Dojcsák Dániel

Hetedik szülinapját ünnepli a Wikipedia

2001-es indulása óta az internetes közösségi lexikon a világ 10 leglátogatottabb oldalának egyikévé vált, igaz az olvasók öröme mellett életrajzában a marketing célú manipulációt és az oktatás ellenszenvét is kénytelen feltűntetni.

A mai emberi tudás tematikájának nagy részét érintő online lexikon jelenleg több mint 9 millió oldalnyi írott információt tudhat magáénak, ami kinyomtatva közel 50 tonna papírt emésztene fel. Jelenleg legalább 250 nyelven találhatunk írásokat, igaz csak 16 olyan van ezek között, ami 100 000 feletti szócikk gyűjteménnyel rendelkezik. A legtöbb természetesen angol nyelvű, csak ebből van 2,2 millió, amit a német követ közel 700 000-rel, de a lengyelek és a románok is átlépték már a bűvös 100 ezres határt. Nekünk magyaroknak sem kell már sok hozzá, hisz 83 ezer körüli szócikkünk van már nekünk is. Sőt az 5500 lakosú Bambara lakói is összehoztak 144 bejegyzést.

"Viszonylag rövid idő alatt a Wikipedia a világ legsikeresebb közösen írt webszájtja lett." - örvendezett Florence Davouard, a Wikimedia Alapítvány elnöke. "Világszerte önkéntesek tízezreit tudtuk megszólítani, mindenkit, akivel osztozunk közös álmunkon, hogy az embereket világszerte feljogosítsuk minden emberi tudás összegyűjtésére. Most, hogy nemzetközileg is erős önkéntes táborral rendelkezünk, arra szeretnénk fókuszálni, hogy a Wikipedia és a mellette működő testvér projektek minőségét javítsuk. Az elkövetkezendő 5 évben soha nem látott mértékű web alapú kezdeményezés fogja a nagy célunkat segíteni."

Persze nem mindenki ilyen eufórikus a Wikipediával kapcsolatban mint az elnök úr, hiszen gyakorta gyanúsítják a Wikipediát, hogy hulladék információkat is hordoz testén. Igaz, a tesztek azt mutatják, hogy az oldal pontossága az elfogadható határokon belül van.

Tara Brabazon, akadémikus professzor ugyanakkor a tudósok szkepticizmusát és konzervativizmusát fenntartva azt nyilatkozta a Daily Telegraph brit napilapnak, hogy még a Brightoni Egyetemen tartandó beiktatási beszédében is az oldalt fogja támadni. Szerinte előbb meg kell tanítani a hallgatókat értelmezni dolgokat és csak utána kell a kezükbe technológiát adni. Azt szeretné, ha a diákok leülnének és olvasnának, ami nem egyenlő azzal, hogy online olvasnak. "Az akarom, hogy tapasztalják meg a papírt és az oldalakat, legalább annyira, mint ahogy a digitalizációt és a pixeleket." - mondta. "Mindkettő nagyon jó, de a helyes ha mindkettőt megkapják és nem csak ezt vagy azt."

Az utóbbi időben pedig egyre több helyről érkeznek a professzorral egy nótát fújó oktatókról hírek. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is több helyen megtiltották a Wikipedia vagy általában az online források hivatkozását dolgozatokban, de itthon sem nézi jó szemmel minden oktató a digitális forradalmat. Érdekes lesz újabb 7 év múlva visszatekinteni erre az időszakra, amikorra ez a vita már végleg lezárul.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Gabe Dearborne #13
    Le a kalappal. A Google után - vagy inkább vele párhuzamosan - a Wikipédia a másik kedvencem. Nem potyára: ami ezen a két oldalon nincs rajta, az nem is létezik.
  • Validus #12
    Érdekes, a mi sulinkban viszont már anno az egyik első féléves tárgy előadásán felhívták a figyelmünket, hogy olvassuk, használjuk, mert nagyon hasznos. Én osztom ezt a nézetet. :)
  • bakagaijin #11
    Céges infokat érdemes a cégbíróságról, tőzsdei oldalakról beszerezni. Ezek ált. úgyszintén ingyen hozzáférhetőek. Az is "kozmetikázott" (igen enron, tudom hogy nem) de hivatalosan elfogadott :). Másrészt a webes újságok teljes archívuma várja az embereket hogy mindenféle kompromittáló anyagokat gyűjtsenek össze a cégekről, régebbi nyilatkozataikról amiket a saját oldalukon már ügyesen töröltek.
  • bakagaijin #10
    Hmm, pedig sok esetben sokkal jobb mint a tematikus oldalak. Sok mindenben pedig a tudósok sem értenek egyet.

