Hunter

Űridőjárás, avagy a Nap hatása éghajlatunkra

A meteorológusok többé már nem tekinthetnek Földünkre úgy, mint egy elszigetelt rendszerre. Mind a hosszú távú éghajlatváltozások, mind a napi időjárás összefüggést mutat a Nap tevékenységével. A tudósok éppen ezért tanulmányozzák folyamatosan az összefüggések természetét. Az ESA űrszondáitól, a SOHO, Cluster és Ulysses triótól kapott adatok adják meg a szükséges adatokat arról, miként befolyásolja a Nap tevékenysége a földi éghajlatot. Tanulmányozásuk az elő lépés egy újfajta időjárás előrejelzés kialakításában - az űridőjárás jelentésben.


Ahhoz hogy a Nap hatással legyen időjárásunkra, a Nap viselkedésében eltéréseknek kell lenni, a látható hullámhosszokon azonban a Nap rendkívül konstans. A műholdas adatok bizonyítják, hogy a látszólagos állandóság mögött drámai változások mennek végbe. Ilyen a Nap által kibocsátott töltéssel rendelkező részecskékből álló "szél", amiről tudjuk, hogy változékony, akárcsak a Napból kiáramló ultraibolya sugárzás. Ezt a váltakozást a Nap folytonosan ingadozó mágneses viselkedése okozza, ami 11 éves ciklusokban testesül meg. A ciklus csúcsán, ami legutóbb tavaly következett be, a napszél viharos, mivel a Nap felszínén bekövetkező robbanások hihetetlen intenzitással lövellik ki a részecskéket. Egy ilyen robbanás akár ezermillió megatonnának is megfelelhet.

Az ESA flottája rendkívüli alapossággal, az űr különböző pontjairól figyeli ezeket a jelenségeket. A SOHO, a NASA-val közös szonda folytonos célpontja a Nap. A 4 szondából álló Cluster a napszél és a Föld mágneses mezejének összecsapásait figyeli, míg az Ulysses egy döntött pályán cirkál a Nap körül, elkerülve a bolygókat, hogy így nyerjen átfogóbb képet a napszélről.

Ezek az adatok a meteorológiai és egyéb adatokkal vegyítve felbecsülhetetlen információforrást jelentenek a Nap Földre irányuló hatásáról, melyet az ESA űridőjárással foglalkozó csapata, a hollandiai ESTEC azonnal a tudományos társadalom rendelkezésére bocsát. A SOHO eredetileg csak 3 éves üzemre volt tervezve, ám ha további 4-5 évig szolgálatban tudna maradni, egy teljes napciklus anyagát tudnák felmérni, ami igen sokat jelentene. A tudósok három főmechanizmus után kutatnak, ami magyarázatot adhat a Nap-Föld összefüggésre időjárásunkban.

Elsőként a Nap változó ultraibolya kibocsátása befolyásolja a Föld légkörének ózon termelését, változtatva ózonrétegünket és befolyásolva a levegő körforgását. Másodszor, a napszél hatással van a légkör felső rétegeinek elektromos tulajdonságaira, ami valahogy befolyásolja az alsóbb rétegeket is. Harmadszor a napciklus minimumán a napszél gyengébb, ami lehetővé teszi a galaktikus kozmikus sugárzás (GKS) könnyebb behatolását a Föld atmoszférájába. A GKS olyan részecskékből áll, melyek nehezebbek és erőteljesebbek a napszél részecskéinél. A tudósok azt feltételezik, hogy a GKS mozgása, melyet a napszél befolyásol, olyan körülményeket teremt, melyek elősegítik a felhőképződést az alacsony magasságokban. A mechanizmusok jelentősége még nem ismert.

Az ESA jelenleg egy űridőjárási hálózat fejlesztésén dolgozik, mely kiegészítheti és pontosabbá teheti a hagyományos előrejelzéseket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Bonewerkz #7
    ezt egy csillagaszati konyben olvastam valahol...
    egyebkent az el ninot mi okozza?
    a felhok szintjet nem erik el, de megvaltoztathatjak a helyi (sarki)legnyomasi viszonyokat, mivel a Fold magneses tere mintegy fokuszalja a napszel reszecskearamot (amit sarki feny neven is lathatunk) a sarki videkekre, igy a teljes Foldet ero sugarzas energiaja a magneses sarkokra osszpontosul (ne kerdezt, hol olvastam eleg regen volt)
  • Bonewerkz #5
    most komojan: az elektromosan toltott szelvihar (ritka, de nagy sebessegu reszecskek, tehat a mozgasi energiajuk megvan) elvileg del fele tolhatja el az alacsony nyomasu sarki ciklonokat, amik aztan Gronland, meg anglia helyett itt landolnak nalunk (lsd: nemet, osztrak,cseh,magyar arviz ) normalis esetben egy ehhez kepest kisebb esos periodusnak kellene jonni juni kornyeken (medard) de ehelyett homersekleti rekordok doltek... ekkora valtozast... (hiaba az igyekezet, es az onbizalom) azert nem tud csinalni az ember... (persze ez nem jelenti azt, hogy fustoljunk nyugotdtan, ahogy a kemenyeket kifer)
  • Laci73 #1
    Ez nagyon jól hangzik, de szükségesebb lenne egy alapos felmérés, hogy az ipari szennyezés milyen mértékben befolyásolja az időjárást... Nem vicc, évről-évre gyakoribbak a szélsőséges időjárásból adódó katasztrófák (lásd árvíz), és erről inkább mi tehetünk...