Hunter

Egy Kis Bumm szülte a Naprendszert

A tudósok évtizedek óta gyanítják, hogy a Naprendszer egy szupernóva lökéshulláma nyomán alakult ki, ami egy sűrű, poros gázfelhő összeomlásához vezetett, létrehozva a Napot és a bolygókat.

A fenti formálódási folyamatot azonban csak egy egyszerűsített feltevés alapján modellezték, mely szerint a heves események során a hőmérséklet végig állandó maradt, erre pedig valljuk be, nem sok esély van. Éppen ezért az ősrobbanáshoz, ahogy az angolban nevezik, a Nagy Bummhoz hasonló kicsiben lezajló Kis Bumm - bár létjogosultságára akadtak bizonyítékok - csak elméleti síkon maradt, folyamatos viták által övezve közel 40 éve.

Ezen vita végére tett végre pontot a Carnegie Intézet Földi Mágnesesség Osztályának az Astrophysical Journal október 20-án megjelenő számában publikálandó munkája. Az asztrofizikusokból álló csoport első ízben bizonyította, hogy egy szupernóva robbanás a vele járó gyors felmelegedés és lehűlés körülményei között is beindíthatta a Naprendszer kialakulását.

"A meteoritokból származó kémiai bizonyítékok szerint egy szupernóva indította el naprendszerünk kialakulását" - utalt a korábbi bizonyítékokra Alan Boss, a tanulmány szerzője. Az 1970-es években közvetve rövid életű radioaktív izotópok - az elemek ugyanazon számú protonokkal, különböző számú neutronokkal rendelkező változatai - bomlástermékeit találtak nagyon régi meteoritokban, ami azt jelentette, hogy a bomlásból származó elemeket szülő rövid életű radioizotópoknak legfeljebb egy millió évvel a meteoritok létrejötte előtt kellett keletkezniük. "Az egyik ilyen szülő izotóp, a vas-60 csak nagy tömegű, vagy elég idős csillagok nukleáris kohóiban jöhetett létre jelentős mennyiségben" - magyarázta Boss. "A vas-60 nikkel-60-ná bomlik, és ezt a nikkel-60-at találtuk meg a primitív meteoritokban. Ebből már tudjuk, hogy hol és mikor készült a szülő izotóp, azt azonban még nem, hogy hogyan került oda."

Boss korábbi modelljei arról tanúskodtak, hogy az izotópok leülepedhettek egy preszoláris, azaz a Naprendszer keletkezése előtti felhőbe, amennyiben a szupernóva robbanás lökéshulláma lelassult 15-40 km/s-ra, és a hullám, valamint a felhő hőmérséklete konstans 10 kelvin volt. "Ezek a modellek azonban nem működtek, ha az anyagot nyomással hevítettük és sugárzással hűtöttük, súlyos kételyeket hagyva azzal kapcsolatban, hogy a Naprendszer kialakulása valóban egy szupernóvával indult volna 4 milliárd évvel ezelőtt" - mutatott rá az elmélet gyenge pontjára Harri Vanhala, a Harvard-Smithsoniain Asztrofizikai Központ kutatója.

A lökéshullámokat kezelő úgynevezett adaptív hálófinomítási hidrodinamikai kód, a FLASH2.5, valamint egy javított hűlési törvény alkalmazásával a Carnegie kutatói több különböző szituációt is megvizsgáltak. Az összes modellben a lökéshullám nekiütközött egy, a Nap tömegével megegyező preszoláris felhőnek, ami port, vizet, szénmonoxidot és molekuláris hidrogént tömörített, elérve az 1000 kelvines hőmérsékletet. A lehűlés hiányában a felhő nem omlott volna össze, azonban az új hűlési törvény figyelembevételével 100 000 év elteltével a preszoláris felhő ezerszer sűrűbb lett, mint előtte. Ezután a lökéshullám hője gyors csökkenést mutatott, egyetlen vékony rétegben testesülve meg, aminek hőmérséklete megközelítőleg 1000 kelvin volt. 160 000 év múltán a felhő közepe összeomlott, amivel egymilliószor sűrűbbé vált, létrehozva a protonapot, amibe belekeveredtek a lökéshullám izotópjai.


A kép a naptömegű felhő egyik felének keresztmetszeti képe, aminek nekicsapódik a szupernóva lökéshulláma. A színek erőssége a sűrűség növekedését jelzik, a fekete kontúr pedig azt az anyagot vázolja fel, ami eredetileg a lökéshullámból származik.

"Ez az első eset, hogy egy részletes modell, ami szerint egy szupernóva idézte elő a Naprendszer kialakulását, működőképesnek mutatkozzon. Az ördög a részletekben lakozott. Eddig a tanulmányig a tudósok nem tudtak kidolgozni egy következetes forgatókönyvet, ahol az összeomlás ugyanakkor kezdődött, amikor a szupernóvából újonnan létrejött izotópok beinjektálódtak magába az összeomló felhőbe" - foglalta össze Boss. "Egy Kis Bummal indultunk 9 milliárd évvel a Nagy Bumm után."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bvalek2 #113
    De, mert nagy energiájú töltött részecskéket tartalmaz, mint a radioaktív sugárzások. Egyébként paradox módon pont a napszél véd meg minket a még nála is veszélyesebb csillagközi sugárzástól, ultranagy energiájú töltött részecskéktől. A Földig csak a legerősebb kozmikus sugarak jutnak el (ezek nagy részét pedig a Föld mágneses tere tereli el), és a semleges háttérsugárzás. Szóval a védelem többrétegű, mint a modern bébipelenkák :)

    Valamelyik okos mondta, hogy a Föld az emberiség bölcsője, de az ember nem élhet örökké bölcsőben, a példa eléggé helytálló :)
  • dronkZero #112
    A napszél nem keményebb sugárzás az UVnél egy kicsivel?
  • bvalek2 #111
    A napszél összenyomja a magnetoszférát, és a Marsé annyira gyenge, hogy a felszínig visszahúzódik a hullámfrontban, így van egy "kopasz folt" a Mars Nap felőli oldalán. A sarkokon ott is biztos van sarki fény, nem tudom hogy a keringő NASA szondák észlelték-e. Az ősi Marson az ózonréteg szerepét a kén-dioxid töltötte be, az is elnyeli az UV sugarakat, de a mai űrhajósoknak sem lesz gondja, már a sima ablaküveg sem engedi át őket (csukott ablaknál nem lehet lebarnulni).
  • dez #110
    Ez érdekesen hangzik, annak fényében, hogy a Földön éppen az egyenlítőnél térülnek el a legjobban a töltött részekcskék, miközben a sarkok fölött már bejutnak a légkörbe (sarki fény).

    A másik, lényegében mindegy, hogy honnan sodorja magával a légkört a napszél...

    Így valószínűleg az egy esetleges ózon-rétegnek is lőttek.
  • dronkZero #109
    Élőben? :P :D
  • Epikurosz #108
    Vazzzze!

    Most megy a Discovery Science-en az Ősrobbanás!
  • tizennegy #107
    Ennek meg mibaja?
  • dronkZero #106
    Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten...
  • Epikurosz #105
    Fijjug, fijjug! Viselkedjetek!
  • dronkZero #104
    Ja, hogy az konkrétan nekem szólt?

    Akkor a kurva anyádat neked is.

    Kb ennyi volt a lényege, amit érvek és indoklás nélkül ideböffentettél, úgyhogy tiszta szívből viszont kívánom! Majd ha beszélgetni akarsz, akkor állok elébe, de egyelőre nem akarsz.