SG.hu
Crusader Kings III
Kiadó: Paradox Interactive
Fejlesztő: Paradox Development Studio
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-2120 3,3 GHz-es vagy AMD Phenom II X6 1055T processzor, Nvidia GeForce GTX 460 vagy ATI Radeon R7 260X grafikus kártya, 4 GB RAM, 20 GB szabad hely
Ajánlott: Intel Core i5-4670K 3,4 GHz-es vagy AMD Ryzen 5 2400G processzor, Nvidia GeForce GTX 1650 vagy ATI Radeon R9 290 grafikus kártya, 8 GB RAM, 20 GB szabad hely
Hasonló játékok: Crusader Kings-sorozat, Hearts of Iron-sorozat
Kategória: stratégia
A keményvonalas stratégiák kedvelőinek legnagyobb örömére újabb epizóddal gyarapodott a Crusader Kings-sorozat, mely úgy kínál nekünk összetettebb élményeket, hogy közben mégis közérthetőbb lett. Játéktesztünkből kiderül, hogy ez miként lehetséges!
Az úgynevezett grand strategy műfajban a svéd Paradox Interactive csapata évek óta az abszolút élmezőnyt képviseli, ami nem volt nehéz nekik, hiszen a stílust szinte csak ők ápolgatják néhány közkedvelt sorozattal, így ha nem lennének, kis túlzással talán el is felejthetnénk a műfajt. Szerencsére azonban léteznek, sőt kifejezetten aktívak, ezáltal olyan neveket istápolnak a háttérben, mint az Europa Universalis, a második világháború témakörét felölelő Hearts of Iron, de a Victoria nevét szintén ide sorolhatjuk többek között.
Ezt a sort erősíti már 2004 óta a Crusader Kings, a főszerepben az európai középkorral, amelyet a lehetőségekkel együtt a második rész később tovább bővített, a minap pedig befutott a régóta várt harmadik rész, amely minden eddiginél magasabbra tette a mércét. Mindezt pedig annak ellenére is kijelenthetjük már itt, az elején, hogy a készítők érezhetően hagytak helyet a későbbi kiegészítőknek, hiszen kifejezetten jól élnek ebből a folyamatos bővítésből. Elég csak arra gondolni, hogy az első epizód is több mint 30 ilyen csomagot gyűjtött be az évek során. Lássuk azonban, hogy miért lett szerethető harmadik alkalommal is ez a keményvonalas történelmi stratégia!
Kezdjük azzal, hogy leginkább azért okozott örömet számunkra a végeredmény, mert az alapkoncepció terén semmi sem változott az eredetihez képest, tehát még mindig a középkori bonyodalmak várnak ránk – hellyel-közzel érintve a valós történelmi eseményeket, miközben egészen új irányba is vihetjük az ismert históriákat –, méghozzá 867-től vagy 1066-től indítva az eseményeket. A játék kezdete után az idő kíméletlen pörgésbe kezd, és bár leállíthatjuk a fontosabb döntések meghozatalához, vagy bizonyos beállítások átbogarászásához, de egyébként könyörtelenül halad majd előre, miközben kiválasztott dinasztiánkon belül is rengeteg változás várható ehhez kapcsolódóan.
Annak függvényében, hogy egy királyt, egy főurat vagy csak egy egyszerű grófot irányítunk, a történet és a körülmények folyamatosan változnak majd, és annyi döntési lehetőség elé kerülünk, hogy azt lehetetlenség lenne egyetlen cikken belül összefoglalni. A Crusader Kings III bája ugyanis az, hogy csillogó-villogó modern grafika nem vár ránk, cserébe viszont, ha elveszünk az adatokban és statisztikákban, akkor egy olyan teljes élményt kapunk, amelyhez foghatót máshol esélyünk sem lenne megtapasztalni. Hogy miről van szó pontosabban? Megpróbáljuk összefoglalni címszavakban, illetve a főbb lehetőségek érintésével!
