Gyurkity Péter
Nincs összefüggés a játékok és az erőszak között
Erre a következtetésre jutott egy hosszú, egy évtizeden át lefolytatott tanulmány.
Az erőszakos játékok és az agresszív viselkedés között számos alkalommal vontak már párhuzamot, ezen a területen több részletes tanulmányt is láthattunk, ezek eredményével azonban sokan nem értenek egyet. Most egy meglehetősen hosszú időszakot felölelő anyagban olvashatunk a főbb következtetésekről, amelyek viszont nem egyértelműek.
A Journal of Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking oldalán jelent meg a nemrég lezárult munka, annak eredménye, amelyben kifejtik az egy teljes évtizedet felölelő időszak fontosabb részleteit, valamint az alkotók következtetéseit. A mellékelt magyarázat és a rövidebb összefoglaló alapján a megvizsgált tábort három fő részre bontották le, ezekben olyan személyek kaptak helyet, akik már az induláskor gyakran játszottak meglehetősen erőszakos játékokkal, de nem maradtak ki azok sem, akik közepesnek mondható szintről indultak, illetve kifejezetten lassú növekedést mutattak. Az első kategória volt a legkevésbé népes, a megfigyelés periódusa alatt mindössze 4 százalék bizonyult ilyennek, a közepes kategóriába 23 százalékot, az alacsony növekedést mutató halmazba pedig a fennmaradó 73 százalékot osztották be.
Ahogy az várható volt, az első két csoport tagjainál tapasztaltak nagyobb eltéréseket az ilyen játékokkal töltött időszakban, annak hosszában (mértékében), míg a túlnyomó többség kisebb mértékben módosított szokásain. Az sem jelent túl nagy meglepetést, hogy az első két csoportban túlnyomórészt férfiak szerepelnek, míg az elsőben mutattak ki nagyobb hajlandóságot a depresszióra, legalábbis a kezdeti időszakban. Az időszak végén nem láttak nagy különbséget a proszociális, illetve a közösséget szolgáló viselkedésben. Érdekesség viszont, hogy a középső kategória tagjai mutatták a legnagyobb hajlandóságot az agresszív viselkedésre a korszak végén, ebből viszont nem lehet egyértelmű következtetést levonni a párhuzamra vonatkozóan.
Az alkotók leszögezik, hogy további kutatómunkára és megfigyelésre van szükség, ezen a téren jelen pillanatban nem foglalnak állást egyik oldal mellett sem.
Az erőszakos játékok és az agresszív viselkedés között számos alkalommal vontak már párhuzamot, ezen a területen több részletes tanulmányt is láthattunk, ezek eredményével azonban sokan nem értenek egyet. Most egy meglehetősen hosszú időszakot felölelő anyagban olvashatunk a főbb következtetésekről, amelyek viszont nem egyértelműek.
A Journal of Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking oldalán jelent meg a nemrég lezárult munka, annak eredménye, amelyben kifejtik az egy teljes évtizedet felölelő időszak fontosabb részleteit, valamint az alkotók következtetéseit. A mellékelt magyarázat és a rövidebb összefoglaló alapján a megvizsgált tábort három fő részre bontották le, ezekben olyan személyek kaptak helyet, akik már az induláskor gyakran játszottak meglehetősen erőszakos játékokkal, de nem maradtak ki azok sem, akik közepesnek mondható szintről indultak, illetve kifejezetten lassú növekedést mutattak. Az első kategória volt a legkevésbé népes, a megfigyelés periódusa alatt mindössze 4 százalék bizonyult ilyennek, a közepes kategóriába 23 százalékot, az alacsony növekedést mutató halmazba pedig a fennmaradó 73 százalékot osztották be.
Ahogy az várható volt, az első két csoport tagjainál tapasztaltak nagyobb eltéréseket az ilyen játékokkal töltött időszakban, annak hosszában (mértékében), míg a túlnyomó többség kisebb mértékben módosított szokásain. Az sem jelent túl nagy meglepetést, hogy az első két csoportban túlnyomórészt férfiak szerepelnek, míg az elsőben mutattak ki nagyobb hajlandóságot a depresszióra, legalábbis a kezdeti időszakban. Az időszak végén nem láttak nagy különbséget a proszociális, illetve a közösséget szolgáló viselkedésben. Érdekesség viszont, hogy a középső kategória tagjai mutatták a legnagyobb hajlandóságot az agresszív viselkedésre a korszak végén, ebből viszont nem lehet egyértelmű következtetést levonni a párhuzamra vonatkozóan.
Az alkotók leszögezik, hogy további kutatómunkára és megfigyelésre van szükség, ezen a téren jelen pillanatban nem foglalnak állást egyik oldal mellett sem.