A világunkra folyamatosan záporozó űrpor maradványa segít feltárni egy 2000 éves mexikói piramis titkait, ahol egy rejtélyes civilizáció uralkodói nyugodhatnak. Az érzékelőkkel rejtett üregeket kutatnak a város szent helyének belsejében.

Mexkóvárostól északra, mélyen a hatalmas Nap Piramisa alatt a fizikusok olyan eszközöket telepítenek, melyek érzékelik a müonokat, azokat a szubatomi részecskéket, melyek akkor szabadulnak fel, amikor a kozmikus sugarak csapódnak a Földnek. A részecskék parányi jeleket hagyva haladnak át a szilárd objektumokon, amit a detektorok a röntgengéphez hasonlóan érzékelnek, segítségükkel pedig temetkezési kamrákat kutathatnak a monolit belsejében. Mivel az üres térben kevesebb a müon mint a szilárd kőzetben vagy földben, a tudósok a módszerrel képesek észlelni bármilyen üreget Teotihuacan piramisának, a város szent helyének belsejében, mely az ősi római birodalommal egy időben élte meg virágkorát és hanyatlását.


Teotihuacan, Mexikó; csúcstechnikával keresik a piramis rejtett sírkamráit
"Ha észlelünk egy a vártnál alacsonyabb a sűrűségű területet, az valószínűleg egy üreg jelenlétét mutatja" - magyarázta Arturo Menchaca, a Nemzeti Autonóm Egyetem fizikai karának vezetője. Ha megvan az áhított kamra, akkor a régészek alagutat fúrnak a piramis belsejébe, abban a reményben, hogy egy temetkezési helyet találnak és megfejthetik a rejtélyt, hogy ki uralta a most Teotihuacan néven ismert várost. Ezen a helyen van a valamivel kisebb Hold Piramisa és egy vad kígyóisten hatalmas temploma is.

A virágkorában 150 000 embernek otthont adó város több száz kilométeres területre, a a mai Guatemalára terjesztette ki hatalmát, azonban senki sem tudja a város valódi nevét, vagy azt, hogy kik alapították. A Teotihuacan nevet - ami jelentését tekintve "A város, ahol az emberekből istenek válnak" - az elképedt aztékok adták, akik i.sz. 600 körül, 700 évvel a város elnéptelenedése után lakták be a területet. Az aztékokat lenyűgözték a monumentális épületek és a precíz várostervezés.

A vizsgálatra használt müonok akkor keletkeznek, amikor az űrből érkező részecskesugárzás a Föld troposzférájában található atomokkal ütközik. Folyamatosan bombáznak minket, azonban ártalmatlanok és szinte észrevehetetlenek. Az általuk történő letapogatás pontosabb, olcsóbb és sokoldalúbb, mint a röntgensugár, viszont csak az elmúlt évtizedekben fejlesztették ki a szubatomi fizika előrelépéseinek köszönhetően. Teotihuacanban a régészek reményei szerint a müondetektor képes lesz kimutatni, hogy a piramis és a templom vajon egy vagy több király nyugvóhelye-e.


Arturo Menchaca a müondetektor installálása közben
Linda Manzanilla, a terület szakértőjének számításai szerint a várost korai időszakában négy uralkodó szövetsége irányíthatta, nem egyetlen király, mint a maya és az azték civilizációk esetében. "Valószínűleg az első négy, a négyes rendszert elkezdő uralkodó nyugszik a Nap Piramisában" - mondta. A négyes szám állandóan visszatérő motívuma a városnak, ami négy elkülönülő lakóövezetre bomlik. Egy máshol fellelt Teotihuacanból származó edényen négy alak látható, akik a mennydörgés istene, a város főistene körül helyezkednek el.

"Teotihuacan Rómával vetekszik, egyike a világ legnagyobb ipari társadalom előtti városainak. Talán még Konstantinápoly említhető velük egy lapon, azonban egyetlen kínai város sem érte el ezeket a méreteket, Egyiptomnak pedig városai sem voltak" - tette hozzá Manzanilla. A Nap Piramisa i.sz. 80 környékén feltehetően a termékenység szimbóluma volt és hegyszerű alakjával ellensúlyozni kívánta a két közeli vulkán gonosz befolyását, melyek akkoriban szokatlanul heves kitöréseket produkáltak. Senki sem tudja, milyen etnikai gyökerűek a város lakói, vagy milyen nyelvet beszéltek, mivel nincsenek írásos emlékeink. "Bárcsak létezne egy időalagút és hallhatnánk őket beszélni, hogy megtudjuk, milyen nemzetséget képviseltek" - mondta Manzanilla.


Turisták másznak fel a Nap Piramisának oldalán
A müontechnikát elsőként a Nobel-díjas Luis Alvarez, a Berkeley Egyetem tudósa az egyiptomi Kefren piramis letapogatásához alkalmazta a hatvanas években. "Alvarez bebizonyította, hogy nincs rejtett kamrája a piramisnak, ami ma a tudományos irodalomban is elismert tény" - mondta Menchaca. Csapata félmillió dollárból építette meg a müondetektort a mexikói egyetem laborjaiban, és tervei szerint azt az elkövetkező hónapokban fogják telepíteni a 63 méter magas piramis alatt meghúzódó barlangban. A több ezer évvel ezelőtt vallási ceremóniákra használt sötét, nyirkos barlangot egy keskeny alagút köti össze a külvilággal, amin egyszerre csupán egy ember haladhat. A detektor egy prototípusát már felállították a barlangban, és ezzel már észlelték az első müonokat. A tudósok reményei szerint miután néhány hónapon belül üzembe helyezik a végleges eszközt, a tesztelés évében közel 100 millió részecskét találnak majd.

A müon technikát az amerikai határőrök is alkalmazzák a terrorizmus elleni harcban, állítja az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratórium. "Rendkívül hiteles. Kifejlesztettünk egy müon detektorrendszert, amit a nemzetbiztonság érdekében, az országba beérkező tartályok és konténerek átvizsgálásához alkalmazunk" - magyarázta Kevin Roark, a laboratórium szóvivője.