A játékban egész Európát lemintázták, de Afrikába és Ázsiába is alaposan belógatták az elérhető területet a készítők, így ha akarunk, akkor természetesen magyar királyként vagy fejedelemként is nekiállhatunk, hogy akár a honi történelem egy darabkáját, akár valami egészen őrült történelmi mellékvágányt átélve, netán a Honfoglalást újragondolva játszogassunk. A szabad játékban ugyanis nem lesznek különösebb korlátaink, és bár a kampányban terelgetnek minket a készítők, ez nem is olyan nagy baj, hiszen a tonnányi lehetőségben nagyon könnyen el tudunk veszni.
Elég csak megnézni, hogy mit hoztak ki a család témaköréből, amely egy sikeres dinasztia esetében alapvető fontosságú. Hőseink – és minden fontosabb karakter – teljes 3D-s modellt kapott, miközben soha nem látott fontosságba emelkedett például egy jó házasság vagy egy egészséges utód megléte. Egy jó feleséggel rengeteg előnyt kaphatunk például a hódításaink terén, de mivel karaktereink nem élnek örökké, ezért az sem mindegy, hogy milyen utódot hagyunk birodalmunkra vagy államunkra.
Gyermekeink – ha nem hunynak el idejekorán, vagy nem gyilkolják meg őket, hiszen itt bármi megeshet –, gyakran örökölhetik a mi tulajdonságainkat, de saját előnyeik és hátrányaik is lesznek, melyek nagyban befolyásolják uralkodói tulajdonságaikat, miközben lesz csipetnyi fejlődési rendszer a háttérben, hogy egy kicsit idomítani tudjuk az irányított hősöket. Persze nem árt minden döntést alaposan megfontolni a családok és a többi karakter kapcsán, hiszen egy-egy intrika, egy besúgás, egy gyilkosság utána folyamatosan ott lebeg majd a fejünk felett, és soha nem lehet tudni, hogy mikor használják fel ellenünk mások. A zsarolás mellett oszthatunk ajándékokat, de akár jót is tehetünk valakivel azért, hogy majd egy napon behajtsuk a tartozását, így lehet, hogy éppen egy szomszédos uralkodó ment meg minket egy trónfosztástól vagy egy felkeléstől. Hogy ez túl összetett? Pedig még mindig csak a felszínt kapargatjuk!
A Crusader Kings III ugyanis teljes birodalommenedzsmentet követel tőlünk. Mi dönthetünk a városok kiépítéséről, fejlesztéseikről, a vallásról és a kultúráról, miközben betegségek, lázadások, háborúk és árulások nehezíthetik a dolgunkat. Nem elég egyensúlyban tartani a gazdaságot, azaz a bevételeket és a kiadásokat, itt sokkal összetetteb kérdésekben is döntenünk kell, hiszen egy jó tanácsadóval, egy jó egyházzal a hátunk mögött nagyon masszív birodalmat építhetünk, de tudni kell, hogy itt azért soha nem érezhetjük majd magunkat tökéletes nyugalomban. Ha másért nem, akkor azért, mert uralkodóink stresszesek lesznek, és ez akár idő előtti halálukat is okozhatja, márpedig az uralkodóváltás mindig óriási változásokkal jár egy ország életében. Hangsúlyozzuk továbbra is, hogy annyi apró-cseprő beállítás vár ránk a játékban, hogy esélyünk sincs minden apróságot szóba hozni, azonban a hadseregeket és a háborúkat még lényeges kiemelni a sorból.
Bár az elhangzottak tekintetében is egyszerűbb és átláthatóbb lett minden, az újdonságok ellenére is, azonban a háborúzás terén tapasztalhatjuk a legnagyobb előrelépést. Ennek az oka, hogy nagyon leegyszerűsítették az egészet a készítők, így lehetnek egységeink szerte a világban, elegendő lesz csak egyetlen gombot megnyomnunk ahhoz, hogy azonnal összegyűjthessük őket egy zászló alá. Ez nyilván nem túl realisztikus, de az sem az, hogy milyen magas arányban találkozhatunk a gyermekhalandósággal. Seregeinket így nagyon egyszerűen összeszedhetjük és irányíthatjuk, miközben a lovagok mellett – akik minden csatában az élen járnak – rengeteg egységgel bővíthetjük zászlóaljainkat.
