Alex

Az internet jövője



Az internet jövője szorosan összekapcsolható a technológiai iparág kilátásaival, nagyon szorosak a köztük lévő összefüggések. Az ipar kilábalni látszik a válságból, de mi lesz az internettel?

Az internetes cégek '90-es évek végén még szárnyaló részvényárfolyamainak lezuhanásába többezer vállalat rokkant bele, csak a legnagyobbak élték túl a még napjainkban is érezhető válságot. A fény már látszik az alagút végén, a technológiai cégek komoly költségcsökkentéseket hajtottak végre, optimalizálták viszonteladói hálózatukat, és mielőtt pénzt áldoztak volna a fejlesztésekre kétszer is megnézték hogy meg fog e térülni. Ennek eredményeképpen a múlthónapban megjelent, a 2003-mas évet lezáró beszámolók jórésze már pozitiv mérlegadatokat tartalmazott, és ismét beindulni látszik az internetes gazdaság.

Viszont komoly akadály, hogy a gyártók a tényleges fejlesztések helyett a külsőségek és a marketing irányába fordultak, az új szoftververziókat látszatújdonságokkal próbálják eladni. A felmerülő inkompatibilitási hibákért és biztonsági résekért, valamint az ezekből bekövetkező károkért nem akarnak felelősséget vállalni. Mivel ma már az Internet közel sem a számítástechnikával közvetlen kapcsolatban álló vállalatokról szól, az informatikai világ sebezhetőségének egyre nyilvánvalóbb volta közvetve az egész gazdaságot visszavetheti. A pizzériáktól a virágárusokon át a DVD boltokig a piac minden szereplője megjelenik ezen a területen, és emiatt komoly kihatásai lehetnek annak, ha nem teszik biztonságosabbá és stabilabbá a rendszert.

Viszont ez a jogilag gyengén szabályozott rendszerben élő iparágnak nem érdeke, mivel a veszély számára bevételeket generál. A fogyasztókat bosszantó vagy veszélyeztető tényezőket, mint a spam (kéretlen reklámlevelek) vagy a féregvírusokat(pl. a MyDoom) csak egy kemény, globális fellépés állíthatná meg. De a hálózatok kényszerű túlméretezése, a rendszerek fenntartása és folyamatos frissitése, a védelemhez szükséges szoftver és hardvereszközök beszerzése mind-mind piacot teremtenek az informatikai szférában.

A reklámlevelek özöne az egész internetre káros, és hatékonysága egyre romlik - még akkor is, ha már nem nagyon tud tovább süllyedni. Ez közvetve a webes reklámok hatékonyságát is csökkenti, és a figyelemfelkeltés növelése miatt a módszerek egyre zavaróbbak, idegesítőbbek lesznek. A spam témája azért is érdekes, mert címlistákat általában a weboldalakról gyűjtenek a hirdetők, márpedig a neten megjelenő jellemzően értékesíteni szeretne. A tényleges fogyasztókról - akik ingyenes postafiókokat vagy egyszerűen internetszolgáltatójukat használva tájékozódnak - nehéz információt szerezni, pedig ha tudnának róluk a reklámozók, ők könnyebben elérhetőek lennének. Ahhoz, hogy megnézzük merrefelé haladunk, szükséges a folyamat ismerete, honnan is jöttünk. Az internetet előszőr csak egy viszonylag szűk réteg fejlesztette ki a saját igényeinek megfelelően, céljuk csupán a kölcsönös információcsere volt. Ebből eredeztethető az ingyenessége is, mely mára már a gazdasági növekedés akadályává vált. Persze a kutatóknak, oktatási intézményeknek ez teljesen természetes volt (és tegyük hozzá, ma is az). Ekkor még az elsődleges szempont a gyorsaság és a puritán egyszerűség volt.

Ezek a technológiák hamar elterjedtek széles körben is, az Internet egyfajta közösségi médiummá vált, és elkezdték már nemcsak tudományos célokra, hanem minden egyébre is használni. Megjelent a magáncélú levelezés, a személyes weblap, egyszóval bárki használhatta bármire - robbanásszerű elterjedése is ennek köszönhető. Nem sokkal később ebben megjelentek ebben a a térben a nyereségre vágyó cégek, de az alapvetően szakértő, a technológiát ismerő felhasználók miatt lassan tudtak csak teret nyerni. A domináns szolgáltatások jórészét még magánszemélyek vagy nonprofit szervezetek müködtették és fejlesztették, de a vállalatok egyre inkább kezdték átvenni az uralmat.

