Kiadó: UbiSoft
Fejlesztő: Ubisoft Romania
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium 4 2 Ghz / AMD Athlon 2000+, 1 GB RAM (Windows XP) / 2 GB RAM (Windows Vista), 128 MB V-RAM-mal rendelkező grafikus kártya, 7 GB HDD
Ajánlott: Intel Core 2 Duo 6320 / AMD Athlon X2 4000+, 1 GB RAM (Windows XP) / 2 GB RAM (Windows Vista), 256 MB V-RAM-mal rendelkező grafikus kártya, 7 GB HDD
Hasonló játékok: Attack on Pearl Harbor, Heroes of the Pacific, Blazing Angels
Kategória: arcade repülőgépes akció

Tom Clancy kiváló modernkori háborús, valamint politikai töltettel átszőtt regényeket tett le az asztalra az elmúlt években, az Ubisoft pedig már korábban is felismerte, hogy ezek az alkotások kitűnő történeti hátteret adhatnak egy-egy játékhoz. Nem a H.A.W.X. az első példája annak, hogy az író nevével fémjeleznek egy alkotást, viszont ha a stílust szemléljük, akkor mindenképpen formabontó darab született, hiszen levegőben eddig még nem csatázhattunk a Tom Clancy-univerzumban.

Most viszont eljött a várva várt alkalom, és a kitalált futurisztikus hadszíntér egy újabb darabját illeszthetjük be a kirakósba. A H.A.W.X. 2012-ben veszi fel a történet fonalát, valahol az EndWar előtt és a Ghost Recon Advanced Warfighter 2 után - a két játék egy-egy csatája pedig több ízben is megelevenedik előttünk, csak éppen nem a földről, hanem a levegőből átélve őket. A történet főhőse David Crenshaw lesz, akit eltávolítanak az amerikai hadseregből, osztagát feloszlatják.

Viszont a távoli jövő egy vadászpilóta számára nem csak egy adott állam vagy egy adott kormány szolgálatát jelentheti. 2012-ben akár magánemberek is alakíthatnak saját zsoldoshadsereget, ahol jól képzett katonák várnak a bevetésre, modern és jól felszerelt haditechnikai csodákkal a hátuk mögött. Ilyen magáncég a Private Military Companies (PMC) is, akik azonnal lecsapnak az állás nélküli David Crenshaw-ra.


A PMC ezekben az időkben (2012-t írunk, Észak- és Dél-Amerika éppen nincsenek túl jó viszonyban egymással) még egy viszonylag kis csoportosulás, de ahogy haladunk előre a sztoriban, egyre nagyobb és függetlenebb vállalkozássá növi ki magát, 2018-ra pedig már szinte csak annak dolgoznak, aki sok pénzt tud utalni bankszámlájukra. Így a küldetéseink adottak lesznek, a világ számos pontján egy vadászgép pilótafülkéjébe pattanva vehetünk részt a bevetéseken, és bármennyire is jól kitalált sztorival állunk szemben, a későbbiekben nagy meglepetésekkel nem kell számolnunk. Ez elsősorban annak a számlájára írható, hogy a fejlesztők összecsapták a sztorit, pedig pont ezen nem kellett volna spórolniuk.

Egyjátékos módban 19 küldetés áll a rendelkezésünkre, a játékidőt szemlélve ez nagyjából két átjátszott délutánt jelent. A feladatok általában egy kaptafára íródtak, védekezni, besegíteni és támadni kell majd légi, földi vagy éppen vízi célpontokat, de apró színesítésekkel mindig találkozhatunk. Élményt és kihívást egyaránt tud nyújtani a H.A.W.X., amihez a fejlesztők nagyon sok jó apróságot bedobtak, összességében többeknek mindez mégis túl kevés lehet.

