Dojcsák Dániel

Négy galaxis ütközik össze

Négy óriási galaxis összeütközésére lettek figyelmesek a csillagvizsgálók, ami minden idők egyik legnagyobb egyesülésének ígérkezik.

A jelenség fényt deríthet arra, hogyan is jöttek létre a legnagyobb galaxisok az univerzumban, és miért nem születnek újabb csillagok évmilliárdok óta számos rendszerben. A csillagászok jó ideje vizsgálják ezeket az egyesüléseket, melyeket az érintett csillagrendszerek egymáshoz képesti mérete alapján osztályoznak. Többnyire kisebb törpe-galaxisok olvadnak bele a tejúthoz hasonló rendszerekbe, de a most felfedezett összeütközés a leggigantikusabb, amit valaha is észleltek, hiszen négy közel azonos nagyságrendű, de óriási galaxis tart egymás felé.

A találka a csillagászok által egyszerűen CL0958+4702-nek nevezett galaktikus fürt közepén jön majd létre, ami körülbelül 5 milliárd fényév távolságra van a Földtől. A négyből három galaxis nagyjából olyan méretű, mint a Tejút, az utolsó pedig majd háromszor akkora.


A Spitzer űrtávcső infravörös megfigyelései és az arizonai WIYN Obszervatórium optikai képei alapján a csillagász csapat felfedezett egy kolosszális ventilátor alakú forgót is, amiben öreg vörös csillagok követik 360 000 fényévnyire az összeütközőket. Az igazán csodálatos dolognak azt tartják, hogy ebben a forgóban közel három tejútnyi csillag zsúfolódott össze. Ezeknek körülbelül a fele fog beleolvadni a létrejövő új galaxisba, ami előreláthatólag 100 millió év múlva formálódik egy végső óriás-galaxissá, míg a másik fele kívül maradva lebeg majd a semmiben.

Ez a tézis bizonyíthatja, hogy a korábban talált függetlenül lebegő galaxisok is hasonló módon lökődtek ki nagyobb összeolvadásokkor, galaxisok születésekor. Mivel a megfigyelt összeolvadás 5 milliárd fényévnyire van tőlünk, ezért a most látott képek 5 milliárd évvel ezelőtti állapotokat mutatnak. Amennyiben a mostani állapotokra is vethetnénk egy pillantást, akkor minden bizonnyal már a befejezett ütközés és a gigantikus új galaxis látványa tárulna elénk.

Összehasonlítva viszont a közelebb lévő galaxisokkal számos következtetés vonható le. Régóta vizsgálják például a csillagképződés szabályait. Megfigyelték például, hogy a nagyobb fürtökben csoportosuló sűrű rendszereken belül már nem képződnek új csillagok, hiszen jó ideje kimerítették saját gázkészletüket, ellentétben a kisebb csoportokkal, mint a Tejút.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • amaylight #48
    Az itt folyó nyelvészeti vitához csak annyit fűznék hozzá, hogy több esetben a szótő hasonul, nem a toldalék. Két példa: ebben = ez-ben, itt az "ez" hasonul. Vagy pl. attól = az-tól, itt is a szótő hasonul.

    üdv,

    amay_light
  • BiroAndras #47
    "Például az alagút-effektusnál mekkora lehet egy adott részecske maximális sebessége?"

    Ott nincs értelme sebességről beszélni, mivel nem a hagyományos értelemben vett mozgás történik. Inkább a teleportációhoz hasonlít (de csak nagyon kicsi dolgokkal, és nagyon rövid távra működik).

    Egyébként nem szükséges a fénynél gyorsabban mozogni a csillagközi utazáshoz. A tér görbítésével elvileg tetszőleges nagy távolságok megtehetők nagyon gyorsan, és még a relativisztikus hatások miatt sem kell aggódni.
  • szivar #46
    A relavisztikus tömegnövekedés miatt elméletileg nem megengedett hogy egy anyagi test c-t elérje, ezt aláírom, az eddigi megfigyelések alátámasztják. Viszont azt nem láttam sehol sem leírva hogy a fénynél gyorsabban nem közlekedhet az anyag.

    Például az alagút-effektusnál mekkora lehet egy adott részecske maximális sebessége? Attól az apróságtól most tekintsünk el hogy jelenleg ezt nem tudjuk megmérni...
  • Csaba42 #45
    "Aham. Ez kb olyan mint az a szabály hogy a szó végi ú,ű mindig hosszú, aztán felsorol félmillió kivételt XD"
    Na, mondj olyan kivételt, ahol nem a toldalék, hanem a szótő változik (változatlan toldalékkal, természetesen)!

    "De azért ne tudd már jobban mint a helyesírási szabálykönyv és az MTA ^_^"
    Hmmm, talán ha _olvasnál_, akkor láthatnád, hogy én azt mondtam, amit nekem tanítottak. Bár akkor te is olyan vagy, aki el sem olvassa a hsz-eket, csak ír rájuk valami totális b*romságot, aztán azt hiszi, hogy leoltotta már a kis taknyost. Gratula neked.
  • dez #44
    Még nekem is így tanították, de úgy látszik, azóta meggondolták magukat. :)
  • AranyKéz #43
    Aham. Ez kb olyan mint az a szabály hogy a szó végi ú,ű mindig hosszú, aztán felsorol félmillió kivételt XD

    De azért ne tudd már jobban mint a helyesírási szabálykönyv és az MTA ^_^
  • Csaba42 #42
    Engem arra tanítottak, hogy az azzal esetében a 'v' 'z'-vé alakul. Eredetileg "azval" lenne, de a hasonulás miatt "azzal" lesz. Kemény kikötés, hogy sosem a szótő, hanem a toldalék azonosul!!! Ennek értelmében az avval hibás.
  • AranyKéz #41
    "A magyar helyesírás szabályai", tizedik kiadás: 'avval v. azzal', 'azzal v. avval'


    "Helyesírási tanácsadó szótár", kilencedik változatlan kiadás: '*avval v. *azzal', '*azzal v. *avval'


    "A magyar helyesírás szabályai", tizenegyedik kiadás, "Toldalékolásbeli kettősségek", 45. :

    << 45. Mind az igék, mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok, amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. Írásban is helyes tehát mindkét forma. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők:
    [...] ezzel – evvel, azzal – avval; [...]

    Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. A hallgatódzik és hallgatózik, az evvel és ezzel stb. között nemigen van különbség. Viszont az írj, moss, add, hidd stb. nyomatékosabb felszólítás, [...] >>
  • dez #40
    Azt majd megjátjuk. :) (Egyébként "azzal".)
  • AranyKéz #39
    Avval se tudsz információt közvetíteni fénysebességnél gyorsabban. Max mindkét fél ugyanazt bámulja, de módosítani nem tudják.