Fontos kiemelni, hogy az internet közösségi jellegét a vállalatok törték meg, mivel a gazdaság szereplőinek érdekében állt ezek meggyengítése saját dominanciájuk könyebb kiépítése és megtartása érdekében. Ekkor történtek a nagy tőkebevonások és egyesülések, mivel ezek biztosították az e-gazdaság üzleti szereplőinek megerősödését a még meglévő, de kisszámú, viszont meglehetősen erős közösségi szférával szemben. Azoknak önmagukban az ingyenesség és spontaneitás miatt nem volt jelentős gazdasági szerepük, de népszerűségük akadályozta a profitcélú tevékenységek sikerét. Tömegével jelentek meg a háttér nélküli vállalkozások (internetes garázscégek), a pótcselekvésszerű lánclevelek és piramisjátékok, és az olyan ingyenes szolgáltatások, amelyek kizárólag reklámokból próbáltak megélni. Felvásároltak olyan cégeket, mint az ICQ, a Hotmail vagy itthon a Freemail, anélkül, hogy bármiféle nyereséget hozott volna a tulajdonosának. Mindenki nagyobb látogatottságot akart kimutatni, de ezzel párhuzamosan minőségi visszaesés következett be.

Mivel egy idő után bebizonyosodott, hogy reklámbevételekből nem fenntarthatóak a tartalomszolgáltatások, a portálok egyértelműen az előfizetéses koncepció és az egyéb pénzkereseti lehetőségek, hozzáadott szolgáltatások beépítése felé fordultak. A nagy kérdés persze az, hogy amennyiben valami ingyen elérhető, az emberek miért fizetnének érte? Régebben az volt az általános megitélés, hogy az emberek csak olyan dolgokért hajlandók pénzt kiadni melyeket maguk is pénzügyi haszonra válthatnak, de ez a feltevés - többek között kényelmi szempontok és gondolkodásmódbeli változások miatt - megdőlt.

Az új doktrína szerint hasonló rendszerbe csak az egyébként nem elérhető, "extra" szolgáltatások fognak bekerülni, a már most is ingyenesek - legalábbis az elkövetkező néhány évben - nem. Jó példa ezekre a Freemail spammentesítése vagy az extra tárhely a Primpostán. Ezek sikerében nagyon fontos momentum a mobiltechnológia fejlődése által lehetővé vált SMS, mely gyors és egyszerű fizetési módszer, ráadásul ma már szinte mindenki számára elérhető. A fogyasztó részéről előny, hogy fizetés esetén valóban fontos lesz az egyedi felhasználó kielégítése is, azaz probléma esetén megoldást kaphat, és amennyiben nem elérhető/nem működik az általa használni kivánt dolog jogosan reklamálhat. Továbbá ilyenkor általános a teljes reklámmentesség, amit napjaink technikai lehetőségei, a felugró ablakok, villogó animált gifek, a sorok között átúszó flash és egyéb csodák miatt nem szabad alábecsülni.

Az interneten a felhasználó eddig is komoly értéket képviselt, lévén többszörös a túlkínálat szinte mindenből. Ezzel párhuzamosan és ennek okán az interneten már ma is önálló, rendkívül erőteljes, néha öncélú, a gazdasági érdeketől függetlenül működő fogyasztói kontroll tapasztalható. Az internetes gazdaság jövője éppen emiatt bizonytalan, nem lehet tendenciákat megállapítani, és hiába készítenek a cégek több évre szóló üzleti terveket, mindenki tudatában van, hogy az internet egy folyamatosan változó környezet ahol nehéz előre tervezni.

A fizetős rendszerbe átállást csak a legnagyobbak tudják elkezdeni, és mivel oldalaikat szinte mindenki használja, amennyiben sikeresek, a nyomukban haladva a kisebb weblapok is átalakíthatják kiemelt szolgáltatásaikat előfizetéses rendszerbe. A Jupiter Research pár hónappal ezelőtti felmérése szerint a 18 év feletti netezők 75 %-a semmilyen szolgáltatásért nem fizetne. A fennmaradó rész kategórizálása szerint minőségi levelezésért (pl. nagyobb tárhely, spam- és vírusszűrés) 9 %, webtárhelyért 7 %, álláshirdetésért 6 %, apróhirdetésekért, fotók tárolásáért és albumba rendezéséért és IP telefonálásért 5-5 fizetne - a többi kategória hibahatáron belülre esett.

Mint minden nagyobb nagyobb fejlesztést, az előfizetéses rendszert is először a pornóoldalak bevezették be, de mostanra már a legjelentősebb portálok is elindították extra csomagjukat. A nemrég megjelent Yahoo "Plus", az AOL vagy az Microsoft MSN "Premium" sikere az egész internetre kihatással lehet. Havi előfizetési dijuk 6-10 dollár, mely internetelőfizetéshez is kapcsolható. A csomagok extra szolgáltatásokon (pl. mozifilm letöltés lehetősége vagy multiplayer játékszerverek beállítása) kívül reklámblokkolást, vírusvédelmet, webtárhelyet, szülői kontroll lehetőségét és üzenőszoftvert is tartalmaz. A tavalyi utolsó negyedévben az AOL-nek 340 ezer új szélessávú előfizetője volt, többségük előfizetett az extra csomagra is.