Mielőtt komolyabban belemélyednénk a játék menetébe és opcióiba, mindenképpen tisztázni kell azt, hogy nem egy repülőszimulátorral van dolgunk, hanem egy kifejezetten arcade darabbal. Ez annyit tesz, hogy nem kell százféle gombbal vacakolnunk csak azért, hogy egyáltalán felszálljunk, majd újabb kismillió gombbal csatát vívnunk azért, hogy a levegőben tartsuk gépünket. A küldetések kezdetén már alapból a felhők között szárnyalunk, az irányítás pedig kimerül a nyilak, valamint egy kis egeres segítség használatában. Hiába modellezték le nekünk a fejlesztők (kifejezetten jól) a pilótafülkéket, azok csak esztétikai szerepet töltenek be, az ott látható kapcsolóknak, valamint gomboknak semmilyen feladatuk sincs.


Egy átlagos küldetés mindig egy semmitmondó eligazítással kezdődik, ahol ismertetik a teendőket és a végcélt. Ezt követi a nehézség kiválasztása, amit gondosan meg kell választanunk, hiszen míg normál fokozaton például abszolút semmi hatása sincs a sérüléseknek, addig elit szinten már komolyabb kihívásoknak kell megfelelnünk. Ha ezzel is megvagyunk, elérkezünk a repülőgép kiválasztásához, ami fontos tényező, főleg azért, mert két tulajdonság szerint oszlanak el a gépek. Az alap gyorsaság, páncél és irányíthatóság trió mellett ez a két dolog a légi, valamint a földi egységek elleni hatékonyság, amit a játékban csillagokkal osztályoznak.

A pályák elején általában tudhatjuk, hogy nagyjából milyen arányban fogunk földi/vízi, illetve légi egységek ellen csatát vívni, így választásunk könnyebb lesz, bár a gép mindig ajánlatot tesz nekünk, amit nem vagyunk kötelesek elfogadni. Ha gondosan körbenéztünk a hangárban, és megvan a befutó vasmadár, jöhet a muníció kiválasztása, amelyből rossz esetben általában csak egyetlen, jó esetben akár négy kombináció is a rendelkezésünkre állhat. (Egy kombináció általában két-háromféle rakétát, vagy bomba/rakéta párost takar.) Ezután kezdetét is veheti a küldetés, ahol már csak az ügyességünkre hagyatkozhatunk, és bízhatunk abban, hogy jól választottunk az előbbiekben.

Ha szépen levezényeltük a csatát, kilőttük az összes ellenséges célpontot, megsemmisítettük a radarállomásokat vagy megvédtük, amit kellett, akkor a játék egy összegzést tart nekünk. Játékstílusunktól függően kapunk tapasztalati pontokat, aminek hála fejlődünk, és egyre erősebb vadászgépek, valamint muníciós kombinációk válnak elérhetővé. Szinte mindegyik küldetés után minimum egy új gép biztosan a birtokunkba kerül, így a játék végére már elég szép gyűjteménnyel büszkélkedhetünk. Ez jól jön majd a többjátékos csatákban, ahol a fejlődést tovább folytathatjuk egy bizonyos szintig. A H.A.W.X. mindemellett hozott néhány egyedinek mondható ötletet a stílusba, amik csak tovább fokozzák a játék arcade jellegét. Első körben mindenképpen ki kell emelni a hangalapú irányítást, amit egyértelműen az EndWarból emeltek át a fejlesztők. Ennek szerepe enyhén szólva is nélkülözhető, és nem is annyira az arcade stílus erősítésére szolgál. Az ilyen vezérléshez nem kell más, mint egy mikrofon és az előre generált parancsok ismerete, amelyekből szintén nem lesz túl sok. Alapból nagyon jópofa, de sajnos haszontalanra sikeredett opció.

