MTI

Kapható lesz a mesterséges csirkehús Szingapúrban

Szingapúr a világon elsőként engedélyezte laboratóriumi körülmények között előállított csirkehús értékesítését.

A Szingapúri Élelmiszerbiztonsági Hivatal (SFA) döntése értelmében az Eat Just nevű San Franciscó-i startup megkezdheti a "tiszta" - vagyis élő állat levágása nélkül előállított - hús árusítását. A mesterséges húsból első körben "csirkehúsfalatkákat" fognak készíteni, ám hogy a termék mikortól lesz elérhető, azt egyelőre nem jelentette be a vállalat. Az SFA szerint egy szakértői munkacsoport vizsgálta meg az Eat Just gyártásellenőrzési és tesztelési adatait. "A tervezett felhasználási mennyiség az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos, ezért Szingapúrban értékesíthető a termék az Eat Just csirkefalatkáinak összetevőjeként" - írta a hivatal.

A hagyományos húsfélék alternatívái iránti kereslet növekszik, mivel a fogyasztók egyre tudatosabbak a saját egészségüket, az állatok jólétét és a környezetvédelmet illetően. Az alternatív húsok piaca akár 140 milliárd dolláros (41 ezer milliár forint) is lehet a következő évtizedben, ami a globális húsipar nagyjából 10 százalékát jelenti. A növényi alapú húshelyettesítők, például a Beyond Meat termékei ma már számos élelmiszeráruház és étterem kínálatában megtalálhatóak.

Az Eat Just termékei azonban nem növényi alapúak, hanem állati izomsejtekből állítják elő őket laboratóriumi körülmények között. Az eljárás során nem használnak antibiotikumokat. A mesterséges hússal foglalkozó startupok legnagyobbjai, az izraeli székhelyű Future Meat Technologies és a Bill Gates támogatását élvező Memphis Meats gőzerővel igyekeznek belépni a piacra megfizethető és ízletes termékeikkel. A szingapúri Shiok Meats jelenleg laboratóriumi körülmények között próbál rákhúst előállítani.

A cégek nagy része a mesterséges húsok fogyasztásával járó környezeti előnyöket hangsúlyozza, ám néhány kutató szerint bizonyos körülmények között ez az alternatíva még akár ártalmasabb is lehet a klímaváltozás szempontjából.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Meridian #16
    Na tessék... ez meg itt az adalék ahhoz amit az előbb írtam:

    törékenyebb a csontja a vegásoknak
  • Meridian #15
    A vega életmód nem működik... ezt hírneves hollywoodi színészek vegások konstatálták, amikor nagy terhelésnek voltak kitéve nem bírták hosszabb távon és emiatt mert muszáj volt, ideiglenesen visszatértek a hagyományos étrendre! Megdöbbenve tapasztalták azt, hogy mennyivel energikusabbak lettek ettől! És már vissza sem tértek az egészségesnek propagált vegás étrendre, mivel ez egy nagy átverés és tévedés!

    nem olyan rég - 2-3 éven belüli időszak - volt egy indexen vagy Origon megjelent cikk is erről.
    Utoljára szerkesztette: Meridian, 2021.05.11. 16:23:33
  • Meridian #14
    Szép új világ... a szegény népréteg eheti ezt a szar mesterségesen ízesített tápanyagokban szegény de kalóriában bővelkedő egészségtelen műanyag kaját, a gazdagabb réteg meg eheti a természetes és bio termesztéssel előállított drága, de egészséges kaját.
  • AcsMarci #13
    Miféle környezeti előnyök? Nem ismerik az emberi természetet? Addig vannak mezők, amíg kell az állatok legeltetéséhez. Onnantól, hogy nem kell majd, az emberiség minden le fog betonozni. Tökéletes példa erre a Balaton környéke vagy a sok kis falu, ahol már csak az a terület nincs letérkövezve, ahol valamit termesztenek.
    Utoljára szerkesztette: AcsMarci, 2021.01.14. 12:20:11
  • fotolit #12
    A háztáji állatok (baromfi, marha, kecske, stb) nem léteznek a vadonban, "mesterségesen" tenyésztjük őket. Mikor olyanokat mondunk, hogy "az állatok védelmében", akkor azért jusson eszünkbe, hogy ha majd "3d-nyomtatjuk" a húst, ezek az állatok feleslegessé válnak és gondozás/tenyésztés hiányában kihalásra lesznek ítélve.
  • Montar #11
    Engem is meglepett, hogy már itt tartanak a mesterséges hússal kapcsolatos kutatások. Azonban szerintem teljesen soha nem fogja tudni kiváltani a valódi húst. Inkább annak látom realitását, hogy a szintetikus és a valódi hús egymás mellett fog létezni. ( Hasonlóan a mozi vs. házi mozi, vagy a digitális vs. film alapú fotózáshoz.) De már ez is óriási előrelépés lenne részben az élő természet védelme, részben az állatok védelme érdekében.
  • kvp #10
    "A probléma az ilyen sejthalmokkal az, hogy a fertőzéseket, elhalást milyen módon tudják kezelni."

