Hunter
Az álmokat is rögzíthetővé teheti egy új szoftver
Egy agyletapogató szoftverrel újraalkothatók az általunk szemlélt képek. Hasonlóra már korában is láthattunk példát, a most bemutatott japán fejlesztés azonban az első "gondolatolvasó" technika, ami a semmiből állítja elő ezeket a képeket, míg a korábbi változatok a lehetséges képek egy gyűjteményéből szemezgettek. A módszerrel - a technika fejlődésének függvényében - elvileg az álmainkat is megörökíthetjük majd.
Az év elején a Berkeley Egyetem kutatói Jack Gallant vezetésével bebizonyították, hogy képesek pusztán az agyhullámok segítségével megmondani, hogy egy adott személy melyik képsorozatot nézegeti. Ennek eléréséhez megalkottak egy szoftvert, ami összehasonlította az alany agytevékenységét a képek nézegetése közben egy korábban rögzítettel, amikor az alany úgynevezett "gyakorló" fotókat szemlélt, a program pedig a két séma összevetéséből kiválasztotta a legvalószínűbb egyezéseket. Ez volt tehát a régi módszer.
A kiotói ATR Idegtudományi Laboratóriumok tudósa, Yakiyasu Kamitani ennél egy lépéssel tovább jutott. Csapatával egy funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat adatait felhasználva egy fekete-fehér képet alkotott az agytevékenységről a semmiből. "Ezzel a módszerrel már pusztán az agy jeleinek elemzéséből képesek vagyunk újraalkotni az alany által látott képet" - mondta Kamitani.
Ez az alapelvet tekintve azt jelenti, hogy az elme olvasása már nem korlátozódik előre kiválasztott képek sorozatára, gyakorlatilag bármi kiolvasható a gondolatokból, anélkül hogy bármilyen előzetes sejtésünk lenne azok természetéről. "Döbbenetes, ez már valóban egy jelentős előrelépés" - mondta John Dylan Haynes, a lipcsei Max Planck Intézet Emberi Érzékelési és Agytudományi karának munkatársa.
Kamitani módszeréhez az alanynak egy tízszer tízes hálóban fekete és fehér négyzetekből alkotott képek sorozatát kell szemlélnie, miközben agyukat letapogatják. A szoftver olyan sémákat keres az agytevékenységben, amik megfelelnek a sötét pixelek elrendezésének, minden egyes pixelre rögzítve az agy által előállított jelsémát. Az alanynak új, a fentieknek megfelelő képeket mutatnak (lásd a mellékelt felvételt). Ekkor a szoftver egy másik modulja összehasonlítja a rögzített pixel-listával, újraalkotva a képpontokat a tízszer tízes hálóban. Az így kapott képek minősége elég csiszolatlan, a kísérletben szerepelt "neuron" szó, valamint számos szám és alak azonban egészen jól kivehető az újraalkotott képeken, ami alátámasztja az alapelv működőképességét. Az fMRI technika fejlődésével a képeket jóval több pixelre is bonthatják, sokkal jobb minőségű, vagy akár színes képeket kapva az agytól.
Fent az alany által olvasandó szöveg, alul az fMRI letapogatásokból kapott eredmények
"Azt akarjuk tudni, hogy szubjektív tapasztalataink és álmaink miként fejeződnek ki agyunkon belül" - mondta Kamitani, hozzátéve, hogy tanulmányuk elvezethet az álomképek láthatóvá tételéhez. A következő kérdés, vajon a módszer, ami jelenleg a látott képeket idézi vissza, alkalmas-e a gondolatok képi megjelenítésére is? Haynes szerint ennek nem lesz különösebb akadálya, sőt akár egy videofelvételt is készíthetünk álmainkról.
Ezen a szinten azonban már etikai kérdések is felmerülhetnek. Haynes a "neurális marketing" lehetőségét említette, ahol a hirdetők egy nap képesek lehetnek észrevétlenül a járókelők gondolataiban olvasni, és a kapott eredményekkel célzottabbá tenni az útjukba eső hirdetéseiket. "Ez a kutatás még koránt sem vezet el erre a pontra, de az egész szellemiség amiben ez zajlik összhangban van az agy olvasásával és a hozzá kapcsolható alkalmazások sorával" - magyarázta. "Ha rendelkezünk egy technikával, ami lehetővé teszi az emberek gondolatainak kiolvasását, akkor szükségünk van egyértelmű etikai iránymutatásokra arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan alkalmazhatjuk ezeket. Sokan szeretnék, ha tudnának olvasni a gondolataikban - vegyünk példaként egy paralízisben szenvedőt -, ez azonban elég távol esik a piac számára kecsegtető kereskedelmi céloktól."