A keresők stratégiája más, ott a speciális szponzorált linkek hódítanak, továbbá néhány nagyobb kereső már nem fogad el ingyen linket az adatbázisába. Bár ennek a stratégiának az elvi lehetősége látszólag fennáll, a hosszútávú gyakorlatban - például a másképp gondolkodó konkurens szolgáltatások miatt - ez nem működik. Mindez annak jele, hogy a szolgáltatók továbbra is az előzőleg tömegesen bevont, de most éppen kikopóban lévő hírdetőkkel kívánnak üzleteket kötni minden szegmesben.

A jövőben tehát jellemző lesz a gyorsan változó sorrend a szolgáltatásválaszték csúcsát képező szereplők és portálok körében is. Míg a drótnélküli technikák (pl. WiMax) az internetes tartalom minőségét nem csak elérhetőségét befolyásolják, addig a szélessáv terjedésével és az IPv6 megjelenésével az online sugárzott anyagok mennyisége ugrásszerűen növekedni fog, melyből a kétirányú interaktív kommunikáció is nagy szeletet fog kiharapni. Ezenkívül várható a folyamatosan veszteséges mesterségesen életben tartott szolgáltatók erőteljes gyengülése majd megszűnése, (lásd korábban a hatalmas reklámkampánnyel megjelent ViaNovo, vagy a Korridor.hu leépülése).

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Zedas #15
    "plusszszolgáltatások"

    Gratulálok. És én kérek elnézést...
  • Pepito #14
    A zeneipar valojaban nem az elso, amely megsinyli az internetet, meg csak nem is a masodik.

    Az elso a level kezbesites volt, amely kenytelen volt komoly vesztesegeket elkonyvelni. A kovetkezo a telefonia. A zeneipar csak ez utan jon.

    Valojaban az informacio-disztribucio donto tobbsege at fog terni elentronikus formaba es ennek trivialis mediuma az internet. Zar vagy nyitott, tokmindegy.
    A vallalkozasoknak ezzel kell egyutt elni es hasznot huzni belole, ha tudnak. Az elkepzelheto uzleti modellek olyan valtozatossagot mutatnak, hogy mindig lesz olyan ceg, amely tetszoleges szolgaltatast ingyenesen kinal. Az a felhasznalok egyeni preferenciajan mulik, hogy mely szolgaltatast valasztjak. Ha valaki egyutt tud elni azzal, hogy a freemail-je hirdetesekkel bombazza, akkor jo, megtalalja a szolgaltatojat. Lesznek (vannak) sokan, akik fizetnek a hirdetesmentes levelezesi szolgaltatasert.
    Es ez igaz minden szolgaltatasra. Ha valaki hobbit uz abbol, hogy mindenbol az ingyeneset hasznalja, akkor azzal jarul hozza az internet fejlodesehez, hogy nezi a hirdeteseket.

    Igen, koszonom, mar vartam! Jottok a popup- es adkiller programokkal. Teljesen igaz. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy azok a fejlesztok, programozok es cegek, akik ezeket fejlesztik szinten a piacrol elnek, magukat olyan site-okon hirdetik, ahol vannak hirdetesek, a dolog termeszetebol fakadoan. At the end of the day minden, egyebkent jol kitalalt uzleti modell hasznot hoz. Ha nem, akkor tonkre megy es jon egy masik, kicsit maskepp megkonstrualva.

    A dotkom idejen azt felejtettek el az emberek, pedig a jozan esz (es egyeb torvenyek) ezt alatamasztja, hogy a gazdasag csak akkor mukodokepes hosszu tavon, ha az uzleti tevekenyseg *erteket teremt*. Amig egy uzleti vallalkozas erteket teremt, addig ez az ertek penzze is valthato. Felteve, hogy a teremtett ertek nagyobb a mukodes koltsegeinel.

    Az internet ertekteremto ereje es az akoruli vallakozasok netto haszna folyamatosan noni latszik. Nagy baj nem lesz tehat. Az, hogy ki-ki hogyan ad hozza ehhez az ertekhez, az fogja eldonteni, hogy ki-ki hogyan reszesedik az eredmenyekbol.

    Egyszer volt Budan kutyavasar alapon elmondhatjuk, nem lesz megegy dotkom boom.
  • NEXUS6 #13
    Már most is többé kevésbé igy működik a net, csak éppen az, aki nem kap pénzt manapság, nem részesedik az internet előfizetésekből az ott nyer a neten, hogy bizonyos költségeket megtakarithat: hirdetési költség, postaköltség, olcsó információ forrás, új kapcsolatok, gyors és olcsó programfrissitések, stb.