A parancsok felismerésével nagyrészt nem volt gond, szinte mindegyiket (megfelelő kiejtéssel természetesen) elsőre felismeri a gép, viszont a reakcióidőről már nem lehet ilyen jókat mondani. A parancs bekiabálása után van egy kis hatásszünet, és általában csak utána következik be az általunk elrendelt cselekmény, ami haszontalanná teszi az egészet, hiszen egy akciójátékban minden másodperc kiemelkedően fontos tud lenni, Ez a szolgáltatás inkább gátolja az embert a gyorsaságban, mintsem hozzájárulna ahhoz.

Van azonban két másik opció, amelyek a segítséget, és ezáltal az arcade jelleget is szolgálják a játékban. Az egyik az Enhanced Reality System (ERS), a másik pedig egy tulajdonképpeni negyedik kameraállás (alapból három van), az Assistance mód. Az ERS a legnagyobb segítségünk lehet, ha kezdő pilóták vagyunk, és a kissé nehézkes irányítást már az ujjainkban érezzük. Az opció bekapcsolásával tulajdonképpen a gép kijelöli nekünk a helyes irányt, és színes alakzatokat állít elénk, amelyeken végighaladva sokkal könnyebb lesz becserkészni egy likvidálásra váró célpontot.


Az Assistance mód már kevésbé segítőkész, de biztosan sokan örömüket lelik ebben is. Bekapcsolásakor eltűnik az alapjáraton használatos hátsó nézet, és mint külső szemlélő figyeljük az eseményeket. Ilyenkor semmi dolgunk nincs irányított gépünkkel, csak annyi, hogy becserkésszük az ellenfeleket, majd a megfelelő pillanatban lenyomjuk a lövés gombot. Ez a nézet sokkal inkább a filmekben megszokott szemlélődést helyezi előtérbe, mint a segítséget, bár az tény, hogy az Assistance módban jobban átlátjuk a csatateret, és a ránk küldött rakétákat is könnyebben ki tudjuk kerüljük, de más haszna ezen kívül nem nagyon van.

A H.A.W.X. egyik legnagyobb negatívuma viszont még csak most következik, hiszen használjunk akármilyen nézetet, az irányítás elsőre billentyűzeten kifejezetten szörnyű tud lenni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy minden személyre szabható, így megtalálható a tökéletes beállítás, de az első pár pályán biztosan földet fog majd néhány játékos, hacsak nem gamepaddel vág neki a pilótaéletnek. Kellő gyakorlással természetesen a billentyűzet+egér kombinációval is tökéletesen kezelhető az alkotás, sőt csak billentyűzettel is, de ahhoz előbb mindenképpen érdemes a Free Flight menüpontban néhány percen át gyakorolgatni.

A H.A.W.X. esetében mindenképpen meg kell említenünk még a többjátékos lehetőségeket is, hiszen a rövidnek nevezhető kampány után a Free Flight opció nem biztos, hogy kielégítené a többség vágyait. A többjátékos mód legkiemelkedőbb része mindenképpen a kooperatív játék, amihez mi is bármikor becsatlakozhatunk egy-egy küldetés elején, de indíthatunk saját magunk is, várva arra, hogy valaki más érkezzen hozzánk felmentőként. A kooperáció nagy élményt tud nyújtani, és a móka így is megér plusz egy végigjátszást, de ezen kívül csak egyetlen igazi többjátékos mód áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy kiéljük magunkat.


Ez egy kicsit elszomorító, hiszen többet vártunk volna, de a jelen hírek szerint várhatjuk is, hiszen hamarosan egy DLC (letölthető tartalom) fog napvilágot látni a játékhoz kapcsolódóan, új multiplayer lehetőségekkel, valamint vadászgépekkel karöltve. Ez kicsit feldobhatja a játékot, bár az új vasmadarak elég feleslegesek, hiszen így is megszámlálhatatlan áll a rendelkezésünkre, nagy különbséget pedig nem érezni közöttük, bármennyire is szeretnénk. Végezetül csak a grafika és a hangok megemlítése maradt hátra, amikkel nagy gond nincs, de hiányosságok azért megfigyelhetők.

