Hunter

Számszerűsítené az ESA az űrutazókra leselkedő sugárzás veszélyeit

Az Európai Űrügynökség a németországi GSI gyorsító létesítményt választotta az ionsugarak emberi sejtekre és szervekre gyakorolt hatásának felmérésre.

A GSI kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy ez az egyetlen létesítmény Európában, ami képes az űrben találhatóakhoz hasonló ionsugarak létrehozására. Tudósok Európa-szerte kérték, hogy vizsgálják meg az ionsugarak emberi sejtekre és szervekre gyakorolt hatását, felmérve egy, az eddigieknél hosszabb űrrepülés egészségi kockázatait. Az első kísérletekre már az idei évben sor kerül, majd ezekre alapozva jóval nagyobb mélységekben folytatódnak a GSI tervezett FAIR gyorsító rendszerében.

A Holdra vagy Marsra repülő űrhajósokat folyamatosan bombázzák a kozmikus sugarak, melyek veszélyei még nem ismertek teljes egészében. A Földön a légkör és a bolygó mágneses mezeje nagyrészt védelmet nyújt az űrből érkező sugárzások ellen, ami káros mind az emberi sejtekre, mind azok genetikai anyagaira. Amellett hogy rákot okoznak, képesek közvetlenül elpusztítani a sejteket, ami idővel kiterjedt károsodásokat okozhat a szövetekben, beleértve az agyat is.


A témában legutóbb, a Georgetown Egyetem Lombardi Rákkutató Központja által publikált tanulmány szerint a hosszú űrutazás korai öregedéshez vezet és elnyúló oxidatív stressznek teszi ki a sejteket. A Kamal Datta professzor által vezetett csapat azt is megállapította, hogy a világűrben tapasztalható magas lineáris energiaátadású (LET) sugárzás következtében különösen nagy a kockázata a bélrák kialakulásának, az egereken végzett kísérletek szerint ugyanis a béltraktusokban gyűlnek fel legnagyobb számban a sugárzás által létrehozott szabadgyökök, azaz ezek bizonyultak a legoxidáltabbnak. A szabadgyökök olyan molekulák, melyek külső pályáján páratlan számú elektron kering, egyetlen céljuk a hiányzó elektronok pótlása, amit ha kell, a létfontosságú molekulákból szakítanak ki, oxidálva azokat. Ahogy az ESA, úgy a fentebb említett amerikai tanulmány is hangsúlyozza, hogy nem rendelkezünk megfelelő információkkal akár egy emberi Mars utazás veszélyeinek felméréséhez sem.

A tervezett európai kutatás célja, hogy számszerűsítve vizsgálja meg az ion sugarak biológiai hatásait az emberi génállományra, és megállapítsa, milyen formában öltenek testet ezek a hatások az idő múlásával. A kísérletben molekulákat, sejteket és szövetmintákat fognak besugározni, az eredményeket pedig az űrhajók sugárpajzsainak optimalizálásához használják fel, melyek elengedhetetlenek egy biztonságos Mars-utazás véghezviteléhez.

Az űrben található ionsugarak számos forrásból érkezhetnek, különböző elemekből származtathatók a legkönnyebbtől, a hidrogéntől egészen az urániumig. A GSI gyorsító létesítmény bármilyen ionsugár-típust képes előállítani, ezért is különösen alkalmas a tervezett kutatási program számára. A FAIR gyorsító jelentősen ki fogja bővíteni a lehetőségeket, mivel ez a GSI jelenlegi gyorsítóinál nagyobb energiájú és intenzívebb ionsugarakat tud majd létrehozni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Wampire1 #27
    Ugye tudjátok hogy van egy nagyon erőssen radiaktív tórusz a föld körül. Ezth ogy a francba kerülik ki mindig? És pontosan hol is van ez és mekkora?
  • Epikurosz #26
    Na, várj, megyek kávézni, oszt lesz itt nemulass!
  • Epikurosz #25
    Reveláció. :-)
  • L3zl13 #24
    Mondod ezt mire alapozva?
  • Epikurosz #23
    Természetesen, a gamma sugarakra is igaz, hogy hosszútávon folyékony hidrogénnel árnyékolhatók a legjobban.
  • Epikurosz #22
    Kozmikus sugarakat akartam írni, ez nyilvánvaló, csak megcsúszott a kezem, és gammát írtam.
    Fityisz!
  • L3zl13 #21
    Része valóban. Méghozzá, ha hinni lehet az általad belinkelt szócikk forrásának (8-as számú forrás) elhanyagolható része...
    "Neutral radiation (gammas, neutrons) are a negligible component of the radiation ambient..."
    Ha pedig ezt elfogadjuk igaznak, akkor az is egyértelmű, hogy nem a gamma sugárzást árnyékoló képesség alapján hozták ki a vizet, hidrogént, műanyagokat, mint aluminiumnál jobb alternatívát. Tehát az állításodnak, mely szerint "a gammasugarak ellen nem a nehézfémek a legjobbak, hanem éppenséggel a víz" semmi alapja nincs. (Legalábbis a belinkelt cikk nem támasztja azt alá.)
  • Epikurosz #20
    Ellenben a fenéket.
    Kozmikus sugárzásról szól, amelynek része a gamma sugárzás is.
  • L3zl13 #19
    A beidézett cikk nem kimondottan a gamma sugarakról szól (Elég nevetséges is volna azok ellen elektromágneses mezővel védekezni...), hanem a kozmikus sugárzásról általánosságban, ellenben a te állításoddal.
  • Epikurosz #18
    Teringettét!

    Most sikerült felhúznod, de már vártam erre.

    "Material shielding may be partially effective against galactic cosmic rays in certain energy ranges, but may actually make the problem worse for some of the higher energy rays, because more shielding causes an increased amount of secondary radiation. The aluminum walls of the ISS, for example, are believed to have a net beneficial effect. In interplanetary space, however, it is believed that aluminum shielding would have a negative net effect.[5]

    Several strategies are being studied for ameliorating the effects of this radiation hazard for planned human interplanetary spaceflight:

    * Spacecraft can be constructed out of hydrogen-rich plastics, rather than aluminum.[6]
    * Material shielding has been considered. Liquid hydrogen, which would be brought along as fuel in any case, tends to give relatively good shielding, while producing relatively low levels of secondary radiation. Therefore, the fuel could be placed so as to act as a form of shielding around the crew. Water, which is necessary to sustain life, could also contribute to shielding.[7]
    * Electromagnetic fields may also be a possibility.[8]

    None of these strategies currently provides a method of protection that would be known to be sufficient, while using known engineering principles and conforming to likely limitations on the mass of the payload."


    Nem ólom, teccik érteni?