Hunter

Lajkára emlékezve

Ötven évvel ezelőtt egy kóborkutya, név szerint Lajka Moszkva utcáiról az első földlakóként elhagyta a bolygó légkörét és kijutott a világűrbe.

Rövid és fájdalmas utazás volt szerencsétlen párának, aki a kilövést követően néhány óra alatt elpusztult, mégis óriási dicsőséget szerzett a Szovjetuniónak. Az esemény mindössze egy hónappal azután következett be, hogy a szovjetek a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik pályáraállításával megdöbbentették a világot, mindenekelőtt az Egyesült Államokat.

A Szutnyik 2 újabb arculcsapásként érte az amerikaiakat, tovább növelve a nagy októberi szocialista forradalom 40. évfordulóját ünneplő szovjetek előnyét a kibontakozó űrversenyben. A propaganda mellett Lajka rövid űrutazása az 500 kilogramm súlyú túlnyomásos kapszulában azt is bizonyította, hogy egy emlős képes ellenállni a kilövés viszontagságainak, kikövezve az utat a jövő emberi űrrepülései előtt, mind az orosz, mind az amerikai oldalon.

Az orosz erőfitogtatás szerencsétlen négylábú megtestesítője első és utolsó űrutazását álnéven teljesítette. A kutyát képző tudósok által Kudrjavkának, azaz "Bodrinak" keresztelt keverék a madarakat ugatásukkal kiugrasztó szibériai vadászkutyáknak adott Lajka, azaz "Ugató" néven került be a történelemkönyvekbe. Igaz Lajka inkább egy foxterrierhez hasonlított, azért volt a vérvonalában egy kis szibériai vadász is. 1957. november 3-án, helyi idő szerint éjjel 10 óra 28 perckor emelkedett fel a szenzorokkal ellátott űrruhába bújtatott eb, akinek az irányító központ feszülten figyelte minden egyes szívverését, lélegzetvételét és vérnyomásának alakulását.


A hivatalos változat szerint, ami 45 éven át tartotta magát több-kevesebb sikerrel, az alábbi zajlott le: Lajka egy hetes küldetést teljesített 1600 kilométeres magasságban, békésen érte a vég, utolsó vacsorájába erős mérget kevertek. Idővel azonban egyre több mendemonda látott napvilágot, egyesek szerint a négylábú űrúttörőnek egyszerűen elfogyott az oxigénje, jóval hamarabb, mint egy teljes hét. Az igazság végül egy 2002-es konferencián tárult a nagyközönség elé.

Dimitrij Malasenkov, a Moszkvai Biomedikai Intézet tudósa, aki részt vett a Szputnyik 2 küldetés előkésztésében elárulta, hogy Lajka a sokk és a kabin túlmelegedése következtében csupán néhány órát élt a felszállás után a kapszulában. A hajtóművek morajától és a vibrációtól megrémült állat kétségbeesetten próbálta magát kiszabadítani a fogságból. Miközben a rakéta szédítő sebességgel szelte át a légkört a kutya szívverése a normál érték háromszorosára szökött fel. A pályára állást követően Lajka némileg megnyugodott, ez azonban csak átmeneti volt. A kapszula egyik hőpajzsa leszakadt a rakétáról történő leváláskor és néhány órán belül a belső hőmérséklet az rendszerek által fenntartandó 15 helyett 41 Celsius fokra emelkedett. Öt órával a kilövést követően már nem kaptak életjeleket a fedélzetről.

Lajka high-tech koporsója 1958. augusztus 14-ig keringett a Föld körül, majd visszatérve elégett a légkörben. A művelet problémái ellenére a szovjet tudósok eleget tanultak ahhoz, hogy újabb kutyákat küldjenek fel és hozzanak vissza biztonságban, és végül kevesebb, mint négy év elteltével megnyissák a világűrt az emberiség számára is. 1961. április 12-én Jurij Gagarin elsőként érte el a külső űrt.

