Berta Sándor

Támogatják a német könyvdigitalizálási projekteket

A Német Kutatási Közösség (DFG) évente 10 és 20 millió euró közötti összeget költene a tudományos könyvtárakban található művek digitalizálására. A cél, hogy az eddigieknél jobb minőségű digitális másolatokat hozzanak létre.

A Google idén március elején jelentette be, hogy digitalizálja a Bajor Állami Könyvtár kereken egymillió könyvét és dokumentumát. A német egyetemek is részt vesznek ilyen programokban és nemrég minőségügyi szabványokat fektettek le, amelyeknek egy beszkennelt könyvnek vagy más alkotásnak mindenképpen meg kell felelnie.

A DFG már 1997 óta támogatja a művek digitalizálását. A szervezet tavaly év végéig összesen 25 millió euróval támogatta az ilyen projekteket, köztük volt például a Grimm testvérek német szótárának beszkennelése is. "Utóbbi azonban csupán egy kísérleti munkaszakasz volt" - szögezte le Jürgen Bunzel, a DFG tudományos irodalmi ellátási és információs rendszerekért felelős munkatársa. A tervek szerint a következő években az eddigieknél jóval nagyobb összegekkel támogatja majd a szervezet a könyvdigitalizálási programokat. A támogatás 2008-tól évente 10-20 millió euró is lehet.



Ennyi pénzt még maga a Google sem áldoz egy projektre - kiszivárgott információk szerint az online keresővel világhírűvé vált cég egy 300 oldalas mű beszkenneléséére 40 eurót költ. A Google tehát minél kevesebb pénzből akarja megoldani az alkotások digitalizálását, a német egyetemek viszont inkább elsősorban a minőségre helyezik a hangsúlyt. A Trieri Egyetem számításai szerint egy minőségi szkennelésnél 1000 betű beolvasása kereken 50 centbe kerül. Az intézmény Kínával közösen 170 000 euróért készítette el a Grimm testvérek 32 kötetes német szótárának digitális másolatait. A Google ebből az összegből 4000 könyvet digitalizáltatott volna.

A minőségre helyezte a hangsúlyt a Heidelbergi Egyetem is, ahol öt év alatt 130 000 eurót költöttek egy új digitalizálási részleg felépítésére. Ez fontos volt, hiszen az intézmény Bibliotheca Palatina nevű könyvtárában számos 14. századi remekmű is található. Az új központban csak a nagy értékű és a kiemelten fontos alkotásokat szkennelik be. Jürgen Bunzel elmondta azonban, szó sincsen arról, hogy lenéznék a Google munkáját. Sőt, az egyetemek, a DFG és a cég együttműködnek, hogy véletlenül se digitalizáljanak kétszer egy adott könyvet vagy dokumentumot. Ráadásul abban minden fél egyetért, hogy a legfontosabb, hogy digitális másolatok készüljenek a fontos alkotásokról, így őrizve meg őket az utókor számára.

A német szakemberek egyébként létrehoztak egy központi oldalt, ahol az összes már bedigitalizált könyv, dokumentum és irat, illetve a velük kapcsolatos információk elérhetők. Számunkra külön öröm, hogy a majdani európai digitális könyvtár első állomásaként az idei párizsi könyvvásáron bemutatták a www.europeana.eu internetes címen hozzáférhető francia-magyar-portugál digitális könyvtárat, vagyis a legfontosabb magyar nyelvű iratok és művek is megmenekülhetnek az enyészettől. Ezenkívül fontos, hogy idén január végén megjelent a Vizsolyi Biblia elektronikus kiadása is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • AranyKéz #7
    Japán helyzete BAROMI súlyos, idézek egy tanulmányból:

    "Japan may need to bring in a massive 343,000 immigrants annually, until 2050, simply to prevent its population from declining (or face an annual drop in GDP of 7%). In order to prevent a decline in its working population (15-64 year-olds) in the same period an average of 647,000 new foreign workers may be needed annually. This would mean that by 2050, thirty percent of Japan’s population would be foreign immigrants or their descendents."

    Két lehetőségük van: vagy elkezdenek azonnal kurva nagy kedvezményeket osztogatni hogy a nép vállaljon gyereket vagy bevándorlókat fogadnak.