Kamitami szintén tudatában van a technika lehetséges negatív vonzatainak. "Ha a képminőség javul, akkor igen súlyos következményei lehetnek a technika alkalmazásának magánéleti és más területeken is. Számos emberrel kell majd egyeztetnünk az alkalmazást illetően, és itt koránt sem csak tudósokra gondolok" - nyilatkozott a japán kutató.
Az év elején a Berkeley Egyetem kutatói Jack Gallant vezetésével bebizonyították, hogy képesek pusztán az agyhullámok segítségével megmondani, hogy egy adott személy melyik képsorozatot nézegeti. Ennek eléréséhez megalkottak egy szoftvert, ami összehasonlította az alany agytevékenységét a képek nézegetése közben egy korábban rögzítettel, amikor az alany úgynevezett "gyakorló" fotókat szemlélt, a program pedig a két séma összevetéséből kiválasztotta a legvalószínűbb egyezéseket. Ez volt tehát a régi módszer.
A kiotói ATR Idegtudományi Laboratóriumok tudósa, Yakiyasu Kamitani ennél egy lépéssel tovább jutott. Csapatával egy funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat adatait felhasználva egy fekete-fehér képet alkotott az agytevékenységről a semmiből. "Ezzel a módszerrel már pusztán az agy jeleinek elemzéséből képesek vagyunk újraalkotni az alany által látott képet" - mondta Kamitani.
Ez az alapelvet tekintve azt jelenti, hogy az elme olvasása már nem korlátozódik előre kiválasztott képek sorozatára, gyakorlatilag bármi kiolvasható a gondolatokból, anélkül hogy bármilyen előzetes sejtésünk lenne azok természetéről. "Döbbenetes, ez már valóban egy jelentős előrelépés" - mondta John Dylan Haynes, a lipcsei Max Planck Intézet Emberi Érzékelési és Agytudományi karának munkatársa.
Kamitani módszeréhez az alanynak egy tízszer tízes hálóban fekete és fehér négyzetekből alkotott képek sorozatát kell szemlélnie, miközben agyukat letapogatják. A szoftver olyan sémákat keres az agytevékenységben, amik megfelelnek a sötét pixelek elrendezésének, minden egyes pixelre rögzítve az agy által előállított jelsémát. Az alanynak új, a fentieknek megfelelő képeket mutatnak (lásd a mellékelt felvételt). Ekkor a szoftver egy másik modulja összehasonlítja a rögzített pixel-listával, újraalkotva a képpontokat a tízszer tízes hálóban. Az így kapott képek minősége elég csiszolatlan, a kísérletben szerepelt "neuron" szó, valamint számos szám és alak azonban egészen jól kivehető az újraalkotott képeken, ami alátámasztja az alapelv működőképességét. Az fMRI technika fejlődésével a képeket jóval több pixelre is bonthatják, sokkal jobb minőségű, vagy akár színes képeket kapva az agytól.
Fent az alany által olvasandó szöveg, alul az fMRI letapogatásokból kapott eredmények
"Azt akarjuk tudni, hogy szubjektív tapasztalataink és álmaink miként fejeződnek ki agyunkon belül" - mondta Kamitani, hozzátéve, hogy tanulmányuk elvezethet az álomképek láthatóvá tételéhez. A következő kérdés, vajon a módszer, ami jelenleg a látott képeket idézi vissza, alkalmas-e a gondolatok képi megjelenítésére is? Haynes szerint ennek nem lesz különösebb akadálya, sőt akár egy videofelvételt is készíthetünk álmainkról.
Ezen a szinten azonban már etikai kérdések is felmerülhetnek. Haynes a "neurális marketing" lehetőségét említette, ahol a hirdetők egy nap képesek lehetnek észrevétlenül a járókelők gondolataiban olvasni, és a kapott eredményekkel célzottabbá tenni az útjukba eső hirdetéseiket. "Ez a kutatás még koránt sem vezet el erre a pontra, de az egész szellemiség amiben ez zajlik összhangban van az agy olvasásával és a hozzá kapcsolható alkalmazások sorával" - magyarázta. "Ha rendelkezünk egy technikával, ami lehetővé teszi az emberek gondolatainak kiolvasását, akkor szükségünk van egyértelmű etikai iránymutatásokra arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan alkalmazhatjuk ezeket. Sokan szeretnék, ha tudnának olvasni a gondolataikban - vegyünk példaként egy paralízisben szenvedőt -, ez azonban elég távol esik a piac számára kecsegtető kereskedelmi céloktól."
Kamitami szintén tudatában van a technika lehetséges negatív vonzatainak. "Ha a képminőség javul, akkor igen súlyos következményei lehetnek a technika alkalmazásának magánéleti és más területeken is. Számos emberrel kell majd egyeztetnünk az alkalmazást illetően, és itt koránt sem csak tudósokra gondolok" - nyilatkozott a japán kutató.