Lajka némi kárpótlásként a világ leghíresebb kutyája lett, igaz az állatvédők csak úgy tartják számon, mint az űrkutatás oltárán feláldozott legismertebb állatáldozat. Ma legalább fél tucat dal szól magányos és kilátástalan útjáról. Négy évtizeddel a repülés után az oroszok emlékművet állítottak neki Csillagvárosban, a Repülési és Űrgyógyászati Intézetben, ahol két társával együtt 1957-ben kiképezték.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • plamex #49
    de legalább híres lett ....
  • L3zl13 #48
    Megkérdezhetném esetleg hány lába van a barátnődnek/barátodnak? :D
  • Epikurosz #47
    Légy 3. (a mozikban)
  • opeca #46
    Hát ez a más faszával verni a csalánt tipikus esete:)
    Mondjuk ha azt mondanám, hogy anyukádat megkísérletezik - nagy esély lenne rá, hogy meghal - és akkor lehet, hogy kiderül a rák ellenszere, akkor belemennél?
  • Voronyezs #45
    Persze, sajnálatos hogy egy ilyen cuki kutyus odaveszett, ráadásul hőgutát kapott...De it ne azt kell nézni hogy mekkora ökörség volt szegény kutyát kinyírni, hanem az, hogy ez mekkoraelőrelépést jelentett az emberiségnek.
    Én is sajnálom szegényt, dehát áldozatok nélkül nincs háború.
  • skyblade #44
    szegény pajta jóhogy emlékszenek rá
  • Epikurosz #43
    "Egyértelműen jelét adja annak, ha megtámadni készül,"

    Írok, én is mint dronzero: baszod!

    Ezt mér nem mondtad annak a kuytának, aki régen ugyan, de hátulról belémart a lábszáramba.

    Egy irodaszerűség, inkább barakk folyósóján mentem, és ott hevert a fal mellett az az átkozott dög. Igen, dög.
    Miután elhaladtam mellette, egyszercsak éles fájdalmat éreztem a lábamban.

    Utána mesélték az ott dolgozó emberdögök, hogy ez egy ilyen alattomos disznó, hátulról támad, nem is ugat.

    Más: ez időben közelebb történt, Pesten, ahol Petőfi szerint nem történnek érdekes dolgok. Hja, mily naív vala szegény Petőfi. Megyek a Köki közelében egy kis utcában, és hallottam ugyan, hogy csahol három kis nyamvadt dög kuvasz, de nem hederítettem rájuk, mert egy drótkerítés mögött voltak. elhaladok a sarok mellett, és egyszercsak, baszod, az inamba, az Achiles-inamba mart az egyik dög. Mi történt? lyukas volt a kerítés, azon kibújtak a dögök, és hárman támadtak. Annyira feldühödtem, hogy csupasz kézzel kergettem meg őket az utcán át, d nem sikerül elkapnom egyiküket sem, mert átharaptam volna a torkukat. Baszod!
    ehelyett aztán jártam az sztk-t, hogy veszettség elleni oltást toljanak belém.

    Na, majd még mesélek valami erre merőleges érdekeset, este, ha jók lesztek.
    :-)
  • csibra #42
    Én tuti a kutyát választanám az ember helyett. A kutya nem ver át, nem hízeleg. Vagy szeret vagy nem. Egyértelműen jelét adja annak, ha megtámadni készül, ellentétben az emberrel. Ha dögől beszélünk, azt az emberre kell mondani nem az állatokra.
  • feamatar #41
    jogos amit mondasz, teljesen. Hatalmas különbségek vannak állati intelligencia szintjén.És a fölösleges állatkínzást én is ellenzem, hisz annak nincs semmi értelme.(mondjuk az már zavar amikor egy jó disznótor vaagy pecázás levezetését sem találják humánusnak)
  • feamatar #40
    az más ha saját állatod elpuszutlását félted, a saját állathoz fűzhetnek érzékeny szálak(bár én ilyen téren azon embereket nem értem meg amikor olyan állatot sajnálnak amik nem is viszonoznak semmi szeretet ellentétben pl egy kutyával)
    emellett ha életveszélyes helyzetbe kerülne a kutyád és a vadidegen ember az embert részesítenéd előnybe(gondolom én)