Kruza Richárd

Találmányok és az üzleti világ találkozása

A Jövő Házában-ban került sor a "Mobilitás és Multimédia Innovációs TechShow-ra, ahol magyar találmányok versengtek egymással a fődíjért. A szavazás és a megmérettetés rendszere furcsa hierarchiába rendezte a prezentált találmányokat, mely nem feltétlenül tükrözi reálisan egy-egy találmány értékét, vagy akár potenciális jövőjét.

A Mobilitás és Multimédia Klaszter (MMKlaszter), a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform (MMPlatform) valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Médiainformatikai Szakosztálya közreműködésével jöhetett létre a rendezvény, ami alapvetően nagyon örvendetes. Kishazánkról ugyanis különféle hírek terjengenek a világban, melyek közül feltalálóink és találmányaik az a kategória, amire büszkék lehetünk. Más kérdés, hogy ezzel kapcsolatban (is) keserédes szájízzel beszélnek a tájékozottak, mivel ezek nagy része bizony külföldön lelt táptalajra, és sokszor a feltaláló is tőlünk távol tudott érvényesülni. Nem egy olyan eset is van, hogy a feltalálónak éppen amiatt kellett elmennie, mert itthon csak süket füleket talált, azonban hitt saját magában, külföldön pedig ki tudott teljesedni. Az információk szerint éppen ezen a "tradíción" szeretnének változtatni a szervezők.


Magyarországon nagy a "feltalálói kedv", sok a kreatív ötlet, és itt jelen esetben senki ne gondoljon rosszra. A technikai, elméleti és felfogásbeli konvencióktól való elszakadás, a konstruktív, invenciózus, mérnöki jellegű gondolkozás sok magyar erőssége. A feltalálói, fejlesztési tevékenységhez a legtöbb esetben hosszú, szellemi és anyagi energiát felemésztő munkára van szükség. Ilyenkor a család támogatása és hite nélkülözhetetlen, mivel az évekig tartó munkáról nem lehet tudni, hogy valaha sikeres lesz-e, vagy egyátalán sikerül-es befejeznie találmányát a szorgalmas családtagnak.

Ehhez megszállottság, szorgalom, hit és tehetség kell, és megfelelő körülmények, amit sokszor a család biztosít. "Normális", hétkoznapi embernek nem mondhatóak a feltalálók, mivel általában minden szabadidejüket találmányuk fejlesztésével töltik. Ugyanakkor mindennapi életünk rengeteg mozzanatát körülveszik az ilyen típusú emberek kitartó munkáinak eredményei: kezdve ott, amikor reggel bekapcsoljuk a villanyt, kinyitjuk a csapot vagy felteszünk egy kávét a tűzhelyre. Emiatt az ilyen személyek nélkülözhetetlenek a társadalom számára, mivel a technika és a civilizáció fejlődésének - néhány egyéb dolog mellett - ők az egyik mozgatórugói.

A rossz régi magyar tradícióval ellentétben az MMKlaszter azon van, hogy a hazai feltalálók itthon találjanak maguk számára megfelelő körülményeket, és találmányuk megfelelő támogatást kapjon. Annak érdekében ugyanis, hogy a szóban forgó találmány végül bekerüljön a mindennapi életbe, hosszú utat kell megjárnia az adminisztráció és az üzleti világ útvesztőiben, valamint a gyártás és értékesítés megszervezéséhez általában jó sok pénzre is szükség van.


A Mobilitás és Multimédia Innovációs TechShow-n bemutatott csodák találtattak a legérdemesebbeknek a sok közül, melyek közül a Mobilitás és Multimédia Klaszter fejlesztései közül került ki a győztes projekt: ez az iPont 3 dimenziós tévéje lett, mely speciális szemüveg nélkül is kifejti hatását. A fődíjjal egy 10 millió forintos szolgáltatáscsomag is jár.

A rendezvényen azonban - valószínűleg méltatlanul - a szemlélő azonnal három kategóriában látja a találmányokat: 1. győztes, 2. a rendezvényen látható, de nem győztesek, 3. a rengeteg, itt nem látható találmány. Ha végignézzük az eseményen látható munkákat, feltűnik, hogy a sokféleség miatt bármilyen értékelés, sorbarendezési kritérium csak sántíthat. Találkoztunk ugyanis gesztusvezérelt szoftverrel, sportolói túlterhelést megelőző telemetriás fejlesztéssel, háromdimenziós nyomtatóval, automata filmajánló rendszerrel, ékszerekbe rejtett monitorozó szenzorokkal és egy sor egyéb dologgal.