    Előbbinél még ha sikeresen is oldják meg a kedvezményeket, meg a nép is ráharap és elkezdenek nagyüzemben gyereket gyártani, akkor is csak ~20 év múlva fog jelentkezni a hatása. Addig csak még nagyobb teher. Szóval ez az ötlet halott.

    Utóbbinál viszont nem fognak évente félmillió bevándorlót csak úgy elővarázsolni a kalapból. Gondolom nem kell felsorolni az összes okot, elég annyi hogy a kanji is köztük van. Az általad említett csicskamunkások végképp nem fogják megtanulni.

    Japán vagy lép valamit, vagy pedig gyakorlatilag összeomlik a gazdasága.

    Szóval fognak még a japánok a mi kedvünkért angol weboldalakat gyártani

    "Sajna (v nem sajna, ugye több szempont is van) a világ affelé halad, h összemosódik minden, globális angol nyelv, globális "kultúra", egyforma városok."

    És mit ne mondjak, jobb is lenne ha összemosódna minden. Sokkal jobban fekszik ha én választom meg a nekem tetsző kultúrát, nem pedig a születési helyem.
  • Tetsuo #6

    Az nem úgy megy. A japánok sokkal hagyománytisztelőbbek nálunk. Amíg lesz Japán, addig lesz Kanji is, ez tuti. Ők nem akarnak integrálódni sehova, főleg nem a globális kultúrmasszába. Nekik így tökéletes. A te kedvedért (v az enyémért) meg nem fognak angol weboldalakat gyártani.
    A friss munkaerőről annyit, h mindig lesznek olyanok akik elmennek Japánba végezni a csicskamunkát (dél-kóreaiak, kínaiak, filippínek v éppen magyarok), de ők megtanulnak japánul..
    A nyelvújításról meg, a nyelv magától fejlődik, nem nagyon kell beleszólni néhány okostojás nyelvésznek, v másnak. A nyelv az nem egy statikus vmi, az él és állandóan változik.

    Sajna (v nem sajna, ugye több szempont is van) a világ affelé halad, h összemosódik minden, globális angol nyelv, globális "kultúra", egyforma városok.
    A Japánok ez ellen próbálnak védekezni, a legmodernebb (globális) technológiák, a globális divat és egyéb multicégek között, mélyen ott van a többezer éves hagyomány, amit valszeg SOHA nem hagynak el.
  • AranyKéz #5
    Ja, végülis miért is nem rovásírással írunk.

    Vagy rögtön barlangrajzokkal. Kicsit modernizáljuk, bevezetünk 10 000 új jelet és már jó is.
  • Vang So #4
    Más írás - más gondolkodásmód - más kulktúra.
    Ez nem úgy működik, hogy egyszerűen átírják latin betűre oszt jónapot, a filozófia, a költészet stb. mind arra a módra épül, ahogy írnak, és amin keresztül gondolkodnak. Vanna persze nagy írásváltók, pl. a törökök, poltikai döntés volt, bizonyos szempontból bevált. Itt nem egyszerűen jelekről, hanem gondolkodásmódokról is szó van, minél kevesebb van belőle, annál szegényebb maga az emebrei kultúra, egyszerűsítene, egyben sivárítana is a felszámolásuk.
  • AranyKéz #3
    Azért van kis különbség pár ékezet vagy betű, valamint 2000..6000 kanji vagy a kiejtéshez képest elbaszott írásmód között (japán, ill. angol).
  • mad mind #2
    Meg a magyaroknak az ékezeteket, az oroszoknak, a ciril betűt stb. ? Egy nemzet kultúrájához az írásmód is hozzátartozik.
  • AranyKéz #1
    Még jóhogy. Egy nemzetnek alapvető érdeke hogy elterjessze a kultúráját.

    (Csak úgy mellékesen megjegyzem hogy Japánnak és Kínának viszont hagynia kéne a francba a kanjit meg a hanzit, Kína hogy tovább növelje a befolyását, Japán meg hogy friss munkaerőt csábítson oda. Meg amúgy sem ártana a nyelvújítás jópár nyelvnek.)