A Guillemot a patinás, 1982-ben alapított Hercules márkaneve alatt adja ki videokártyáit. Lehetőségünk volt hármat tesztelni közülük, melyek mindegyike a hangzatos Prophet, vagyis Próféta nevet viseli. Mostani tesztünk alanyai a következők: Hercules 3D Prophet 4000 XT, Hercules 3D Prophet 4500 és a Herules 3D Prophet II MX.

Egy kis bevezetés

Az utóbbi időkben a processzorok mellett talán a grafikuskártyák piacán alakult ki a legkomolyabb konkurenciaharc a különböző gyártók és technológiák között, melynek talán éppen mi, egyszerű felhasználók vesszük a legnagyobb hasznát, persze természetesen a gyártókat sem kell félteni, mert ha beletenyerelnek valami nagyon jó fejlesztésbe, akkor az busásan megéri nekik. Szóval konkurenciaharc van, bár a 3dfx megszűnése sokak számára nagy veszteséget jelentett. Többen már a vészharangot is megkongatták, hogy bizony az Nvidia nagyon könnyen monopolhelyzetbe kerülhet, de erre eddig szerencsére még nem került sor, és reményeink szerint a jövőben sem kell majd ettől tartanunk.

Az Nvidia egyik legkomolyabb kihívója a kanadai székhelyű ATI, melynek jelenleg a RADEON grafikuschip az aktuális csúcsmodellje, ami ugyan egy kicsit öregecske már, és hát a 3D-s teljesítménye is sokkal inkább a GeForce2-höz, semmint a GeForce3-hoz hasonlítható, azonban nincs ok az aggodalomra, hiszen egyre közeleg a vadonatúj RADEON 2 grafikuschipre épülő monitorkártyák megjelenési időpontja. Egyes források szerint a fokozódó konkurenciaharc arra késztette az ATI-t, hogy már sok, eredetileg csak a RADEON 3-ban debütáló technológiát a RADEON 2-ben is alkalmaz, valamint a 0,15 mikronos gyártási technológia és a nemrégiben bejelentett Truform technológia is elég meggyőzőnek tűnik.

Mint azt gondolom mindenki nagyon jól tudja, az Nvidia aktuális nagyágyúja a GeForce3, mely jelenleg még embertelenül drága, de hamarosan érkezik a GeForce3 MX, vagy más néven az NV17. A 128 bites SDRAM támogatással rendelkező NV17-es chip fele annyi pipeline-nal fog majd rendelkezni, mint a GeForce3, valamint az órajel területén is némi csökkentésre lehet majd számítani. A GeForce3 Ultra esetében csak órajelnövelésről lehet majd beszélni, és az első ilyen chipre épülő kártyák várhatóan a tél folyamán látnak majd napvilágot. A DirectX9 támogatással rendelkező NV25-ös GeForce3 utód chipek mellett 128 MB DDR SDRAM memória lesz majd az újgenerációs monitorkártyákon, valamint azt is tudni lehet, hogy a 0,13 mikronos gyártási technológiával készülő NV25-ös chip órajele 300 MHz körül alakul majd, de ez még az elég távoli jövő.

A grafikuskártyák piacán nagyon nagy név a Matrox, hiszen az elmúlt években már szinte axióma lett, hogy a legjobb képminősége a Matrox cég monitorkártyáinak van. A Matrox a közelmúltban a G400-as chippel próbálta igazából megvetni a lábát a 3D-s chipek piacán, aztán jött a nem túl sok változást hozó G450, és nemrégiben bejelentették a G550-es chipet is. A G550 esetében az egyik legfontosabb változás, hogy mindkét textúra pipeline kiegészült egy-egy új textúrázó egységgel, ami a 3D-s alkalmazásokban már önmagában 25 százalékos teljesítménynövekedést jelent. A másik legfontosabb újdonság a HeadCasting engine alkalmazása, mely azt jelenti, hogy a G550 hardveresen gyorsítja a fotorealisztikus, háromdimenziós, beszélő emberi fejek megjelenítését.

