A BlueTooth (kékfog) technológia kifejlesztésének kezdetekor az elektronikai óriások nagy jövőt láttak a kis hatótávolságú vezetéknélküli hálózati rendszer előtt. A fejlesztők azóta minden erejüket a technológia tökéletesítése és végleges szabvánnyá tételére fordítják, a várva várt eredmény azonban eddig elmaradt.

A BlueTooth fejlesztését végző csoport néhány évvel ezelőtt egy olyan vezetéknélküli hálózati rendszer megalkotását vette tervbe, amely megkönnyíti a telezsúfolt irodákban való eligazodást, megszünteti az irodákban tekergő kábelrengeteget, és egyszerű néhány percet igénybe vevő feladattá változtatja új hardverek bekapcsolását a hálózatba.

A technológia, amely a BlueTooth elnevezést kapta, a BlueTooth Special Interest Groupot alkotó Toshiba, 3Com, Ericsson, IBM, Intel, Lucent Technologies, Microsoft, Motorola és Nokia cégek szakembereinek fejlesztési eredménye. Az új vezetéknélküli hálózati szabvány összeköt mobil és asztali számítógépet, mobiltelefont, PDA eszközöket, nyomtatót, és számos egyéb eszközt. Mivel a technológiát a fejlesztők elsősorban irodai célra tervezték, a hálózat maximális hatótávolsága 10 m-ben lett meghatározva. Egymástól ennél nagyobb távolságra lévő BlueTooth eszközök egy hálózaton nem kapcsolhatók össze.


Bluetooth Headset
Az új technológia iránt eleinte óriási érdeklődés mutatkozott, amely nem is meglepő, hiszen a rendszer egy olyan problémára igért hatékony megoldást, amely az irodákban egyre komolyabb problémát jelent. Ahogy a készülő rendszer részletei lassan körvonalazódni kezdtek, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a BlueTooth sokkalta szélesebb alkalmazási területen lesz felhasználható, mint egy iroda. A BlueTooth segítségével például megkönnyíthető a kéziszámítógépek asztali PC-kkel való szinkronizálása, de a mostanában gyorsan terjedő apróságok a vezetéknélküli hálózati rendszer segítségével akár az internetre is csatlakozhatnak mindenféle kábel nélkül.

A technológia megjelenésének közeledtével a BlueTooth iránti érdeklődés azonban csökkenni kezdett. Ekkor ugyanis már tudni lehetett, hogy a rendszer bizony nem lesz mentes sem a különféle hiányosságoktól, sem a problémáktól. A rendszerrel elérhető viszonylag kis adatátviteli sebesség már alapjában véve erősen behatárolja a technológia alkalmazási területeit, de minden bizonnyal a már első hallásra is kevésnek tünő 10 méteres hatótávolság sem növelte túlzottan a technológia népszerűségét.

Az igazi problémák azonban mégsem a rendszer képességeiben rejlettek, hanem a technológia kidolgozásában. A korábbi jelek szerint a számítástechnikai piac résztvevői elfogadták, hogy az új vezetéknélküli hálózati rendszer nem fog rendkívüli képességekkel bírni, arra azonban még a szakértők sem számítottak, hogy a BlueTooth rendszereket technológiai problémák egész sora fogja hátráltatni. A BlueTooth rendszerek megjelenése sokáig húzodott, mivel a fejlesztők különféle akadályokba ütköztek. Az első egységek végül az 1999. őszén megrendezett Comdex kiállításon kerültek bemutatásra. Az igazi megdöbbenést azonban az keltette, hogy a különféle gyártók által készített BlueTooth eszközök nem bizonyultak kompatibilisnek egymással. A szabvány specifikációja a szakértők szerint ugyanis hiányosan lett elkészítve, és számos olyan részletet rejt, amely nem lett megfelelően meghatározva. Az eredmény: a különféle gyártók, akik a bizonytalan pontokon mind más megoldásokat és értékeket alkalmaztak, olyan rendszerekkel álltak elő, amelyek bár egymással megfelelően működnek, a többi gyártó termékeivel használhatatlanok.

Minden technológiával akadnak problémák - mondták a szakértők az inkompatibilitási gondokra reagálva. A BlueTooth Special Interest Group úgy gondolta, a kapkodás következtében kissé pontatlanul, hiányosan és néhány helyütt hibásan megalkotott 1.0-ás szabvány után az 1.1-es változat majd megoldja a különféle -inkompatibilitási és egyéb- problémákat. Nemsokkal később el is készült az új, módosított BlueTooth szabvány, amely bár számos komoly problémára megoldást jelentett, messze maradt a tökéletestől.


Az idei, hannoveri (Németország) CeBit számítástechnikai kiállítás megnyitásával eljött a BlueTooth "Nagy Nap"-ja. A technológia támogatói apait-anyait beleadtak, hogy a korábbi problémákat feledtetve mind az elektronikai óriáscégek, mind a leendő felhasználók megtudhassák, mire is képes a BlueTooth valójában. A bemutatóból a "Nagy Nap" helyett azonban jó "Nagy Blama" lett miután a rendszert a szakembereknek egész egyszerűen nem sikerült működésre bírniuk. A CeBitre tervezett bemutató szervezői egy olyan virtuális irodát megvalósító hálózatot szerettek volna összehozni, amelyben nagyszámú elektronikai eszköz békében együttműködött volna egy vezetéknélküli hálózaton keresztül, problémás telepítés és káberrengeteg nélkül.

Amikor a tragikusan zárult bemutató után nem sokkal a Microsoft bejelentette, hogy a hamarosan megjelenő Windows XP operációs rendszere nem fogja támogatni a BlueTooth technológiát, az elemzők már-már eltemették a rendszert. A Microsoft döntését azzal indokolta, hogy a technológia még mindig nem elég kiforrott ahhoz, hogy beleimplementálják azt a társaság következő Windows operációs rendszerébe.