    A net viszont nem csak hagyományos üzleti/pénzügyi/jogi kérdéseket vet fel, lásd fájlcserélő rendszerek. A net olyan kapcsolatokat hoz létre az emberek között, ami nem konvertálható/nem fejezhető ki egy az egyben pénzben.

    Kezdődik az egész a hagyományos kalóz dilemmánál, azzal, hogy egy pénzben (is) kifejezhető értékkel rendelkező fájlt ellopok/lemásolok nem "közvetlenül" kárositom meg annak tulajdonosát, hiszen nem is biztos hogy rendelkezek azzal a pénzmennyiséggel amennyivel a terméket jogosan megszerezhetném. Ezért a károkozás erről az oldalról nem érvényesül, hiszen amivel eddig sem rendelkeztem, azzal illetve annak be nem fizetésével nem tudom megröviditeni a tulajdonost. Másrészt ugye azzal, hogy lemásolok valamit, azzal még nem tettem lehetetlenné annak további másolását, eladását, vagy is a privát célra történő fájlmásolás szerintem nem megfogható módon sérti a szerzői jogokat. Más kérdés a jogosulatlan üzleti felhasználás, illetve az, hogy ha már letöltöttem x együttes összes albumát a netről, akkor már valszeg nem fogom megvenni cd-n.

    A zenei kiadók szerintem már soha nem fognak olyan összegű bevételt produkálni, mint az internet elött. Majd a szélessávú internethozzáférés elterjedésével, ugyan ez a sors vár a film és a játék kiadókra is. Csak úgy élhetik túl a helyzetet, ha találnak olyan dolgot, ami felveszi a versenyt az internettel, mint egésszel és nem csak egyenként harcolnak a kalózok ellen. Mert az interneten egy szinten mindenki kalóz, hiszen olyan szolgáltatásokhoz jutsz hozzá akár ingyen, amiért régebben az USA védelmi minisztériuma, valamikor milliárdokat fizetett;)
  • Pepito #11
    A www.rr.com hol hasznal flash-t?
  • NEXUS6 #6
    Háj Ninju!
    Hát nekem is pont ez jutott eszembe, miröl is van most nagybaszó?

    Ha úgy nézzük a net mindíg is nonprofit volt. A dotcom mizéria alatt megpróbálták elhitetni, hogy valamikor a jövőben ez megváltozik, de ez nem így történt. Biztos hasznuk egyedül az internet szolgáltatóknak lehet, mert minden netes szolgáltatás ingyenes alternatíváját meg lehet találni. Lehet, hogy nem olyan csicsás/biztonságos stb az oldal, de van.

    Ezen csak akkor tudnának változtatni, ha köteleznének mindenkit arra, hogy ha a netre nyomul akkor kérjen pénzt! De hol a határ?
    Ha felmegyek egy ingyenes fórumra vagy nyitok egy saját weboldalt és ott olyan infókat/fájlokat teszek közzé, ami másnak pénzt jelent akkor jelentkezhetek/jelentkeznem kell a jutalékomért?

    A net nem egy fodrász szalon a Skála Metróban! Ezt sokan elfelejtik a közgaszdászok közül.
  • Lazarus #4
    fantasztikus, akkor a híreket is warezolni fogjuk ezek után
  • Cat #2
    én egyetlenegy magyar fizetős játéklapot ismerek, a gamedox.hu t, ami nyilvánvalóan halálra van itélve, mert mindent megkaphatsz ingyen amit ott találsz. Ha viszont origo, index fizetősre vált, akkor ezt a többiek is meg fogják tenni, mert mért ne tennék? ez viszont az egész netre kihathat - egyébként a jövő teccik vagy nemteccik szerintem is egyre inkább fizetős lesz, az új fejlesztéseknél már mindenki azt nézi hogy eladható e
  • Ninju #1
    Fantasztikus!
    Miröl is szólt a cikk? Az, hogy bizonyos vállalatok hogyan oldják meg a pénzügyi problémáikat még nem jelenti azt, hogy az egész net megváltozik.
    Szerintem a kormányzati ellenőrzés meg az adatforgalmak figyelése egy kicsit konkrétabban foglalkozna a jövővel. A fizetős szolgáltatások bevezetése nem újdonság. Már évek óta jelen vannak, csak nem kaptak ekkora viszhangot.
    Amúgy nem rosz a cikk, de szerintem nem sok konkrétumot tartalmaz a jövőre nézve. Az utolsó bekezdésben van egy kis jövőbetekintés, de az is csak a közeljövő.