Nem szabad megfeledkeznünk a szebb napokat is látott S3-ról sem, hiszen a cég közeljövőben debütáló Columbia névre hallgató grafikuschipje elég ígéretesnek bizonyul. A teljesen új grafikus magra épülő chip 300 MHz-es frekvencián fog üzemelni és 128 bites 300 MHz-es DDR memóriákkal lesz ellátva, valamint a már 0,13 mikronos gyártási technológiával rendelkező S3 újdonság teljes DirectX 8 és 9 támogatással is rendelkezni fog. A Kyro történet

A grafikuschipek piacának egyik - talán nevezhetjük így - mostohagyermekéről, a Kyroról eddig még nem ejtettünk szót, így most tegyük ezt meg, hiszen tesztünkben két ilyen chipre épülő grafikuskártya is helyet kapott. A Kyro névre hallgató grafikuschipek a PowerVR cégtől eredeztethetőek, mely cég először 1996-ban hallatott magáról, amikoris bejelentette a PowerVR Series 1 névre hallgató grafikuschipet, majd az NEC-vel közösen piacra dobta az NEC PX1 és PX2 chipeket, melyek valljuk be, nem arattak túl nagy sikert. 1998-ban aztán megjelentek az első, Tile architektúrára épülő PowerVR Series2 chipek, melyek már sokkal nagyobb népszerűségnek örvendtek, bár leginkább csak a konzolok piacán. A PC-s piacra szánt első komolyabb PowerVR termék a VideoLogic Systems által gyártott NEON 250 névre hallgató monitorkártya volt. Nem sokkal ezután a PowerVR megszabadult az NEC-től és frigyre kelt az STMicroelectronics céggel, mely cég aztán 2000-ben piacra dobta a PowerVR Series 3, vagy ahogy mindenki ismeri, a Kyro grafikuschipet. A történetben a legutolsó esemény az volt, amikor idén forgalomba kerültek az első Kyro II-es chipre épülő monitorkártyák, mely chip egyébként kétségkívül a cég eddigi legsikeresebb terméke.

Miben rejlik a Kyro chipek sikere?

Napjainkban a grafikuskártyák esetében a nem megfelelő memória-sávszélesség a legégetőbb probléma, hiszen a grafikuschipek hiába pumpálják az adatokat, ha a memória a nem kielégítő sebesség miatt még nem érett a feladatra. Korábban szinte minden gyártó SDRAM memóriával szerelt kártyákat dobott piacra, majd miután az ipar ráébredt a DDR (Double Data Rate) SDRAM memóriák által nyújtott kétszeres memória-sávszélesség előnyeire, szinte minden gyártó áttért az ilyen memóriákkal szerelt kártyák gyártására. Azonban sajnos a DDR memóriák előállítási költsége jóval magasabb a normál SDRAM-okénál, ami a DDR-es boardok árán nagyon is megérződik. Az Nvidia és az ATI is nagyon hamar előállt a saját DDR-es kártyáival, melyek esetében a DDR memória frekvencia már elérte, sőt meg is haladta a 300 MHz-et, ami 5 GB/s körüli memória-sávszélességet eredményezett. A Kyro I és Kyro II chipek mellett azonban még napjainkban is "csak" normál SDRAM memóriákat találhatunk, de vajon mi lehet erre a magyarázat?

A dolgot úgy kell elképzelni, hogy a DDR memóriák alkalmazásával a különböző gyártók "izomból" próbálták meg megoldani a memória-sávszélesség problémáját, míg a Kyro chipek esetében a mérnökök inkább az eszüket használták, és a tile architektúra révén a DDR memóriákat lényegében el is felejtették. A tile technológia lényege, hogy a Kyro chipek minden scene-t 16 x 32 pixeles tile-okból, vagyis kis téglalapokból állítanak elő, mely tile-ok egymás után szépen sorban készülnek, majd végül elkészül a teljes kép. Amikor egy jelenetben két poligon bizonyos részei takarják egymást, akkor kizárólag csak a látható pixelek kerülnek kiszámításra, ami jelentős teljesítménynövekedést eredményez, míg az ilyen képességekkel nem rendelkező chipek az összes, tehát a látható és láthatatlan képelemeket is mind kiszámítják. A Kyro chipek ezenkívül támogatják az S3-féle textúratömörítést, melyet ráadásul elég nagy hatékonysággal tesznek, és a nyolcrétegű multitextúrázási képesség sem elhanyagolható szempont. A technológiai kérdésekről most dióhéjban ennyit, lépjünk is gyorsan tovább! A Hercules Prófétái

A tesztre három grafikuskártyát kaptunk, melyek mindegyike a Hercules cég gyártósorain készült, és mindegyik a hangzatos Prophet, vagyis Próféta nevet viseli. A Herculesről röviden annyit érdemes tudni, hogy az 1982-ben alapított cég fejlesztette ki a világ első nagyfelbontású PC-s grafikuskártyáit. 1999-ben aztán jött a Guillemot Corporation és felvásárolta az egész céget, azóta Hercules márkanév alatt audiovideo, Thrustmaster néven pedig egyéb PC-s kiegészítőket, kormányokat, joystickokat forgalmaz. Mostani tesztünk alanyai a következők: Hercules 3D Prophet 4000 XT, Hercules 3D Prophet 4500, Herules 3D Prophet II MX. Mindhárom kártya teljesen alapmodell volt, tehát mindösszesen egyetlen VGA kimenettel rendelkeztek.