    Nagy petricseszekben gyartjak, latjak. Ez ugyanaz a technika, amivel tobb szaz tonna elo sejtet lehetett mara eloallitani par 60-as evekben megolt magzatbol. Vagy egy rakban 60 evve meghalt no is tobb tonna ma is elo sejttel rendelkezik, szetszorva a vilag laboratoriumaiban. De ugyanilyen klonozott noveny a banan is. Arra kell vigyazni, hogy labor tisztasagu kornyezetben kell tartani a sejtkulturakat es a vilag vegeeig osztodni fognak. Csak ha a sok masolastol veletlen mutalodik (fog), akkor lehet gond, de barmikor foghatnak egy uj sejtvonalat egy friss, meg eppen elo alatbol (vagy emberbol).

    Hianyokat fog okozni? Valoszinuleg igen, minden nyomelemet es biologiai alkotoelemet onnantol kulon potlaskent kell bevinni. Kollagent is tudunk gyartani, klonozott sejtekkel, csak utanna be kell keverni a szintetikus husba. (ezek nem muhusok, ezek szintetikusan eloallitott, kvazi klonozott valodi allati husok)
  • Gabbbbbbbbbbbb #9
    Itt nem az a lenyeg, hogy teljesen 0 hust egyunk, hanem az, hogy jelentosen visszafogjuk a husfogyasztast, foleg a marhaet. Vega eletmod mukodik, foleg ha valaki felnott koraban kezdi el, azt kiegeszitve havi ket csirke ebeddel es heti 3-4 muhusossal mar szerintem lehet egeszsegesen es fenntarthatoan elni es emellett elvezni az evest.

    Muhussal szerintem nem lesz baj, nyilvan torvenyhozasnak jol be kell szabalyozni, hogy mivel is kell taplalni azokat a sejteket a laborban etc.. Szegedi Auscan-ban nem egyszer lattam mar olyan hust a pulton, amire ANTSZ-nek azonnal ra kellett volna ugrania, millokra buntetve a vallalalatot. Ilyen hozzaallas mellett Magyarorszag nem all keszen a muhusra :-)
  • grobs #8
    A táplálkozás tudomány sajnos nem egzakt. Nagyon sok a változó amire figyelni kellene. pl. milyen élősködőkkel élünk együtt. Ezen kívül egy rakás hiány "betegség" évtizedes lefolyású így nagyon nehezen kutatható, pláne nagy mintán. pl. B12 vitamin hiány nem egyik napról a másikra jelentkezik hanem sok-sok év után, ráadásul ezután is kvázi tünetmentes addig ameddig visszafordíthatatlan nem lesz.
    C vitaminnál is csak azt tudjuk kb. mennyi kell, hogy skorbutosak ne legyünk. De az egészséges szintet még mindig csak tippelni lehet.

    Alapvető tudáshiány van abban, hogy mit és mennyit kellene ennünk. A szervezetünk úgy alakult/változott, hogy a természetből táplálkozott az ősünk. Sok tápanyagból mérhetetlenül alacsony mennyiségre van szükségünk, de szükségünk van. Ezt eddig jobbára megkaptuk, mert a növények, vagy állatok amiket megeszünk azok tartalmazzák. Egy mesterséges tápláléknak viszont nem csak a makrokat kellene tartalmaznia, hanem a mikrot is. De senki sem tudja, hogy miből mennyi kellene. Egyénre lebontva meg valószínű soha sem fogjuk tudni.
  • UUUU #7
    Mert a szerencsetlen novenyek se elolenyek a veganok szamara, :P