Hunter

Lophatja a levegőt a Föld védőpajzsa

Nagyon úgy tűnik, hogy a Föld mágneses pajzsa a légkör védelme mellett észrevétlenül fogyasztja is a felső légrétegeket.

A magnetoszféra, azaz a bolygó mágneses mezejét magába foglaló űrbeli terület védelmet nyújt a Napból kizúduló töltéssel rendelkező részecskék ellen. A napszél gátja elvileg megakadályozza, hogy ezek a részecskék a Föld gravitációs vonzásából történő kiszökéshez elegendő energiát adjanak át a légkör gázmolekuláinak.

Ez azonban csak az érem egyik oldala, állítják a Svéd Űrfizikai Intézet kutatói. A sarkoknál a magnetoszféra hozzájárulhat a légkör elszivárgásához, véli Stas Barabash a tanulmány vezetője, aki egyben az ESA Venus Express küldetésének főfelügyelője is. Barabash a Vénusz, a Mars és a Föld ionfolyamatinak méréseire alapozza feltevését. A Vénusznak ismereteink alapján soha nem volt magnetoszférája, míg a Marsnak valaha volt, azonban mágneses dinamója immár 3,5 milliárd éve leállt.


Figyelembe véve a három bolygó különböző tömegét, légköri összetételét és Naptól számított távolságát, Barabash összevetette oxigén ion vesztési arányukat. Azért összpontosított az oxigén ionokra, mert ezek fordulnak elő a legnagyobb számban mindhárom ionoszférában. Eredményei szerint a Föld körülbelül háromszor olyan gyorsan veszít oxigént, mint a másik két bolygó.

Barabash hangsúlyozza, hogy egy bolygó magnetoszférája mindig sokkal nagyobb lesz, mint maga a bolygó vagy légköre. Ez annyit jelent, hogy egy mágneses mezővel rendelkező bolygó több energiát nyel el a napszélből, mint az aminek nincs magnetoszférája. Ez a többletenergia a mágneses sarkoknál áramolhat le, ami jó eséllyel olyan sebességre gyorsíthatja a területek alatt meghúzódó ionoszféra molekuláit, hogy azok már képesek lesznek kiszökni a légkörből.


Az elmélet alátámasztja magnetoszféránk korábbi kutatásait, többek közt az ESA Cluster küldetésének eredményeit is, ami jól mutatja, hogy az ionok a Föld sarkainál legalább kétszeres arányban szöknek el a bolygó egészének átlagához viszonyítva. Jelenleg alacsony naptevékenység uralkodik a Naprendszerben, egy erősebb napszél, amit a fiatal Föld és Mars megtapasztalhatott, nagyban befolyásolhatta a bolygók korai légkörének formálódását. Barabash becslése szerint aggodalomra nincs okunk, évente csupán körülbelül 60 000 tonna távozik a Föld több millió milliárd tonna gázából.

Janet Luhmann a Berkely Egyetem szakértője szkeptikus a svédek kutatásával kapcsolatban. Szerinte a magnetoszférában megrekedt energia másként is felhasználódhat, például erősebb szeleket generálhat, vagy egyszerűen csak felmelegítheti a légkört, nem kell feltétlenül az ionokat gyorsítania.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • jackoneill90 #38
    a levegő eddig is szökött a világűrbe, tudta mindenki.
  • polarka #37
    Jah, rezervátum bolygó lesz belőle, mint a Sporeban.
  • Lifeman #36
    "Nagy hajtómű, aminek az üzemeltetése, és a megépítése, esetleg más bolygó energiakészletét igényeli ? De ha más bolygó energiakészletét bányásszuk, akk elég fejlettek vagyunk, hogy más bolygókra költözzünk, benépesítsük azt, lehet hogy már amúgy se a Földön laknánk, stb..."

    Az lehetm hogy más bolygókat is benépesítenek az emberek addigra, de a Földet meg kell majd tartani, már csak a műemléki védettség miatt is... :D
  • Molnibalage #35
    Szerintem teljesen felesleges ilyeneken agyalni. Ez a nagy megoldandó kérdések sorában az kb. 2343-dik. Jelenleg nagyjából az elsőnél tartunk. Az energetikai gondok, környezetszennyezés, felmelegedés megállítása triumvirátusnál. Magas ívből leszarom, hogy mi lesz évmilliók múlva.
  • ziipp #34
    Bolygó szinten az ember bármily népes és fejlett is, egyelőre kevés. A megoldások, amiket felvetsz olyan mértékű energiát igényelnének, hogy még csak látótávolságban sincs megfelelő technológia hozzá. Egyébként ha a földi életkörülmények nem változnak jelentősen, akkor az emberiségnek megvan a lehetősége, hogy jelenlegi formájában még egy jó darabig megmaradjon, mivel a populáció nagy mérete miatt leállt az emberi evolúció, stagnálás van.
  • KillerBee #33
    Olvasd el ezt. Kicsit hosszú, de megéri.
  • USAMEN POWER #32
    Ok akk a nagyon távoli jövőben hogy mi lesz, azt tervezgetés helyett, hívjuk találgatásnak...