Természetesen a túlerő minden esetben fontos lesz, hiszen klasszikus valós idejű 3D-s küzdelmek most sem lesznek, itt csak két fővezér pofozkodását láthatjuk majd, miközben a számok és az értékek követésével láthatjuk, hogy miként áll a mérkőzés. Ezen a ponton még nyilván beleszólhatunk a küzdelmekbe, de csak nagyon alapvető dolgok tekintetében, azonban ez így éppen elég, hiszen folyamatosan annyi más elfoglaltság vár ránk az egyes menüpontok alatt, hogy szó szerint repül majd az idő előre.
Nyilván napestig lehetne sorolni azt a rengeteg apróságot és lehetőséget, amely a Crusader Kings III-ban ránk vár, de alapvetően felesleges, hiszen egy részüket még a keményvonalas rajongók sem használják majd, sőt annyi rejtett menüponttal találkozunk, hogy több opciót egyenesen feleslegesnek neveznénk. Nyilván akadnak olyan pontok is a játékban, melyek nagyon hiányoznak nekünk – majd a későbbi DLC-csomagokkal pótolják ezeket a svédek –, sőt akadnak hiányosságok, melyek majd többórányi gyakorlat után jönnek elő, de a Paradox Interactive soha nem hagyta magára egyetlen ilyen stílusú játékát, így biztosan most is jelentős támogatás várható hozzá.
Grafika: Mint ismert, a grand strategy műfajában a grafika csak sokadlagos tényező, és nincs ez másként a Crusader Kings III esetében sem. Az előző részhez viszonyítva határozottan szebb lett az egész, a legtöbb karakter csinos modellezést kapott, a kezelőfelület sokkal színesebb, barátságosabb lett, miközben a térkép részletességére sem panaszkodhatunk már, még a legutolsó kisvároshoz is egyedi kép tartozik – történelemhű adatok és egyebek társaságában –, szóval panaszra nincs okunk, pláne annak fényében, hogy a minimáldizájn nagyon alacsony gépigényt hozott magával.
Kezelőfelület, irányíthatóság: Ha a kampány előtti tutorialt figyelmesen követjük, akkor az irányítás során már nem igazán lesz számunkra meglepetés, a műfaj sajátosságai várnak ránk ezen a téren, miközben a kezelőfelület ehhez igazodott. Elsőre talán bonyolultnak tűnhet a játék, pedig a legtöbb opció még így is rejtve van – jobb egérgombbal szintén egy sor extra lehetőséget hívhatunk elő –, de egy-két óra után már rájövünk, hogy kifejezetten logikus lett a felépítés.
Játszhatóság: A Crusaders Kings III a szavatosság terén nagyon magasra tette a mércét. Nem véletlen, hogy az első résszel is még mindig rengetegen játszanak, hiszen ha nem követjük a kampány küldetéseit, hanem szabadon ügyeskedünk a világban, esetleg mások társaságában, akkor gyakorlatilag megismételhetetlen és megunhatatlan kalandok egész sora vár benne ránk.
Intelligencia, nehézség: A játék nem könnyű azoknak, akik életükben még egyetlen hasonló stratégiával sem játszottak, ellenben meglepően kiegyensúlyozott kalandokat kínál az előző részhez mérten. Érezhetően az ott bejáratott mesterséges intelligenciát gondolták tovább itt a készítők, miközben néha azért bosszúságot okoz a túlzott engedékenység vagy az eltúlzott szigor, ennek megfelelően a végeredmény egy kicsit hullámzó teljesítményt mutat, de közel sem nevezhető rossznak.
Hangok, zene: A hangok és a zenék terén átlagos teljesítményt kapunk a játéktól, így vannak hiányosságok, de egy kicsit sem vágyunk ennél tolakodóbb dallamokra vagy egyéb hangeffektekre, tehát éppen így jó az egész, ahogyan van.
Összegzés: A Crusader Kings III mindent összevetve kitűnően hozta a kötelezőt, az elvárható szintet. Aki szerette a korábbi részeket, az egyenesen odáig lesz majd a folytatásért, hiszen nincsenek benne nagy hibák, ellenben rengeteg újdonsággal dobták fel az élményt a fejlesztők, miközben finoman nyitva hagyták a kapukat a későbbi bővítményeknek. Nem is kérdéses, hogy pár év múlva jöhet a negyedik rész, ha marad ez az irányvonal és minőség!