    Pl Budapestre keresve a wikin sok érdekes és használható info, fényképek stb jön le. Míg ezzel szemben a budapest.com-on leginkább reklám: foglalj autót, szállást, gyere fogorvoshoz, mittomén, spam-spam-spam és semmi más. Ha ennek az alternatívája a wiki akkor inkább legyenek benne apróbb hibák, nézeteltérések. Ha egy téma mélyebben érdekel akkor úgyis beleásom magam és utánamegyek a referenciáknak, de ha csak általánosan valami info kell valamiről akkor a wiki tökéletes csak tudni kell róla, hogy nem 100%-ig biztos. Komolyabb munkánál mindig utána kell menni a forrásoknak...

    Szótárnak is tökéletes, ha valami összetettebb fogalom ami nincs benne a szótárban, akkor wiki rákeres, másik nyelvre átvált és máris megvan a pontos fordítás, szövegkörnyezetben a helyes alkalmazás, stb.
  • lordofchaos #9
    Egyenlőre a baltás gyilkos darabol fel az erdőben. Amit Te akartál írni az az egyelőre.
  • bvalek2 #8
    Na igen, elsősorban természettudományos témáknál működik jól ez a rendszer. Már amennyiben nincs senkinek sem érzelmi kötődése a témához. Bölcsész, történelmi szócikkeknél már rosszabb a helyzet. Hogy konkrétumot is mondjak, a magyar Wikin a biológiai, helyrajzi témákat szeretem elsősorban.

    A történelmi szócikkeknél sajnos sokat csak azért csináltak, hogy legyen, fogtak egy régi szocreál könyvet, és a politikai hülyeséget úgy ahogy van, belemásolták. Látszik, hogy ahol van hozzáértő ember, ott ezeket takarítják, és valóságos adatokat írnak bele, de ez nem mindenhol történik meg.

    A magyar elméleti fizikai szócikkek nagyon hiányosak, és rosszak, látszik, hogy az írók egy része nem tudja hogy miről ír, és itt még nem alakult ki egy szakértői közösség, amelyik takarítana, meg bővítene. Én még nem tudok annyit, hogy nyugodt lélekkel beleírjak, szóval csak a szám jár :)

    Az angol Wikipédia sokkal jobban ki van téve a szervezett manipulációknak, viszont pl. az elméleti fizikai szócikkek profik, és látszik hogy sok szakértő szerkeszti őket. Ott a forgó fekete-lyuk szócikk először olvashatatlan volt, másodszor ránéztem, valaki tök jól átírta, de hibás volt egy képlet. Utána néztem, hogy tényleg rossz-e, rászántam magam, hogy kijavítom, erre már valaki kijavította, és még hozzáírt egy csomó érdekességet. Szóval olyan sokan vannak a szerkesztők, hogy még az ilyen egzotikus témák is élnek, nem ülepednek le.
  • Inquisitor #7
    "... aki rájön a hibára, a Wikiben kijavítja, és utána mindenki a jót fogja másolni."

    Ezzel az az egy baj van, hogy többektől hallottam már amit kijavítottak hibát, azt valami náluk "okosabb" másnapra visszaírta ... több különböző témában is :(
    Sz'al egyenlőre én se tartom legmegbízhatóbbnak, de kb. infókra még jó így is. De ezt valahogy ki kellene küszöbölniük, mert így támadhatóak.
    (Másrsézt nagy divat lett, hogy cégek és "fontos emberek" kozmetikázzák a saját cuccaikat ill. a konkurenciáét rontják.
  • bvalek2 #6
    Ez is csak egy eszköz, amit ésszel kell használni. Volt ilyen régen is, mondjuk nyomdahiba egy régi nagy könyvben egy képletben, és egy csomó későbbi könyv átvette a hibát változtatás nélkül. Nem is mindig lustaságból nem számolnak utána, van hogy egy könyv úgy van megírva, hogy nagyon nehéz ellenőrizni, hogy az eredmények igazak-e benne. A Wikipédia hasonló gondokkal küzd, de ott hamar kijavítható, és globális referencia, aki rájön a hibára, a Wikiben kijavítja, és utána mindenki a jót fogja másolni. Rengeteg információhoz csak Wikin keresztül lehet hozzáférni, szerintem nagyon hasznos alkalmazása az Internetnek.
  • gopher #5
    Nem lehet, hogy az a bajuk vele, hogy ők nem használhatták régen?
  • kernerster #4
    Nálunk a suliban tiltják, hogy innen szedjünk anyagot. Mégpedig azért mert megbízhatatlan. Csakhogy általában ezt olyan tanárok teszik, akik igazából semmit sem tudnak róla. Begyöpösödött barom az összes. Ennek aztán az a vége, hogy a wikipédiában található könyvek/weboldalak hivatkozását tüntetem fel forrásként. DE a wikipédiából másolom a cikket -szó szerint akár. És mindenki boldog