Hercules 3D Prophet 4000 XT

Elsőként a tesztre kapott termékek legolcsóbbikát vettem górcső alá, melyről már a teszt elején sejteni lehetett, hogy a másik két termék mellett nem igazán rúghat majd labdába, de azért még nem szabad leírni a legkisebb Prófétát. A 4000 XT-n az elsőgenerációs Kyro grafikuschip kapott helyet, mely mai szemmel nézve már nem éppen a legmodernebb technológiákat vonultatja fel. A 0,25 mikronos gyártási technológia révén a grafikuschip gyárilag 115 MHz-es frekvenciára van belőve, és a türkizkék boardon a chip felett és alatt is található egy-egy hűtőborda, felül pedig még egy hűtőventillátor is elzümmög szépen csendben. A kártyán 32 MB SDRAM memória található, mely egy oldalon, négy darab memóriachipként került alkalmazásra. A memóriachipek a Samsung gyártósorán készültek, és a 7 ns-os hozzáférési idő elméletileg 143 MHz-es működési frekvenciát tenne lehetővé, azonban mivel a grafikuschip és a memória frekvenciája szinkronban van egymással, a memória is csak 115 MHz-en ketyeghet. Említésre méltó még, hogy a kártya nagyon kicsi, nincsenek nagy üres felületek rajta.


A kártya dobozában példás rend uralkodik, a board mellett pedig egy négynyelvű, könnyen értelmezhető leírást és egy CD-t találhatunk. A CD-n egy 7.89-es verziószámú driver volt, melynek én egyetlen esélyt sem adtam, és rögtön a netről letöltött legújabb meghajtószoftvereket telepítettem fel. Az AGP buszos kártya üzembe helyezése teljesen problémamentes volt, és bár RAMDAC-ja csak 270 MHz-es, az elérhető legnagyobb felbontás 1920 x 1440 pixel, igaz csak 60 Hz-es képfrissítési frekvencia mellett. A kártya képminőségével sem volt semmi probléma, a nagyobb mértékű tuningot azonban nyugodtan el lehet felejteni, mivel a kártyát csak 120/120 MHz-ig lehetett húzni, ami 4 százalékos túlhajtást eredményezett. A Hercules 3D Prophet 4000 XT ára rendkívül kedvező, 19920 Ft + ÁFA.

Hercules 3D Prophet 4500

A Hercules 3D Prophet 4500-nak már a doboza is azt sejteti, hogy egy a 4000 XT-nél jóval komolyabb teljesítményű kártyával van dolgunk. A nagyobb teljesítményt később a tesztek is igazolták, ami egyébként egyáltalán nem véletlen, hiszen a Kyro II már fejlettnek mondható 0,18 mikronos gyártási technológiával készül, ami értelemszerűen magasabb működési frekvenciát és alacsonyabb hőtermelést jelent, melyek előnyeit azt hiszem nem szükséges ecsetelnem. A grafikuschip frekvenciája alaphelyzetben 175 MHz, és a Kyro I-es chipre épülő kisöcshöz hasonlóan ezen a boardon is szinkronban vannak egymással a memóriachipek és a grafikuschipek frekvenciái. A 3D Prophet 4500 egy elég méretes kártya, melyen nagyon sok szabad felület van, persze ez nem jelent különösebb negatívumokat. A kártyán oldalanként négy-négy darab, 5 ns-os hozzáférési idejű memóriachip kapott helyett, a grafikuschip tetején pedig egy hűtőventillátor-hűtőborda páros felelős a megfelelő hűtésért. A nyolc darab memóriachip 64 MB 128 bites SDRAM memóriát jelent, mely így éppen duplája a kisöcs memóriaméretének.


