Berta Sándor
Perek egész sorát indíthatja el az ACTA?
Az európai szoftverszabadalmak bevezetése ellen küzdő FFII élesen bírálta a titkos Anti-Counterfeiting Trade Agreementtel (ACTA) kapcsolatos tárgyalásokat és az Európai Bizottság terveit.
A szervezet különösen kétségesnek találta, hogy Brüsszel megváltoztatná a jelenleg az internetszolgáltatókra vonatkozó szabályokat, a cégek felelősségét. Legalábbis az FFII szerint ez derült ki az Európai Bizottság egyik szeptemberi, a kalózellenességgel kapcsolatos dokumentumából, amelyet az egyesület most nyilvánosságra hozott.
A lobbicsoportnak szintén szálkát jelent a szemében, hogy az Európai Bizottság továbbra sem tett le a fájlcserélők és a termékhamisítók jövőbeni szigorú megbüntetéséről, valamint hogy ebben a kemény fellépésben látja az elrettentés kulcseszközét. Az FFII attól is tart, hogy ismét napirendre kerülhetnek olyan korábbi javaslatok, mint hogy fagyasszák be a fájlcserélők bankfolyószámláit és foglalják le a számítógépeiket. Ezek az intézkedések azonban különösen a szoftverszabadalmak területén csak arra lennének jók, hogy blokkolják a gazdasági fejlődést, ugyanakkor a szerzői jogsértések továbbra sem lennének teljesen kiszűrhetőek. Számos szabadalmi per indulhatna, és a szabadalmi jogok tulajdonosai szabályosan zsarolhatnák a vállalatokat és az intézményeket.
Az Európai Bizottság azzal védekezett, hogy egyszerűen csak bűnüldözésről lenne szó, amelynek során egyetlen esetben sem korlátoznák a polgári és a fogyasztói jogokat. A civil szervezetet azonban ez az érv közel sem győzte meg és amiatt aggódik, hogy az elfogadandó ACTA-egyezmény célja a felhasználók online kommunikációjának ellenőrzése és a fájlcserélők kriminalizálása lesz. Az FFII ezért azt követelte, hogy az Európai Bizottság hozza nyilvánosságra az eddigi 12 tárgyalás során készített titkos dokumentumokat, feljegyzéseket, mivel úgy vélik, hogy az Európai Unióban nem lehet helye egy titkos törvény megalkotásának.
Legutóbb szeptember közepén gyűltek össze az európai uniós tagállamok gazdasági miniszterei, hogy az online termékhamisítások és a kalózkodás visszaszorításáról tárgyaljanak. Az aktuális tervezet utolsó pontja szerint "az Európai Tanács minden alkalmas eszközt fel akar használni a termékhamisítás és a kalózkodás ellen". A fájlcserélők joggal aggódhatnak, hogy a jövőben akár börtönbüntetést is kaphatnak. Ilyesmire nemrég már volt példa. Idén június végén ugyanis 90 nap börtönt kapott egy portugál fájlcserélő.
Nagy-Britanniában szintén szigorítanák a szerzői jogsértések büntetését. Egy 28 oldalas dokumentum készítői azt javasolták, hogy a nyereségorientált online szerzői jogsértések esetén kiszabható pénzbírságok eddigi 5000 fontos, Skóciában 10 000 fontos felső határát emeljék fel egységesen 50 000 fontra. Nicolas Zingaretti olasz politikus pedig augusztusban azért lobbizott, hogy a fájlcserélőket büntetések meg a jelenleginél keményebben.
A szervezet különösen kétségesnek találta, hogy Brüsszel megváltoztatná a jelenleg az internetszolgáltatókra vonatkozó szabályokat, a cégek felelősségét. Legalábbis az FFII szerint ez derült ki az Európai Bizottság egyik szeptemberi, a kalózellenességgel kapcsolatos dokumentumából, amelyet az egyesület most nyilvánosságra hozott.
A lobbicsoportnak szintén szálkát jelent a szemében, hogy az Európai Bizottság továbbra sem tett le a fájlcserélők és a termékhamisítók jövőbeni szigorú megbüntetéséről, valamint hogy ebben a kemény fellépésben látja az elrettentés kulcseszközét. Az FFII attól is tart, hogy ismét napirendre kerülhetnek olyan korábbi javaslatok, mint hogy fagyasszák be a fájlcserélők bankfolyószámláit és foglalják le a számítógépeiket. Ezek az intézkedések azonban különösen a szoftverszabadalmak területén csak arra lennének jók, hogy blokkolják a gazdasági fejlődést, ugyanakkor a szerzői jogsértések továbbra sem lennének teljesen kiszűrhetőek. Számos szabadalmi per indulhatna, és a szabadalmi jogok tulajdonosai szabályosan zsarolhatnák a vállalatokat és az intézményeket.
Az Európai Bizottság azzal védekezett, hogy egyszerűen csak bűnüldözésről lenne szó, amelynek során egyetlen esetben sem korlátoznák a polgári és a fogyasztói jogokat. A civil szervezetet azonban ez az érv közel sem győzte meg és amiatt aggódik, hogy az elfogadandó ACTA-egyezmény célja a felhasználók online kommunikációjának ellenőrzése és a fájlcserélők kriminalizálása lesz. Az FFII ezért azt követelte, hogy az Európai Bizottság hozza nyilvánosságra az eddigi 12 tárgyalás során készített titkos dokumentumokat, feljegyzéseket, mivel úgy vélik, hogy az Európai Unióban nem lehet helye egy titkos törvény megalkotásának.
Legutóbb szeptember közepén gyűltek össze az európai uniós tagállamok gazdasági miniszterei, hogy az online termékhamisítások és a kalózkodás visszaszorításáról tárgyaljanak. Az aktuális tervezet utolsó pontja szerint "az Európai Tanács minden alkalmas eszközt fel akar használni a termékhamisítás és a kalózkodás ellen". A fájlcserélők joggal aggódhatnak, hogy a jövőben akár börtönbüntetést is kaphatnak. Ilyesmire nemrég már volt példa. Idén június végén ugyanis 90 nap börtönt kapott egy portugál fájlcserélő.
Nagy-Britanniában szintén szigorítanák a szerzői jogsértések büntetését. Egy 28 oldalas dokumentum készítői azt javasolták, hogy a nyereségorientált online szerzői jogsértések esetén kiszabható pénzbírságok eddigi 5000 fontos, Skóciában 10 000 fontos felső határát emeljék fel egységesen 50 000 fontra. Nicolas Zingaretti olasz politikus pedig augusztusban azért lobbizott, hogy a fájlcserélőket büntetések meg a jelenleginél keményebben.
