Hunter
Új fényben tűnhetnek fel az elliptikus galaxisok
Az Ohio Egyetem csillagászai felfedezték a legnagyobb forró röntgensugarú gázt kibocsátó korongot, amit valaha megfigyeltek az univerzumban. A 90.000 fényév átmérőjű korong százezerszer nagyobb, mint bármi más hozzá hasonló objektum.
A távoli galaxisban pörgő korong több mint csillagközi furcsaság, mondják a kutatók. Az objektum új információkkal szolgálhat a galaxisok formálódásáról és fejlődéséről. A galaxisok közel 20 százaléka elliptikus, ezek méretben a legnagyobbak a három típusból. Különböznek a spirális galaxisoktól, mint például a Tejútrendszer, mivel hiányoznak belőlük az új csillagok és a spirális "karok". A tudósok korábban úgy vélték, az elliptikus galaxisok ősi, egyszerű rendszerek, csupán öregedő csillagokat foglalnak magukba, melyek az univerzum korai időszakában formálódtak. Egy új tanulmány azonban arra enged következtetni, hogy az elliptikus galaxisok sokkal bonyolultabbak és dinamikusabbak.
"Úgy gondoltam, a galaxisok kialakulnak, majd megülve babérjaikon az idők során szép csendben megöregednek. Most azonban megértettük, hogy a galaxisok élnek, abban az értelemben, ahogy a gázok és csillagok kölcsönhatásban vannak egymással" - mondta Thomas Statler, fizikus és csillagász professzor, az Astrophisical Journal december 20-i számában megjelent tanulmány szerzője.
Az újonnan felfedezett röntgensugarú korong újabb bizonyítékokkal szolgál a vitában. A NASA űrben keringő Chandra obszervatóriumával, mely a legnagyobb teljesítményű röntgensugarú teleszkópnak ad otthont, a csillagászok egy fiatal elliptikus galaxis, az NGC 1700 tanulmányozása közben fedezték fel a hatalmas korongot, melynek nem csupán mérete óriási, hőmérséklete is 8 millió fok körül mozog. A felfedezés váratlansága és mérete mellett a korong más meglepetéssel is szolgált. A forró gáz nincs egyensúlyban a gravitációs erőkkel, mint azt várták, ehelyett a galaxison keresztül forog.
Valójában a hatalmas forgó korong arra utal, hogy ez az elliptikus galaxis - és feltehetően más hasonlók is - nem két spirális galaxis összeolvadásából keletkezett, mely eddig az elliptikus galaxisok kialakulásának fő elve volt.
A csillagászok hipotézise szerint a röntgensugarú korong egy elliptikus és egy spirális galaxis összeütközésével alakulhatott ki. A frontális ütközés helyett a két galaxis először csak egy pillanatra csapódott egymásnak, forgásnak indítva az elliptikus galaxis forró gázait.
A korong forgásának ténye befolyással lehet arra a módszerre, mellyel a csillagászok meghatározzák a galaxisok tömegét, tette hozzá Statler. A tudósok a tömeget a belül található forró gáz alapján számítják, feltételezve, hogy a gáz nyomása egyensúlyban van a gravitációs erőkkel. A forró gázok forgása azonban elvetheti ezeket a számításokat. A kutatók elkezdték újra vizsgálni más galaxisok adatait, hogy megállapíthassák vajon a jelenség máshol is létezik-e a világegyetemben és szükséges-e újra számítani a galaxisok tömegét.
"Szeretnénk rájönni mennyire elterjedt és mekkora a jelentősége a gáz forgásának" - mondta. "Ezáltal megtudhatjuk mennyire helytálló mindaz, amit eddig tettünk."
A távoli galaxisban pörgő korong több mint csillagközi furcsaság, mondják a kutatók. Az objektum új információkkal szolgálhat a galaxisok formálódásáról és fejlődéséről. A galaxisok közel 20 százaléka elliptikus, ezek méretben a legnagyobbak a három típusból. Különböznek a spirális galaxisoktól, mint például a Tejútrendszer, mivel hiányoznak belőlük az új csillagok és a spirális "karok". A tudósok korábban úgy vélték, az elliptikus galaxisok ősi, egyszerű rendszerek, csupán öregedő csillagokat foglalnak magukba, melyek az univerzum korai időszakában formálódtak. Egy új tanulmány azonban arra enged következtetni, hogy az elliptikus galaxisok sokkal bonyolultabbak és dinamikusabbak.
"Úgy gondoltam, a galaxisok kialakulnak, majd megülve babérjaikon az idők során szép csendben megöregednek. Most azonban megértettük, hogy a galaxisok élnek, abban az értelemben, ahogy a gázok és csillagok kölcsönhatásban vannak egymással" - mondta Thomas Statler, fizikus és csillagász professzor, az Astrophisical Journal december 20-i számában megjelent tanulmány szerzője.
Az újonnan felfedezett röntgensugarú korong újabb bizonyítékokkal szolgál a vitában. A NASA űrben keringő Chandra obszervatóriumával, mely a legnagyobb teljesítményű röntgensugarú teleszkópnak ad otthont, a csillagászok egy fiatal elliptikus galaxis, az NGC 1700 tanulmányozása közben fedezték fel a hatalmas korongot, melynek nem csupán mérete óriási, hőmérséklete is 8 millió fok körül mozog. A felfedezés váratlansága és mérete mellett a korong más meglepetéssel is szolgált. A forró gáz nincs egyensúlyban a gravitációs erőkkel, mint azt várták, ehelyett a galaxison keresztül forog.
Valójában a hatalmas forgó korong arra utal, hogy ez az elliptikus galaxis - és feltehetően más hasonlók is - nem két spirális galaxis összeolvadásából keletkezett, mely eddig az elliptikus galaxisok kialakulásának fő elve volt.
A csillagászok hipotézise szerint a röntgensugarú korong egy elliptikus és egy spirális galaxis összeütközésével alakulhatott ki. A frontális ütközés helyett a két galaxis először csak egy pillanatra csapódott egymásnak, forgásnak indítva az elliptikus galaxis forró gázait.
A korong forgásának ténye befolyással lehet arra a módszerre, mellyel a csillagászok meghatározzák a galaxisok tömegét, tette hozzá Statler. A tudósok a tömeget a belül található forró gáz alapján számítják, feltételezve, hogy a gáz nyomása egyensúlyban van a gravitációs erőkkel. A forró gázok forgása azonban elvetheti ezeket a számításokat. A kutatók elkezdték újra vizsgálni más galaxisok adatait, hogy megállapíthassák vajon a jelenség máshol is létezik-e a világegyetemben és szükséges-e újra számítani a galaxisok tömegét.
"Szeretnénk rájönni mennyire elterjedt és mekkora a jelentősége a gáz forgásának" - mondta. "Ezáltal megtudhatjuk mennyire helytálló mindaz, amit eddig tettünk."