Berta Sándor
Még gyerekcipőben járnak a digitális könyvtárak
Világszerte egyre népszerűbbek a hangos és az elektronikus könyvek. Ezek közül azonban egyelőre csak kevés lelhető fel a bibliotékákban, azok is még csak ismerkednek a rendszerekkel.
A könyvtárak különböző szolgáltatásokkal próbálnak lépést tartani a korral. A számítógép- és internethasználat biztosítása, mellett számos helyen van már online kölcsönzési lehetőség, valamint az olvasók filmekhez, zenékhez és e-kiadványokhoz is hozzáférhetnek. A szakemberek szerint a digitális könyvtárak jelenleg még igencsak gyerekcipőben járnak. A probléma ezúttal is a részletekben, illetve azok nem megfelelő kidolgozásában rejlik. Bár az online kölcsönzési lehetőség elsőre rendkívül vonzó, de nincsenek megfelelő kikérhető tartalmak és a digitális másolásvédelmek is gyakran akadályozzák az információkhoz való szabad hozzáférést.
Folyamatosan nő a digitális bibliotékák száma. Ausztriában tavasszal a salzburgi és grazi online könyvtár nyitotta meg kapuit, Linz és Bécs pedig jövőre követheti a példát. Mindegyik intézményben a DiViBib által kifejlesztett Onleihe rendszert használják. Ennek lényege, hogy az olvasók a bejelentkezésük után kiválaszthatják az őket érdeklő műveket, azokat letölthetik és egy meghatározott ideig szabadon használhatják. Ez az idő a videók, a zenék és a (hangos)könyvek esetében egy, maximum két hét, míg az e-magazinoknál legfeljebb egy nap, az újságoknál pedig csupán néhány óra. Eltérő az is, hogy egy olvasó egyszerre hány művet kölcsönözhet ki virtuálisan.
A megoldást egy átfogó online bibliotéka-hálózat kialakítása jelentheti. Kérdés azonban, hogy ki finanszírozza ezt a programot, a másik, hogy nincsenek tartalomszolgáltatók. Az alkalmazott másolásvédelmek csak tovább rontanak a helyzeten. Egy e-könyvet egyszerre csak egy felhasználó olvashat, valamint legfeljebb hat különböző készülékre másolhat le. Amennyiben lejárnak a kölcsönzési határidők, a médiumok azonnal használhatatlanná válnak. Nincs lehetőség a kölcsönzési határidő meghosszabbítására, de arra sem, hogy valaki előbb visszajuttasson egy könyvet vagy filmet. A kínálat szintén komoly kritikák tárgya. A zenék között például csak klasszikus művek és dzsessz számok vannak. Nincsenek digitális oktatóanyagok, kevés a hangos- és az e-könyv.
Gerald Leitner, az Osztrák Könyvtárak Szövetségének (BVÖ) ügyvezetője elmondta, hogy a digitális bibliotékák megjelenésével elvileg bárki bárhonnan elérheti a digitális anyagokat és kiadványokat. A gyakorlatban azonban ezeket az oldalakat leginkább a városlakók látogatják, a vidéken élők háttérbe szorulnak. A kisebb települések nem tudják megengedni a saját könyvtáraik digitalizálását. A könyvtárosok ennek ellenére optimisták. Roswitha Schipfer, a Grazi Digitális Bibliotéka vezetője közölte, hogy az első időszakban napi 200 letöltést regisztráltak, jelenleg pedig már havonta 2000 alkotást kölcsönöznek ki virtuálisan a helyi lakosok.
A Bécsi Könyvtárak szeptember közepén együttműködési megállapodást írtak alá a Sonyval és a Thalia könyvkereskedési hálózattal. A Sony e-könyv olvasókat ajánlott fel a bécsi központi könyvtár számára. A külön elkerített részen elhelyezett konzolokra négy készüléket szereltek fel. Az olvasók egyaránt tesztelhetik a PRS-505 és a PRS-600 modelleket. A tartalmakat a Thalia ingyen biztosította. Jelenleg öt bestseller található mindegyik olvasón, ezeket havonta 3-3 új bestsellerrel egészítik ki.
