Gyurkity Péter

Jeff Bezos is eljutott a világűrbe

Érdekes csapattal indultak útnak, amely gond nélkül zajlott le.

A napokban számoltunk be arról, hogy az űrturizmust alaposan kibővíteni szándékozó Virgin Galactic első útja sikerrel zárult, akkor pedig már azt is tudtuk, hogy a Blue Origin lesz a következő a sorban. Jeff Bezos cége végre is hajtotta első, immár emberekkel lebonyolított fellövését, különösebb gond pedig itt sem merült fel.

A YouTube oldalán közzétett videóban azt vehetjük szemügyre, ahogy a New Shepard az előzetes terv szerint a magasba emeli a négyfős legénységet, a gyorsítórakétáról leválva nagyjából 3 percen át a súlytalanság élményét biztosítja a fedélzeten lévőknek, majd pedig probléma nélkül visszatér a felszínre, ahogy azt korábban már 15 alkalommal láthattunk – igaz, az előzetes tesztek során nem mindig volt tökéletes a repülés. Esetükben egy nagyon egyszerű, vertikális pályáról van szó, viszont a riválissal ellentétben ők a Kármán-vonalat is átlépik, ezzel nagyobb magasságba (illetve szerintük valóban a világűrbe) jutnak el az erre kijelölt legénységgel.


A cégvezető és testvére mellett egy 18 éves holland gimnazista, valamint egy, eredetileg még a hatvanas években űrutazásra készülő, majd pedig arról lemaradó pilótanő tartózkodott a kapszulában, ők vettek részt az első, emberekkel lebonyolított küldetésen. A hordozórakéta külön tért vissza a felszínre, ez a SpaceX típusaihoz hasonlóan szintén többször felhasználható, maga a repülés pedig teljesen autonóm módon zajlott le, nagyjából 11 perces időtartammal. Kiemelik, hogy ők érték el elsőként az űrt, hiszen a Virgin Galactic nagyjából 80 km-es magasságba jutott csak el, viszont ez a mi szempontunkból kevésbé lényeges – arról nem is beszélve, hogy az orosz fél már jóval korábban, a kilencvenes években, az izgalmas utakra befizető személyeket küldött fel saját űrállomására.

A tervekben egy nagyobb és bonyolultabb rakéta, a New Glenn, megépítése szerepel, ezzel már újabb területen vennék fel a kesztyűt, szorosabb versenyt generálva a SpaceX megoldásaival.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #26
    Senki nem mondta neked, hogy melóz, és ne melóztass. Ja, hogy neked nem megy, és te nem tudsz felépíteni egy cégbirodalma? Hmm... hmm... Sorry, de ettől nem a másik, sikeres ember a gáz, ezen gondolkodjál el, ha sikertelen életedre gondolsz, hogy nem biztos, hogy más a hibás érte...
  • asgh #24
    Szoktál nyaralni?
    Hiszen a logikád szerint teljesen fair annak drukkolni, hogy ne gyere vissza élve, mert a nyaralni járó "élősködők" ugyebár nem érdemlik meg.
    Elvégre azt a pénzt akár a szegények segítésére is költhetted volna.
  • llax #22
    LEO-ra nem, vagy csak alig vonatkoznak az általad vázolt problémák (űrugrásra egyáltalán nem).

    "Azért még egy félig leolvadó burkolatú parancsnoki kabint se lehet akármilyen szögben és sebességben akárhogyan belevezetni a légkörbe."

    LEO-ról a sebesség adott. A fékezés ahhoz képest csekély, inkább csak pályamódosítást szolgál, mintsem jelentős sebességcsökkentést. Az ilyenkor rendelkezésre álló, relatíve kevés üzemanyaggal a szög csak egy csekély tartományban variálható.

    "Túl lapos szögben nem jöhet lefele, mert akkor egyszerüen lepattan a légkörről, mint a kacsázó kavics a vízen. ha túl meredeken és hirtelen süllyed bele akkor meg túl meleg lesz a hirtelen légköri súrlódástól."