    Az is igaz, hogy az univerzum minket körbe vesz, viszont a Földet lehet a Nap felé, vagy a Naptól eltéríteni, na az utóbbit próbáltam úgy kifejezni, hogy az univerzum fele.

    Akk gondolkozzunk nem mai technológiákkal...
    Egy akkora bolygót mint a Föld, hogyan is lehetne eltéríteni ?

    Nagy hajtómű, aminek az üzemeltetése, és a megépítése, esetleg más bolygó energiakészletét igényeli ? De ha más bolygó energiakészletét bányásszuk, akk elég fejlettek vagyunk, hogy más bolygókra költözzünk, benépesítsük azt, lehet hogy már amúgy se a Földön laknánk, stb...

    Esetleg egy nagy gravitációt generáló gép, vagy egy mesterséges bolygó kell a Föld eltérítéséhez ?

    De ezek csak találgatások !

    A galaxisok ütközése témát, meg inkább dobom, mert nem vagyok csillagász, és hülyeségeket se akarok írkálni. Max elképzeléseim vannak...
  • KillerBee #31
    "Pár száz millió év múlva hogy mi lesz, azt szerintem fölösleges tervezgetni."

    "A galaxisunk ütközése egy másik galaxissal, igenis kihatással lenne az emberiségre."

    Akkor döntsd már el, mennyire előre akarsz tervezgetni. Párszáz millió évre előre nem érdemes, de 3 milliárdra már igen?

    A csillagok összeütközése gyakorlatilag kizárható. Nézd már meg, mekkora egy csillag átmérője és mekkora a távolság köztük - még a galaxis központi részeiben is felettébb valószínűtlen lenne egy közvetlen ütközés. A bolygók pályáját természetesen könnyen megzavarhatja egy akár távolabb elhaladó csillag is, de 3 milliárd év csak elég lesz a korrekció módjának kidolgozásához.

    A Nap aktivitása meg nem a két galaxis ütközése miatt fog nőni, hanem azért, mert a növekvő héliummag gravitációs ereje miatt gyorsul a hidrogénfúzió (a héliummag körül összesűrűsödik a fuzionáló hidrogén).

    "Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyő kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami műholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet..."

    Ne a mai technológiával gondolkozz. Szerinted néhányszáz millió év nem elég egy megfelelő technológia kidolgozására? Bár valószínűbb, hogy akkorra vagy kihalunk, vagy már nem emberek leszünk. Amúgy a jelenlegi elképzelések sem egy hatalmas ernyővel számolnak, hanem nagyon sok kicsivel.

    "A bolygó eltérítése az univerzum fele, előbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerű feladat."

    Mi az, hogy az univerzum felé? Merre van az univerzum? Eddig azt hittem, mindenhol azt látjuk. Egyébként csak a Naptól kicsit távolabbi pályára kellene állítani, amihez már néhány millió év múlva meglesz a technológia. Miért ne lenne?
  • USAMEN POWER #30
    A galaxisunk ütközése egy másik galaxissal, igenis kihatással lenne az emberiségre.
    A bolygók, összezavarodnának, pl. a nap aktívab lenne, és az is elképzelhető hogy esetleg csillagok ütköznek, és mi elég közel vagyunk pl. a Naphoz, hogy Game Over legyen. Végülis egy ilyen esemény szerintem kiszámíthatatlan következménnyel járhat, de olyan hogy semmi se történik az kizárt.

    Amit meg pl.nek felhoztál, hogy a bolygó árnyékolása, hát szerintem egy hatalmas ernyő kivitelezhetetlen, max ha vmi új technológiát találnának fel, ami műholdak segítségével, valahogy beárnyékolja a Földet...
    A bolygó eltérítése az univerzum fele, előbb vagy utóbb a bolygó kihülésével járna, de ez se lenne egyszerű feladat.

    Kb. ennyi lenne a véleményem.
  • USAMEN POWER #29
    Pár száz millió év múlva hogy mi lesz, azt szerintem fölösleges tervezgetni.
    Lásd az utóbbi pár ezer évben mennyit fejlődtünk, és nem kell annyira a távlatokba utazni, tervezni lehet kb. azt is hogy mi lesz 1 millió év múlva...
    De szerintem ha az emberiség jövőjéről beszélünk, még ez is nagyon nagy szám...
    Szerintem pár száz, max ezer évre, okosabb dolog tervezni.