A kártya dobozában ugyanazokkal a kiegészítőkkel találkozhatunk, mint a 3D Prophet 4000 XT esetében, vagyis nem árt beszerezni az internetről a legfrissebb drivereket. A 3D Prophet 4500 képminősége 16 biten szinte verhetetlen, ugyanis a grafikuschip belül 32 biten dolgozik, és a kártya tuningolhatósága sem utolsó szempont. Nekem 185/185 MHz-ig sikerült túlhajtanom a chipet, illetve a memóriát, ami 6 százalékos tuningot jelent, vagyis ez a mostani hármasunk legtuningolhatóbb versenyzője. Kiemelendő, hogy a 3D Prophet 4500 kiváló S3TC, EMBM bump mappig és Dot3 bump mapping támogatással rendelkezik, azonban mivel a Kyro chipekből hiányzik a T&L engine, bizonyos esetekben behatárolódik a kártya teljesítménye, de ez a teszteredményeken is látható lesz. A 300 MHz-es RAMDAC egyébként maximálisan 1920 x 1440-es felbontást tesz lehetővé, mégpedig 75 Hz-es képfrissítési frekvencia mellett. A Hercules 3D Prophet 4500 ára 35920 Ft + ÁFA.

Hercules 3D Prophet II MX

Tesztünk egyetlen Nvidia grafikuschipre épülő alanya a Hercules 3D Prophet II MX, melyen egy Nvidia GeForce2 MX400-as grafikus chip és 32 MB SDRAM memória kapott helyet. A kártya még nagyon új lehet, ugyanis a gyártó honlapján a teszt időpontjában még csak említést sem találtam róla, valamint érdekes, hogy a kártya doboza is megegyezik a normál GeForce2 MX-es Herculesek dobozával, mindössze egyetlen kis matrica tudatja velünk, hogy egy MX400-as kártyáról van szó. A kisméretű boardon egyoldalon kapott helyet a négy darab 5,5 ns-os hozzáférési idejű, Micron gyártmányű memóriachip (128 bit), melyek a grafikuschiphez hasonlóan 200 MHz-es frekvencián üzemelnek. A dobozon található téves adatokkal ellentétben a kártya memória-sávszélessége így alaphelyzetben 3,2 GB/s, ami valamivel magasabb, mint a korábbi MX-es kártyák 2,8 GB/s-os hasonló adata. A kártya bennem egy gyárilag tuningolt normál MX-es monitorkártya érzetét keltette, ugyanis nekem maximum 205/205 MHz-ig sikerült túlhajtanom a cuccost, ami csak 2 százalékos tuningot jelent. Hozzá kell tennem, hogy a GPU-t talán lehetett volna még tovább is húzni, ám ennek nem sok értelmét láttam, hiszen a kártyát alapvetően a memória-sávszélesség szűkössége fogja vissza.


A 3D Prophet 3D II MX dobozában a kártya mellett egy ötnyelvű, könnyen értelmezhető leírás, valamint egy CD található. A CD-n a 6.35c verziószámú driver mellett a következő szoftverek demóverziói kaptak helyet: Quake3 Arena, Daikatana, Thief II, Rayman 2, Tachyon. Miután az internetről letöltöttem a kártya legfrissebb, 12.41-es verziószámot viselő meghajtóját, az üzembehelyezés és telepítés pillanatok kérdése volt csupán. Említésre méltó, hogy a kártya nagyon rosszul viselte az AGP busz tuningját, amiről én később le is tettem. Az MX-es Prófétán található a hármas legkomolyabb RAMDAC-ja, mely 350 MHz-es, és amely 2048 x 1536 pixeles maximális felbontást tesz lehetővé, igaz csak 60 Hz-es képfrissítési frekvencia mellett. A Hercules 3D Prophet II MX ára 28920 Ft + ÁFA.

A tesztkörnyezet

Mostani monitorkártyatesztünk alapját egy ABIT KT7-es alaplap jelentette, melyben egy 900 MHz-es (200 Mhz FSB) AMD Duron processzor és 256 MB Micron gyártmányú PC133-as SDRAM memória kapott helyet. A konfiguráció említésre méltó alkatrészei közé tartozott még ezenkívül egy 45 GB-os IBM merevlemez (DTLA-307045), és egy 17 colos Sony monitor (G200). Ahogy az a teszteredményeken látható lesz, bizonyos esetekben a jó öreg ASUS V7700 DeLuxe kártyám tudását is összevetettem tesztalanyaink tudásával, hiszen nem árt tudni, hogy a nem éppen vadonatúj GeForce2 GTS chip teljesítménye manapság mire is elegendő, most pedig lássuk a teszteredményeket!