A könyvtárak különböző szolgáltatásokkal próbálnak lépést tartani a korral. A számítógép- és internethasználat biztosítása, mellett számos helyen van már online kölcsönzési lehetőség, valamint az olvasók filmekhez, zenékhez és e-kiadványokhoz is hozzáférhetnek. A szakemberek szerint a digitális könyvtárak jelenleg még igencsak gyerekcipőben járnak. A probléma ezúttal is a részletekben, illetve azok nem megfelelő kidolgozásában rejlik. Bár az online kölcsönzési lehetőség elsőre rendkívül vonzó, de nincsenek megfelelő kikérhető tartalmak és a digitális másolásvédelmek is gyakran akadályozzák az információkhoz való szabad hozzáférést.
Folyamatosan nő a digitális bibliotékák száma. Ausztriában tavasszal a salzburgi és grazi online könyvtár nyitotta meg kapuit, Linz és Bécs pedig jövőre követheti a példát. Mindegyik intézményben a DiViBib által kifejlesztett Onleihe rendszert használják. Ennek lényege, hogy az olvasók a bejelentkezésük után kiválaszthatják az őket érdeklő műveket, azokat letölthetik és egy meghatározott ideig szabadon használhatják. Ez az idő a videók, a zenék és a (hangos)könyvek esetében egy, maximum két hét, míg az e-magazinoknál legfeljebb egy nap, az újságoknál pedig csupán néhány óra. Eltérő az is, hogy egy olvasó egyszerre hány művet kölcsönözhet ki virtuálisan.
A megoldást egy átfogó online bibliotéka-hálózat kialakítása jelentheti. Kérdés azonban, hogy ki finanszírozza ezt a programot, a másik, hogy nincsenek tartalomszolgáltatók. Az alkalmazott másolásvédelmek csak tovább rontanak a helyzeten. Egy e-könyvet egyszerre csak egy felhasználó olvashat, valamint legfeljebb hat különböző készülékre másolhat le. Amennyiben lejárnak a kölcsönzési határidők, a médiumok azonnal használhatatlanná válnak. Nincs lehetőség a kölcsönzési határidő meghosszabbítására, de arra sem, hogy valaki előbb visszajuttasson egy könyvet vagy filmet. A kínálat szintén komoly kritikák tárgya. A zenék között például csak klasszikus művek és dzsessz számok vannak. Nincsenek digitális oktatóanyagok, kevés a hangos- és az e-könyv.
Gerald Leitner, az Osztrák Könyvtárak Szövetségének (BVÖ) ügyvezetője elmondta, hogy a digitális bibliotékák megjelenésével elvileg bárki bárhonnan elérheti a digitális anyagokat és kiadványokat. A gyakorlatban azonban ezeket az oldalakat leginkább a városlakók látogatják, a vidéken élők háttérbe szorulnak. A kisebb települések nem tudják megengedni a saját könyvtáraik digitalizálását. A könyvtárosok ennek ellenére optimisták. Roswitha Schipfer, a Grazi Digitális Bibliotéka vezetője közölte, hogy az első időszakban napi 200 letöltést regisztráltak, jelenleg pedig már havonta 2000 alkotást kölcsönöznek ki virtuálisan a helyi lakosok.
A Bécsi Könyvtárak szeptember közepén együttműködési megállapodást írtak alá a Sonyval és a Thalia könyvkereskedési hálózattal. A Sony e-könyv olvasókat ajánlott fel a bécsi központi könyvtár számára. A külön elkerített részen elhelyezett konzolokra négy készüléket szereltek fel. Az olvasók egyaránt tesztelhetik a PRS-505 és a PRS-600 modelleket. A tartalmakat a Thalia ingyen biztosította. Jelenleg öt bestseller található mindegyik olvasón, ezeket havonta 3-3 új bestsellerrel egészítik ki.