    LEO-ról visszatérésre ezek nem vonatkoznak (a Holdról visszatéréskor viszont valós problémák). Csak annál lényegesen gyorsabb és/vagy magasabb pályákra érvényes.
    LEO-ról bármilyen lapos szögben jöhet, legfeljebb a leszállási ellipszis lesz kellemetlenül nagy, nehéz perecízen eltalálni a kívánt leszállási pontot. Túl meredeken egyszerűen nem tud jönni, mert olyan mértékű fékezéshez már nem is lenne üzemanyaga (Holdról visszatéréskor viszont nincs is hajtóműves fékezés - ott a szöget kell nagyon eltalálni).
  • t_robert #21
    Azért még egy félig leolvadó burkolatú parancsnoki kabint se lehet akármilyen szögben és sebességben akárhogyan belevezetni a légkörbe. Túl lapos szögben nem jöhet lefele, mert akkor egyszerüen lepattan a légkörről, mint a kacsázó kavics a vízen. ha túl meredeken és hirtelen süllyed bele akkor meg túl meleg lesz a hirtelen légköri súrlódástól. Ezért lassan fokozatosan kell belemerülni a légkörbe kellően lapos szögben hogy legyen idő a lassabb fékeződésre. Így még a régi ürhajókat is határozottan irányítani kellett főleg a leszálló pálya elején. 1000-1100 fokra még felmelegedhet a leszálló kabin külseje, de 4000 fokra már nem, mert az kellemetlen lenne. 1000-1100 foknál még véd pár percet a kabin, de 4000 foknál már nem védené meg az űrhajósokat. Bizonyos határok közt kell tartani a sebességet és súrlódási hőt. A légkörbe merülés elején nagyobb a sebesség, de még ritkább a légkör. Így hagyni kell elég időt a visszatérési szöggel, hogy legyen idő lecsökkenni a sebességnek, mire eléri a sűrűbb légkört. Ha túl nagy sebességgel éri el a leszálló egység már a sűrű légkört, akkor nem 1000 fok lesz a kabin külső részén, hanem 4000......
  • asgh #20
    Ezek az ugrabugrálások inkább technológiai "proof of concept" tesztek, mint valódi üzleti szolgáltatások.

    A New Sheppard kb. a SpaceX Grasshopper teszt rakétájának felel meg, amire felcsatoltak egy utaskabint (annál nyilván sokkal fejlettebb és kifinomultabb, de kategóriáját tekintve kb. az a szint).
    A Virgin célja is túlmutat az űrturistáskodáson, ők a repülőgépről indított rakéta technológiát fejlesztik.

    A különbség a SpaceX-hez képest, hogy a SpaceX rendkívül agresszív tempóban, amolyan "fail forward" elven fejleszt, a BO és a Virgin meg inkább a "waterfall" modellt követik.
    Azaz ahelyett, hogy gyors egymásutánban felrobbantanának pár hónapon belül 5-6 prototípust, inkább lépésről lépésre haladnak és csak akkor lépnek a következő szintre, ha az előző már 1000%-os biztonsággal működik. Ez az "old space" tempó sokkal drágább és jóval lassabb és csak az engedheti meg magának, aki mögött évtizedekre garantált tőke van. A fő gond ezzel a módszerrel, hogy mire eljutnának a következő állomásig, az agilis modellt követő cégek már jóval előrébb tartanak és mindent újra kell tervezni, ha versenyképesek akarnak maradni.