Az elhangzottakat kiértékelve megállapíthatjuk, hogy egy jó kis játék született a Tom Clancy's H.A.W.X. képében, de a programnak sajnos vannak gyermekbetegségei és hiányosságai. Az élmény az, amit nagyon át tud adni a játék, hiszen felhők között repkedni egy kis csatázás közben nagyon hangulatos, akit pedig nem zavar az arcade jelleg, kellemes szórakozásra találhat a H.A.W.X.-ban. Grafika: A grafika terén kettős érzelmek bontakozhatnak ki, hiszen a magasban minden szép, minden kidolgozott, viszont a talaj közelébe leereszkedve elég otromba kép fogad minket. Ott fog igazán kiderülni, mekkora pixelhalmaz felett is repkedünk valójában, de ezt nem lehetne túl nagy hibának felróni, hiszen egy vadászgéppel nem 100 méteres magasságokban fogunk elsősorban szárnyalni, mert az könnyen a vesztünket okozhatja.

A vadászgépek nagyon pontosan és szépen vannak kidolgozva, a robbanás effektje is kiemelkedő, valamint mindenképpen meg kell említeni a szintén valósághű belső nézeteket is. A GeoEye rendszerét felhasználva készültek el az alkotás térképei, amik abszolút reálisak, több száz méteres magasságból elképesztő élményben lehet részünk, de a földhöz közelítve sajnos előjönnek a hiányosságok. Az értékelés valahol a négy és az öt csillag között foglal helyet, de közelebb a négyhez, ezzel is reménykedve egy folytatásban, ahol az említett talajkidolgozásra is odafigyelnek majd a fejlesztők.

Kezelőfelület: A menü letisztult és átlátható, ugyanez elmondható a játék közben elénk táruló képernyőről is, hiszen csak és kizárólag a számunkra is fontos adatok lettek feltüntetve. Mindennek megvan a maga helye, a túlzsúfoltság egyáltalán nem jellemző.

Játszhatóság: Billentyűzettel és egérrel elég horrorisztikus élményben lehet részünk a játék kezdetekor, de később azért hozzá lehet szokni a kicsit érzékeny irányításhoz, ami abszolút személyre szabható. Mivel arcade játékról van szó, sok segítségünk is akad (automata célbefogó stb.), ami kicsit könnyíthet a dolgunkon, de az első néhány óra nem lesz egyszerű. Az értékelés egy nagyon gyenge négy csillagot takar, ami majdnem félúton van a háromhoz.

Intelligencia, nehézség: Három nehézségi fokozat közül választhatunk. A legalacsonyabb fokozaton is találkozhatunk némi kihívással, ami természetesen a realizmus rovására megy. Az ellenfelek mesterséges intelligenciája kifejezetten jóra sikerült, bár elit fokozaton okozhatnak fejtörést, ott egy kicsit túl nehéznek tűnhet a játék.

Hangok, zene: A zenék semmitmondóak, és kikapcsolásra ítéltettek, a hangok viszont nagyon is jól kidolgozottak: valóban élmény hallani a sugárhajtóművek duruzsolását, és külön gyönyört okoz a hangsebesség elhagyásakor keletkező robbanás, amit Assistance módban nagyon szépen szemléltettek is a fejlesztők. Az akció közbeni hangok kifejezetten jól sikerültek, főleg a repülőgépek morajai és a robbanások. Az eligazításkor hallható szinkronhangok viszont borzalmasan rosszak, erre nem ártott volna jobban odafigyelni.

Összegzés: A Tom Clancy's H.A.W.X.-nak megvannak a maga hibái, valamint hiányosságai, ennek ellenére szerethető darab. Ha a fejlesztők valóban kiadnak majd hozzá egy-két letölthető tartalmat, főleg a többjátékos módra fókuszálva, hosszútávon is maradandó élményt nyújthat, de jelenlegi állapotában ez most csak négy csillagot érdemel.

A játék demójának letöltése