MTI
Wikileaks, a másként gondolkodóknak
Bizalmas politikai és gazdasági információk, értesülések a feladó kilétét titokban tartva terjeszthetők a WikiLeaks elnevezésű új szolgáltatás útján.
Az oldal létrehozói elsősorban politikai aktivistákra gondoltak, és céljuk az, hogy a másként gondolkodó embereket, újságírókat ne lehessen börtönbe dugni azért, mert elektronikus levélben érzékeny iratokat, értesüléseket továbbítanak. A www.wikileaks.org weblapot alkotói elsődlegesen Kína, Oroszország, és Eurázsiában, a Közel-Keleten és a Szahara alatti Afrikában sokfelé létező elnyomó rezsimek lakóinak szánják, de nem korlátozzák, bárki a világon kiteregetheti rajta a kormányok vagy nagyvállatok szennyesét.
A szokásos elektronikus levelek és információk forrása kinyomozható, mert a továbbított adatcsomagokban benne van annak számítógépnek a világhálós címe (IP), ahonnan érkezett. Hogy mégse lehessen kinyomozni a forrást, WikiLeaks egy névtelenséget biztosító összeköttetési módszert használ, az úgynevezett Onion Router (Tor) protokollt. Itt a nyomokat úgy mossák el, hogy az információ titkosítva vándorol sok kiszolgáló között: Bruce Schneier kaliforniai titkosítási szakértő a megoldást egy emberekkel zsúfolt szobához hasonlítja, ahol a tömeg lezárt borítékokat cserélget, és kideríthetetlen, hogy azokat ki indította útnak.
Ben Laurie londoni számítógépes biztonsági szakértő viszont azt mondta: nem bízná az életét a Tor rendszerre, mert azt a múltban már feltörték, és bár azóta folyamatosan javítgatják, biztosan vannak gyenge pontjai. Az, hogy a WikiLeaks csapata nem korlátozza, mi hozható nyilvánosságra a lapon, Steven Aftergood , az Amerikai Tudósszövetség (Federation of American Scientists) képviselője szerint annyit tesz, hogy a felkínált névtelenséget rossz célokra is lehet majd használni: el lehet árasztani az oldalt pornográfiával, vagy például bosszúból elhelyezett kitalációkkal. A Wikileaks védelmezői szerint viszont a hamisítványokat azonnal felismeri a többi felhasználó, aki szabadon fűzhet megjegyzéseket a látottakhoz.
A WikiLeaks ugyanazt a nyílt forráskódú programrendszert használja majd, mint a Wikipedia internetes lexikon, de a két rendszer között nem lesz kapcsolat. Alkotói egyelőre tesztelik a szoftvert, s igyekeznek pénzt összeszedni az üzemeltetéséhez, hogy februárban beindíthassák - adta hírül a New Scientist című angol tudományos lap.
Az oldal létrehozói elsősorban politikai aktivistákra gondoltak, és céljuk az, hogy a másként gondolkodó embereket, újságírókat ne lehessen börtönbe dugni azért, mert elektronikus levélben érzékeny iratokat, értesüléseket továbbítanak. A www.wikileaks.org weblapot alkotói elsődlegesen Kína, Oroszország, és Eurázsiában, a Közel-Keleten és a Szahara alatti Afrikában sokfelé létező elnyomó rezsimek lakóinak szánják, de nem korlátozzák, bárki a világon kiteregetheti rajta a kormányok vagy nagyvállatok szennyesét.
A szokásos elektronikus levelek és információk forrása kinyomozható, mert a továbbított adatcsomagokban benne van annak számítógépnek a világhálós címe (IP), ahonnan érkezett. Hogy mégse lehessen kinyomozni a forrást, WikiLeaks egy névtelenséget biztosító összeköttetési módszert használ, az úgynevezett Onion Router (Tor) protokollt. Itt a nyomokat úgy mossák el, hogy az információ titkosítva vándorol sok kiszolgáló között: Bruce Schneier kaliforniai titkosítási szakértő a megoldást egy emberekkel zsúfolt szobához hasonlítja, ahol a tömeg lezárt borítékokat cserélget, és kideríthetetlen, hogy azokat ki indította útnak.
Ben Laurie londoni számítógépes biztonsági szakértő viszont azt mondta: nem bízná az életét a Tor rendszerre, mert azt a múltban már feltörték, és bár azóta folyamatosan javítgatják, biztosan vannak gyenge pontjai. Az, hogy a WikiLeaks csapata nem korlátozza, mi hozható nyilvánosságra a lapon, Steven Aftergood , az Amerikai Tudósszövetség (Federation of American Scientists) képviselője szerint annyit tesz, hogy a felkínált névtelenséget rossz célokra is lehet majd használni: el lehet árasztani az oldalt pornográfiával, vagy például bosszúból elhelyezett kitalációkkal. A Wikileaks védelmezői szerint viszont a hamisítványokat azonnal felismeri a többi felhasználó, aki szabadon fűzhet megjegyzéseket a látottakhoz.
A WikiLeaks ugyanazt a nyílt forráskódú programrendszert használja majd, mint a Wikipedia internetes lexikon, de a két rendszer között nem lesz kapcsolat. Alkotói egyelőre tesztelik a szoftvert, s igyekeznek pénzt összeszedni az üzemeltetéséhez, hogy februárban beindíthassák - adta hírül a New Scientist című angol tudományos lap.