Fejlesztő: Paradox Development Studio
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i3-2120 3,3 GHz-es vagy AMD Phenom II X6 1055T processzor, Nvidia GeForce GTX 460 vagy ATI Radeon R7 260X grafikus kártya, 4 GB RAM, 20 GB szabad hely
Ajánlott: Intel Core i5-4670K 3,4 GHz-es vagy AMD Ryzen 5 2400G processzor, Nvidia GeForce GTX 1650 vagy ATI Radeon R9 290 grafikus kártya, 8 GB RAM, 20 GB szabad hely
Hasonló játékok: Crusader Kings-sorozat, Hearts of Iron-sorozat
Kategória: stratégia
A keményvonalas stratégiák kedvelőinek legnagyobb örömére újabb epizóddal gyarapodott a Crusader Kings-sorozat, mely úgy kínál nekünk összetettebb élményeket, hogy közben mégis közérthetőbb lett. Játéktesztünkből kiderül, hogy ez miként lehetséges!
Az úgynevezett grand strategy műfajban a svéd Paradox Interactive csapata évek óta az abszolút élmezőnyt képviseli, ami nem volt nehéz nekik, hiszen a stílust szinte csak ők ápolgatják néhány közkedvelt sorozattal, így ha nem lennének, kis túlzással talán el is felejthetnénk a műfajt. Szerencsére azonban léteznek, sőt kifejezetten aktívak, ezáltal olyan neveket istápolnak a háttérben, mint az Europa Universalis, a második világháború témakörét felölelő Hearts of Iron, de a Victoria nevét szintén ide sorolhatjuk többek között.
Ezt a sort erősíti már 2004 óta a Crusader Kings, a főszerepben az európai középkorral, amelyet a lehetőségekkel együtt a második rész később tovább bővített, a minap pedig befutott a régóta várt harmadik rész, amely minden eddiginél magasabbra tette a mércét. Mindezt pedig annak ellenére is kijelenthetjük már itt, az elején, hogy a készítők érezhetően hagytak helyet a későbbi kiegészítőknek, hiszen kifejezetten jól élnek ebből a folyamatos bővítésből. Elég csak arra gondolni, hogy az első epizód is több mint 30 ilyen csomagot gyűjtött be az évek során. Lássuk azonban, hogy miért lett szerethető harmadik alkalommal is ez a keményvonalas történelmi stratégia!
Kezdjük azzal, hogy leginkább azért okozott örömet számunkra a végeredmény, mert az alapkoncepció terén semmi sem változott az eredetihez képest, tehát még mindig a középkori bonyodalmak várnak ránk – hellyel-közzel érintve a valós történelmi eseményeket, miközben egészen új irányba is vihetjük az ismert históriákat –, méghozzá 867-től vagy 1066-től indítva az eseményeket. A játék kezdete után az idő kíméletlen pörgésbe kezd, és bár leállíthatjuk a fontosabb döntések meghozatalához, vagy bizonyos beállítások átbogarászásához, de egyébként könyörtelenül halad majd előre, miközben kiválasztott dinasztiánkon belül is rengeteg változás várható ehhez kapcsolódóan.
Annak függvényében, hogy egy királyt, egy főurat vagy csak egy egyszerű grófot irányítunk, a történet és a körülmények folyamatosan változnak majd, és annyi döntési lehetőség elé kerülünk, hogy azt lehetetlenség lenne egyetlen cikken belül összefoglalni. A Crusader Kings III bája ugyanis az, hogy csillogó-villogó modern grafika nem vár ránk, cserébe viszont, ha elveszünk az adatokban és statisztikákban, akkor egy olyan teljes élményt kapunk, amelyhez foghatót máshol esélyünk sem lenne megtapasztalni. Hogy miről van szó pontosabban? Megpróbáljuk összefoglalni címszavakban, illetve a főbb lehetőségek érintésével!
