Hunter

Kémiai reakcióban egyesült anyag és antianyag

Az anyag és az antianyag keverése általában robbanáshoz vezet, azonban a CERN egy kísérletében, ha véletlenül is, de sikerült összehozni a két típust, elsőként érve el ilyen jellegű kémiai reakciót. A "vívmányra" négy év távlatából derült fény, eddig ugyanis senki sem ismerte fel, milyen melléktermékek jöttek létre azon a bizonyos 2002-es kísérleten.

Az eddigi tapasztalatok szerint az anyag és az antianyag találkozásukkor egy erőteljes energia-kitörés kísérletében megsemmisítik egymást, a genfi fizikusoknak azonban sikerült egyetlen anyagban egyesíteni e kettőt, amit protoniumnak neveztek el. A protonokból és antiprotonokból készült elegy egyáltalán nem nevezhető stabilnak, éppen ezért közös állapotuk csak nagyon rövid ideig marad fenn.

A CERN részecske fizikai laboratóriuma munkatársainak, mint utólag kiderült, akkor sikerült összehozniuk a két anyagot, amikor az antiprotonok és az elektronokkal megegyező tömegű, ám ellentétes töltéssel rendelkező pozitronok ugyanabba a mágneses kalitkába kerültek. Egy részük a kísérlet eredeti céljának megfelelően antihidrogénné alakul, azonban emellett létrejött valami más is.

Az adatok elemzése kimutatta, hogy a kísérlet létrehozott egy sokkal különösebb hibridet is. Úgy tűnik, az antiprotonok egy része kölcsönhatásba lépett a hagyományos hidrogén ionizált molekuláival, protonokat szakítva ki belőlük. A létrejövő proton-antiproton rendszerek csupán néhány milliszekundumig maradtak egyben, de ez is elég idő volt ahhoz, hogy többségük eltávolodjon a kísérlet középpontjától, mielőtt megsemmisült volna.

Protoniumot korábban is sikerült előállítani, de kizárólag heves részecskeütköztetésekkel, miközben a most felfedezett kémiai úton sokkal nagyobb mennyiségekben lesznek előállíthatók, ami jelenleg a beható tanulmányozáshoz alkalmazható. A kutatást vezető Evandro Lodi-Rizzini, a Bresciai Egyetem fizikusa szerint a protonium segíthet a részecskefizika jelenlegi elméleteinek tesztelésében, bár vannak olyan hangok is, melyek szerint rövid élettartamuk miatt alkalmatlanok erre a feladatra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Wampire1 #48
    Az általunk használt pendrive is kvantum alagut efektuson alapul.

    Amúgy miért kezdtéttek cseszletni sundancet?Nem mondott ő semmi rosszat.
  • szivar #47
    Mit gondolsz, honnan lett 'lopva' az ötlet?


    Csak halkan megjegyezném, hogy a bizonyos csillagközi gázfelhők a mikrohullámú tartományban hasonlóképpen viselkednek, mint a 'fény' tartományában működő lézerek. Ezek a gázfelhők adták az alapötletet a mézerek és a lézerek kifejlesztéséhez....
  • plamex #46
    amúgy ez a téma nem mai keletű...
    Ezt az Enrico Fermi paradoxon egyik alternatív magyarázataként is szokták emlegetni. (Ugye ha vannak idegenek akkor miért nincsenek itt)
    Eszerint az alternatív magyarázat szerint azért nem látunk idegeneket mert mindegyik eljutott egy kvantumcsapdához (egy olyan kisérlet ami megsemmisítette civilizációjukat) és mi is effelé tartunk.

    Természetesen ez csak egy alternatíva, amit lehet akár spekulációnak is nevezni.
  • plamex #45
    Tudom nem fejtettem ki egészen a gondolataimat de itt most a veszélyességi szint tekintetében gondolkodtam el azon (és itt a veszélyességi szint az hogy véletlen egy kisérleti baleset a teljes ismert világunkat megsemmisíti) hogy mi az, amit MA pl egy részecskegyorsítóban véletlen balesetet okozva a civilizációnk megsemmisülését okozná. Ennek valószínűsége statisztikailag szerintem jelenleg még elhanyagolható. Sokkal nagyobb a már ismert veszélyek: atombomba, környezeti katasztófák, aszteroida, stb stb ...

    Szerintem ha félelemről kellene beszélnünk akkor ezektől (már ismert veszélyek) inkább kellene félnünk.
    Igaz lehet a jövő techológiáiban félelemre adó ok (pl egy nanorobot elszabadul és egy masszává alakítja bolygónkat :) )
    de mivel még nem ismerjük a rizikófaktorukat, ezért kár parázni tőlük.
    A már ismert kisérletek viszont szerintem nem vaktában történnek és ismerik azt a statisztikai rizikófaktor (a fizikusok jobban mint pl a biológusok a genetikában) és szerintem ez elenyészően kicsi ahhoz képest ami más ismert rizikófaktor.
    Amit Döme Árpád írt a demagógiáról abban részben egyet értek:
    Sajnos fel lehet használni a statisztikát manipulatív módon
    (szellemesen:
    A hazugságnak három fokozata van:
    1. az egyszerű hazugság,
    2. az elvetemült hazugság,
    3. a statisztika.
    )

    Akit érdekel itt egy érdekes cikk iromány: Statisztika
  • plamex #44
    Én most konkrétan a részecskegyorsítókar gondoltam. ezeknél sokkal nagyobb energiák vannak pl a kozmikus sugárzásban. Csak ebben a vetületben értettem azt hogy a természetben megvan.
  • A1274815 #43
    "Csak egy aprócska kérdés ... mi az ami a természtben nincs meg és mi elő tudjuk állítani ?"

    Például Laser.
  • dez #42
    Sok-sok egyéb, csak ember által előállított vegyület létezik még, ami eddig nem létezett. (Éppen ezért nem is tudja senki megmondani a hosszabb távú hatásaikat.)
  • dez #41
    "nem sok KvantFiz van egy mai számítógépben, igaz már kezd bejönni...."

    Tudtommal a félvezetők is "KvantFiz" alapon működnek. Bár - tudtommal megint - ezt csak utólag tudták meg a fizikusok is.

    "Félni szokott az ember a fejbelövéstől is, pedig az sem tudatosul...."

    A roncsolás helyétől függ.

    "Szokták mondani lövészeten (ha volt már valaki), hogy ha váratlan lövést _hallasz_ amikor nem voltál OK helyen/nem figyeltél, akkor azon kár parázni, mert ha már hallottad, és felfogtad hogy hallod akkor semmi gond. Aztán mégis fél az ember a golyótól...."

    Nono, a testlövés (szal nem fej) sem érezhető sokszor az első pár másodpercben, utána annál inkább, meg amúgy sem túl kívánatos.
  • dez #40
    Ja, egyébként az, hogy nem tudatosul... Nos ez egy materialista elképzelés, ami sok megfigyelést nem vesz tudomásul (nem tudatosít :)), mint pl. bizonyos esetekben mérhető idevonatkozó agyi aktivitás nélkül is látta-hallotta egy-egy páciens, mi történik körülötte, stb. De ez egy másik téma.
  • dez #39
    Olyan nem lehet, hogy mondjuk csak egy ország, vagy csak egy kontinens semmisül meg (és a többi csak később)?