    Persze ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem törik ki Elon nyakát, aztán szevasz, marad a pályán a ULA, BO, stb., kicsit vissza lehet venni a tempón, a NASA meg tovább szórhatja a pénzt old space technológiákra, csakhogy a kínaiak már javában fejlesztik az Falcon és a Starship koppintmányaikat és az USA nem mondhat le a jelenlegi versenyelőnyéről és főleg nem engedheti, hogy Kínának legyen gyorsan és olcsón újrahasznosítható rakétája, az USA-nak meg nem.
  • Frekvency #19
    semmre nem tartom ezeket az ugrabugrálásokat a felsőbb légkörben, nekem Elon az etalon! : )
  • kvp #18
    "Ennek ellenére azért az űrhajósok pár évig gyakorolják a leszállást kézi irányítással szimulátorokban."

    Az ursiklok eseten igy volt, de pl. a sojuz tartalek uzemodja a ballisztikus belepes, ahol siman bedobjak a legkorbe a kapszulat, mint egy ballisztikus raketa robbanofejet (mivel a sojuz alapjat kepezo R7A eredetileg az volt) Sokkal nagyobb a g terheles, de siman lejon, hala az ablativ hopajzsnak es a lifting body kapszulanak. A kapszula gyakorlatilag terminal velocity-vel jon be es a leheto leggyorsabban er le. A spacex dragon-ok is pontosan ilyenek, de persze mindket rendszernel ez csak a veszhelyzeti tartalek mod.

    A blue origin is pontosan ilyen balliszikus visszaterest hasznal, csak persze mivel szuburbitalis, ezert sokkal kisebb kiindulasi sebessegrol lassulva, igy nem kell hopajzs.

    https://www.popularmechanics.com/space/rockets/a23721153/astronauts-ballistic-mode-emergency-landing/

    "Amúgy az Appolló 13 esetében nem a repülési pálya megváltozása volt a fő gond, hanem az energia ellátás."

    Mivel az osszes Apollo a Verne altal is leirt free return utvonalat hasznalta, igy ha nem inditottak hajtomuvet a holdkoruli palyara allashoz, akkor ugyanabbol a lenduletbol vissza is tertek a Foldre.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Circumlunar_trajectory
  • t_robert #17
    Amúgy az Appolló 13 esetében nem a repülési pálya megváltozása volt a fő gond, hanem az energia ellátás. Ugyanis egy robbanás történ a fő modul külső burkolatánál egy oxigén tartálynál, ami megsértette a ürhajó energia ellátását. Így a legnagyobb probléma az volt, hogy biztosítsák az energiát a szükséges rendszereknek amíg visszaérnek a földhöz. Azon ment a szenvedés lent az irányítóközpontban, hogy milyen eszközök kellenek milyen sorrendben be-kikapcsolni ahhoz, hogy minimalizálják az energia igényt és elég legyen a földre visszaérésig. Ehhez végül használták a holdkomp energia rendszerét és létfenntartó rendszerét is, hogy kíméljék a fő modul energia terhelését.
  • t_robert #16
    Ennek ellenére azért az űrhajósok pár évig gyakorolják a leszállást kézi irányítással szimulátorokban. Lehet bármilyen automatika bármilyen redundáns rendszerrel, ha az mégis bedöglik, nos akkor marad az emberi beavatkozás vagy az ima az utolsó percekben....
  • t_robert #15
    A dolog ott csalóka, hogy lehet, hogy nagyobb sebességgel tér vissza a légkörbe, viszont fent azért ritkább is a légkör. A visszatérő eszköz fokozatosan izzik fel miközben sülyed a sürübb légkör fele közben csökken is a sebessége. Az biztos, hogy még sértetlen eszközzel se lehet csak úgy bambán belevágodni a légkörbe, mert annak kellemetlen következményei vannak. Például simán elég az eszköz. Meg kell találni az összhangot a sebesség, a süllyedés mértéke és a légkör adott sűrűsége és a visszatérési szög közt. Viszonylag egy szűk paraméter sávban lehet optimálisan leszállni tartva minden fontos értéket egy sávban. Meg lehet égni akkor is ha egy kb 90 kmes magas parabola pályáról tér vissza valami és belehet égni akkor is ha 200 km magasról kell leszállni úgy 7 km/sec környékérül.