Minden egyes találmány más világ, lehetetlen tehát objektív sorrendet felállítani a sok különféle érdekesség között. Nem mondhatja senki ugyanis, hogy például a győztes 3 dimenziós tévé hasznosabb a társadalomra nézve és érdemesebb a támogatásra, mint mondjuk egy olyan szerkezet, ami edzés közben figyelemmel kíséri a sportoló életfunkcióit, és veszély esetében jelezni képes, ezzel megelőzve egy olyan hirtelen szívleállást, melyről mostanában sajnos igen sokat hallani. De ez csak egy példa.


Ugyanakkor az MMKlaszter tevékenysége alapvetően üzleti alapelven nyugszik, tehát a megfelelő piacfelméréssel sorba rendezik a találmányokat, és az aktuálisan leginkább piacképesnek ítélt projektek találnak támogatásra - ez tehát a kritérium. Ezt az elvet követve alakul ki egyfajta sorrend, ami nem feltétlenül tükrözi a szóban forgó találmány lehetséges, vagy jövőbeli társadalomra gyakorolt pozitív hatását. A résztvevők helyszíni szavazása pedig azért nem stimmel, mert egy felületes benyomás végképp nem alkalmas arra, hogy sorrendet, hierarchiát állítson fel azzal az ember.

Félreértés ne essék: a Mobilitás és Multimédia Innovációs TechShow egy kiváló rendezvény, egy pozitív jelenség, amire nagy szükég van. Olyan esemény, aminek köszönhetően publicitást nyer egy nagyon fontos témakör, és aminek semmilyen káros hatása nincs a feltalálókra: az ő tevékenységüket, mindennapjaikat ugyanis egy ilyen rendezvény nem befolyásolja. Akik pedig az üzleti világ által arra érdemesnek találtatnak, mégha nem is mindenki által igazságosnak vélt módon, de hasznos támogatást nyernek.

Eközben persze mindenki teszi a dolgát: a feltalálók szerencsére általában nem foglalkoznak a pénzzel; ha ezt tennék soha nem találnának ki semmit. Dolgoznak, és találmányuk nem ritkán megkésve, haláluk után kerül bevezetésre, vagy egyszerűen ellopja valaki tőlük és úgy érvényesül. Az üzleti világ is teszi a dolgát, a profitot keresi és gyártja. A világnak a pénzre és találmányokra is szüksége van, de a kettőt egymással semmiképpen nem lehet párhuzamba tenni, legfeljebb egymásra eröltetni. Emiatt ahelyett, hogy a díj alapján állítanánk fel bármilyen sorrendet magunkban a találmányok vonatkozásában, és győztesekről beszélnénk, érdemesebb egy sokkal érdekesebb utat választani: mindegyiket külön megismerni, és saját magunkban értékelni - a feltalálóval együtt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gombabácsi #4
    Itthon nem nagyon kell félni attól hogy ellopják az ötletedet vagy találmányodat. Na nem azért mert a magyar becsületesebb nép, mint a többi, csupán arról van szó hogy a magyar csak abban lát fantáziát ami már elismert, befutott...
  • ziipp #3
    A természeti népek nem nagyon foglalkoznak modern technológiák fejlesztésével. Vannak dolgok, amit kis pénzből egyszerűen nem lehet versenyképesen csinálni, például az autógyártás.

    JZO: Ez nem feltétlenül a jogrendszer hibája. Pletyka szinten hallottam, hogy ha valami túl durva TDK-t vagy diplomamunkát hozol össze, megtörténhet, hogy a tisztelt Tanár Úr elslattyog a hivatalba és előtted szabadalmaztatja a TE ötletedet. :D Ipari szinten ez még kegyetlenebb. Az átlátszó beton feltalálóját (szintén magyar) akarták behúzni a csőbe - elég pofátlanul -, de végül sikerült perben eltiltani gyártástól/forgalmazástól a trükköző osztrák céget. Bővebben.
  • Temaruk #2
    A feltalálók tudják, hogy nincs értelme a pénzzel foglalkozni. Érdekes módon a természeti népek megvannak pénz nélkül, viszont a monetáris gazdasági rendszerek nincsenek meg nélküle. Ez nem ugyanaz mintha az embereknek szüksége lenne rá. Milyen érdekes, hogy alapvetően a pénz nehezíti meg a feltalálók dolgát!
  • JZO #1
    "egyszerűen ellopja valaki tőlük" - jellemző. magyar jogrendszer rulez...