Teszteredmények


Ezekhez az eredményekhez nincs túl sok hozzáfűzni valóm, hiszen egyértelmű, hogy a Kyro chipre épülő kártyák ezekben a tesztekben nagyon megszenvedik a T&L engine hiányát. A 16 bites 3DMark 2001 tesztben, 1600 x 1200-as felbontásban egyébként már a GeForce2 MX400-as kártyából is annyira kifogyott a szusz, hogy a Kyro chipes kártyák szintjén teljesített. A Vulpine GLMark egy jó kis teszt, de sajnos nem a Kyro chipek számára, sebaj, lépjünk tovább!
A Quake3 tesztben már láthatóan sokkal inkább otthon érezték magukat a Kyro chipes kártyák, melyek teljesítménye nem túl jelentős mértékben esik csak vissza a 16 bites színmélységről 32 bitesre váltva, ami annak köszönhető, hogy a Kyro chipek belül minden esetben 32 biten dolgoznak, ez pedig egyben azt is magával hozza, hogy a Kyros kártyák 16 bites képminősége manapság szinte verhetetlen. Figyelemre méltó a Kyro II chipes kártya 32 bites színmélység és nagyobb felbontások melletti, ASUS V7700 szintű teljesítménye.


A Quake3 segítségével elvégzett antialiasing tesztből kiderül, hogy 16 biten a jóöreg GeForce2 GTS egyelőre verhetetlen, ám 32 biten a Kyro II chipes kártya utolérhetetlen.


A tuning következtében mért teljesítménynövekedés az összes kártya esetében marginális, azonban sok esetben nagyon jól jöhet még az az 1-2 fps többlet.
A végére hagytam a MadOnion-féle Video2000 teszteredményeket, melyekből azonban szerintem nem lehet túl messzemenő következtetéseket levonni, mindenesetre fogyassza ezeket mindenki egészséggel!

Konklúzió

A teszt végére nem marad más tisztem, mint hogy összegezzem a kártyákról bennem kialakult véleményt, bár a teszteredményekből mindenki saját maga is levonhatja a számára leginkább fontosnak tartott következtetéseket. Akárhogy is nézzük, szerintem a Kyro I grafikuschip felett már eljárt az idő, bár egyesek számára még mindig megfelelő megoldást jelenthet az ilyen chipre épülő Hercules 3D Prophet 4000 XT, mely leginkább jó képminőségével és nagyon kedvező árával hódíthat. A Kyro II chipre épülő Hercules 3D Prophet 4500 egy felettébb innovatív kártya, mely azonban sajnos nem mentes a kompromisszumoktól sem, hiszen a jövőben napvilágot látó, T&L hardvert igénylő játékokban minden bizonnyal el fog vérezni, és lehet, hogy apróság, de a Grand Prix 3 fanatikusok is jobban teszik, ha inkább más grafikuskártyát vásárolnak. A Kyro II bizonyos esetekben képes ugyan megszorítani a GeForce2 GTS-t, azonban szerintem túlzás lenne azt állítani, hogy a Kyro II egy GeForce2 killer, bár az ár/teljesítmény aránya rendkívül jó. A GeForce2 MX400-as chipre épülő Hercules 3D Prophet II MX-ről nehéz bármi újdonságot mondani, hiszen a kártya pontosan azt nyújtja, amit egy kismértékben túlhajtott GeForce2 MX-től el lehet várni.

Egy picit már a jövőbe tekintve el lehet mondani, hogy nem feltétlenül érdemes most egy alsókategóriás monitorkártyába pénzt fektetünk, hiszen az ígéretek szerint hamarosan megjelennek majd a piacon a KYRO II Ultrának is nevezhető grafikuskártyák, melyek 200/200 MHz-es működési frekvenciával büszkélkedhetnek. A teljesen újratervezett KYRO III chip pedig a jelenlegi tervek szerint az idei év végén lát majd napvilágot, és négy pixelfeldolgozó pipeline-nal, valamint hardveres T&L engine-nel is rendelkezni fog. A 0,13 mikronos gyártási technológiával készülő Kyro III chipek frekvenciája egyébként körülbelül 250 MHz lesz. Az Nvidia GeForce3 MX-ről korábban már említést tettem, és minden bizonnyal az ATI is piacra dobja majd a RADEON 2 value változatát, szóval a spórolgatást már most nyugodtan el lehet kezdeni. Végül de nem utolsó sorban, a tesztelt eszközökért köszönetet szeretnénk mondani a Hertának.