Intel BlueTooth modul

A fejlesztők azonban nem adták fel, a kudarc ellenére is tovább folytatták a technológia tökéletesítését, valamint a BlueTooth-képes eszközök kifejlesztését. A piacon elkezdtek megjelenni az új, BlueTooth-képes eszközök, beleértve a mobiltelefonokat, notebookokat, PC bővítőkártyákat, nyomtatókat és PDA eszközöket.

A korábban rengeteget említett, majd már-már elfeledett BlueTooth technológia lassan elkezdett életjeleket mutatni, a különféle BlueTooth eszközök piaci megjelenése visszahozta a fejlesztők reményeit. Balszerencsés kezdet ide vagy oda, a Cahners In-Stat Group piackutató cég egy nemrégiben kiadott jelentése szerint arra számít, hogy a BlueTooth-képes eszközök száma 2005-re eléri a 955 milliót. Ez pedig figyelembevéve a számítástechnikai piac válságát, igen jó eredménynek számítana. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Joyce Putscher, a társaság elemzője tavaly még jóval több, 1,4 milliárd eszköz eladására számított.

"A gyártók BlueTooth eszközeinek 6-8 hónapos késése, valamint a jelenlegi gazdasági szituáció hatott negatívan a várható eredményekre. A BlueTooth ennek ellenére számos különféle eszközben megtalálható lesz, köztük olyan általánosan alkalmazott egységekben is, mint például a mobiltelefonok, PDA-k és notebook PC-k" - mondta Putscher.

Jennifer DiMarzio, a bostoni Summit Strategies elemzője úgy véli, a technológia igaz előnyei csak akkor kerülnek előtérbe, ha a technológiát a felhasználók saját maguk is kipróbálják. "Az üzleti felhasználóknak szükségük van saját tapasztalatok szerzésére ahhoz, hogy a BlueTooth elterjedhessen köreikben. Az emberek már jóideje hallanak a technológiáról, de szükség van arra, hogy a felhasználók saját maguk is megtapasztalhassák a BlueTooth rendszerek előnyeit" - mondta DiMarzio. Az utóbbi időben számos BlueTooth eszköz kiadásáról érkeztek hírek, és az elektronikai cégek közül is egyre több terveiben szerepel a technológia támogatása. A 3Com nemrégiben mutatta be új BlueTooth PC card eszközeit, sőt a társaság a BlueTooth eszközökkel megvalósított PAN (Personal Area Network - Közvetlen környezeti, vagy személyes hálózat) hálózat menedzselését is megoldja erre a célra kifejlesztett szoftverével. Az 1.1-es BlueTooth verzióra alapuló eszköz minden PC Card bővítőhellyel rendelkező rendszerbe beépíthető lesz, és 1,1 MB/s adatátviteli sebességre lesz képes az egységet hordozó laptop, és a különféle külső egységek között. A BlueTooth rendszerek zökkenőmentes működését biztosító BlueTooth Connection Manager szoftver lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérjük a BlueTooth eszközök működését, és szükség esetén beavatkozzunk abba.

A "Kék Óriás" IBM néhány hete jelentette be BlueTooth UltraPort Module egységét, amely notebookokra csíptethető eszköz segítésével a társaság ThinkPad hordozható számítógépei egyszerűen BlueTooth kompatibilissé tehetők. Az LCD kijelzők fölé illeszthető modul az IBM elmondása szerint a nyáron került piaci forgalomba.

IBM Bluetooth kártya

A notebookok piacán a Compaq és a Hewlett-Packard a nyár végére tervezi első BlueTooth támogatással rendelkező notebook számítógépeinek kiadását. A Palo Alto-i (New York) központú Hewlett-Packard emellett hamarosan piacra dobja a világ első BlueTooth nyomtatóját, a HP DeskJet 995C típusjelű Inkjet egység képében. Az új nyomtatóval lehetőség nyílik a közelben lévő BlueTooth-képes eszközökről vezeték nélkül nyomtatni. Akik már megvették HP DeskJet 900C, vagy LaserJet 1000, 2000 és 4000 nyomtatóikat, hamarosan olyan kiegészítőt vásárolhatnak hozzájuk, amely segítségével szintén lehetőség nyílik a vezetéknélküli nyomtatásra.

Bizonyára sokat segíthet a BlueTooth rendszerek elterjedésében a Palm Inc. közelmúltbéli bejelentése, miszerint a társaság támogatni kívánja a drótnélküli hálózati szabványt, és még az idei év végén megjelennek azok a bélyeg méretű Secure Digital Card bővítőkártyák, amelyek lehetőséget nyújtanak az m500 és m505 típusjelű PDA egységek BlueTooth hálózatra kapcsolására. A drótnélküli ipar egyik jelentős gyártója lévén a Palm támogatásának elnyerése rendkívül fontos lépés lehet a technológia sikere felé.

Bár a technológia lassan elnyeri végső formáját, az eszközök szélesebb körben egy ideig várhatóan még nem fognak elterjedni. Ennek oka az elemzők szerint a BlueTooth rendszerek jelenlegi, magas árában keresendő, amely kifizetése helyett a felhasználók többsége inkább elviseli az olcsóbb, de körülményes vezetékes megoldásokat.

Az elemzők szerint a technológia késése hozzávetőlegesen két év lehet. Várhatóan ennyi idő fog kelleni ahhoz, hogy a BlueTooth chipek ára lecsökkenjen 5 dollár közelébe, és a technológia megfizethetővé és általánosan elterjedtté váljon. Jelenleg mintegy 2500 gyártó fejleszt BlueTooth eszközöket.