A játékban egész Európát lemintázták, de Afrikába és Ázsiába is alaposan belógatták az elérhető területet a készítők, így ha akarunk, akkor természetesen magyar királyként vagy fejedelemként is nekiállhatunk, hogy akár a honi történelem egy darabkáját, akár valami egészen őrült történelmi mellékvágányt átélve, netán a Honfoglalást újragondolva játszogassunk. A szabad játékban ugyanis nem lesznek különösebb korlátaink, és bár a kampányban terelgetnek minket a készítők, ez nem is olyan nagy baj, hiszen a tonnányi lehetőségben nagyon könnyen el tudunk veszni.
Elég csak megnézni, hogy mit hoztak ki a család témaköréből, amely egy sikeres dinasztia esetében alapvető fontosságú. Hőseink – és minden fontosabb karakter – teljes 3D-s modellt kapott, miközben soha nem látott fontosságba emelkedett például egy jó házasság vagy egy egészséges utód megléte. Egy jó feleséggel rengeteg előnyt kaphatunk például a hódításaink terén, de mivel karaktereink nem élnek örökké, ezért az sem mindegy, hogy milyen utódot hagyunk birodalmunkra vagy államunkra.
Gyermekeink – ha nem hunynak el idejekorán, vagy nem gyilkolják meg őket, hiszen itt bármi megeshet –, gyakran örökölhetik a mi tulajdonságainkat, de saját előnyeik és hátrányaik is lesznek, melyek nagyban befolyásolják uralkodói tulajdonságaikat, miközben lesz csipetnyi fejlődési rendszer a háttérben, hogy egy kicsit idomítani tudjuk az irányított hősöket. Persze nem árt minden döntést alaposan megfontolni a családok és a többi karakter kapcsán, hiszen egy-egy intrika, egy besúgás, egy gyilkosság utána folyamatosan ott lebeg majd a fejünk felett, és soha nem lehet tudni, hogy mikor használják fel ellenünk mások. A zsarolás mellett oszthatunk ajándékokat, de akár jót is tehetünk valakivel azért, hogy majd egy napon behajtsuk a tartozását, így lehet, hogy éppen egy szomszédos uralkodó ment meg minket egy trónfosztástól vagy egy felkeléstől. Hogy ez túl összetett? Pedig még mindig csak a felszínt kapargatjuk!
A Crusader Kings III ugyanis teljes birodalommenedzsmentet követel tőlünk. Mi dönthetünk a városok kiépítéséről, fejlesztéseikről, a vallásról és a kultúráról, miközben betegségek, lázadások, háborúk és árulások nehezíthetik a dolgunkat. Nem elég egyensúlyban tartani a gazdaságot, azaz a bevételeket és a kiadásokat, itt sokkal összetetteb kérdésekben is döntenünk kell, hiszen egy jó tanácsadóval, egy jó egyházzal a hátunk mögött nagyon masszív birodalmat építhetünk, de tudni kell, hogy itt azért soha nem érezhetjük majd magunkat tökéletes nyugalomban. Ha másért nem, akkor azért, mert uralkodóink stresszesek lesznek, és ez akár idő előtti halálukat is okozhatja, márpedig az uralkodóváltás mindig óriási változásokkal jár egy ország életében. Hangsúlyozzuk továbbra is, hogy annyi apró-cseprő beállítás vár ránk a játékban, hogy esélyünk sincs minden apróságot szóba hozni, azonban a hadseregeket és a háborúkat még lényeges kiemelni a sorból.
Bár az elhangzottak tekintetében is egyszerűbb és átláthatóbb lett minden, az újdonságok ellenére is, azonban a háborúzás terén tapasztalhatjuk a legnagyobb előrelépést. Ennek az oka, hogy nagyon leegyszerűsítették az egészet a készítők, így lehetnek egységeink szerte a világban, elegendő lesz csak egyetlen gombot megnyomnunk ahhoz, hogy azonnal összegyűjthessük őket egy zászló alá. Ez nyilván nem túl realisztikus, de az sem az, hogy milyen magas arányban találkozhatunk a gyermekhalandósággal. Seregeinket így nagyon egyszerűen összeszedhetjük és irányíthatjuk, miközben a lovagok mellett – akik minden csatában az élen járnak – rengeteg egységgel bővíthetjük zászlóaljainkat.
Természetesen a túlerő minden esetben fontos lesz, hiszen klasszikus valós idejű 3D-s küzdelmek most sem lesznek, itt csak két fővezér pofozkodását láthatjuk majd, miközben a számok és az értékek követésével láthatjuk, hogy miként áll a mérkőzés. Ezen a ponton még nyilván beleszólhatunk a küzdelmekbe, de csak nagyon alapvető dolgok tekintetében, azonban ez így éppen elég, hiszen folyamatosan annyi más elfoglaltság vár ránk az egyes menüpontok alatt, hogy szó szerint repül majd az idő előre.
Nyilván napestig lehetne sorolni azt a rengeteg apróságot és lehetőséget, amely a Crusader Kings III-ban ránk vár, de alapvetően felesleges, hiszen egy részüket még a keményvonalas rajongók sem használják majd, sőt annyi rejtett menüponttal találkozunk, hogy több opciót egyenesen feleslegesnek neveznénk. Nyilván akadnak olyan pontok is a játékban, melyek nagyon hiányoznak nekünk – majd a későbbi DLC-csomagokkal pótolják ezeket a svédek –, sőt akadnak hiányosságok, melyek majd többórányi gyakorlat után jönnek elő, de a Paradox Interactive soha nem hagyta magára egyetlen ilyen stílusú játékát, így biztosan most is jelentős támogatás várható hozzá.
Grafika: Mint ismert, a grand strategy műfajában a grafika csak sokadlagos tényező, és nincs ez másként a Crusader Kings III esetében sem. Az előző részhez viszonyítva határozottan szebb lett az egész, a legtöbb karakter csinos modellezést kapott, a kezelőfelület sokkal színesebb, barátságosabb lett, miközben a térkép részletességére sem panaszkodhatunk már, még a legutolsó kisvároshoz is egyedi kép tartozik – történelemhű adatok és egyebek társaságában –, szóval panaszra nincs okunk, pláne annak fényében, hogy a minimáldizájn nagyon alacsony gépigényt hozott magával.
Kezelőfelület, irányíthatóság: Ha a kampány előtti tutorialt figyelmesen követjük, akkor az irányítás során már nem igazán lesz számunkra meglepetés, a műfaj sajátosságai várnak ránk ezen a téren, miközben a kezelőfelület ehhez igazodott. Elsőre talán bonyolultnak tűnhet a játék, pedig a legtöbb opció még így is rejtve van – jobb egérgombbal szintén egy sor extra lehetőséget hívhatunk elő –, de egy-két óra után már rájövünk, hogy kifejezetten logikus lett a felépítés.
Játszhatóság: A Crusaders Kings III a szavatosság terén nagyon magasra tette a mércét. Nem véletlen, hogy az első résszel is még mindig rengetegen játszanak, hiszen ha nem követjük a kampány küldetéseit, hanem szabadon ügyeskedünk a világban, esetleg mások társaságában, akkor gyakorlatilag megismételhetetlen és megunhatatlan kalandok egész sora vár benne ránk.
Intelligencia, nehézség: A játék nem könnyű azoknak, akik életükben még egyetlen hasonló stratégiával sem játszottak, ellenben meglepően kiegyensúlyozott kalandokat kínál az előző részhez mérten. Érezhetően az ott bejáratott mesterséges intelligenciát gondolták tovább itt a készítők, miközben néha azért bosszúságot okoz a túlzott engedékenység vagy az eltúlzott szigor, ennek megfelelően a végeredmény egy kicsit hullámzó teljesítményt mutat, de közel sem nevezhető rossznak.
Hangok, zene: A hangok és a zenék terén átlagos teljesítményt kapunk a játéktól, így vannak hiányosságok, de egy kicsit sem vágyunk ennél tolakodóbb dallamokra vagy egyéb hangeffektekre, tehát éppen így jó az egész, ahogyan van.
Összegzés: A Crusader Kings III mindent összevetve kitűnően hozta a kötelezőt, az elvárható szintet. Aki szerette a korábbi részeket, az egyenesen odáig lesz majd a folytatásért, hiszen nincsenek benne nagy hibák, ellenben rengeteg újdonsággal dobták fel az élményt a fejlesztők, miközben finoman nyitva hagyták a kapukat a későbbi bővítményeknek. Nem is kérdéses, hogy pár év múlva jöhet a negyedik rész, ha marad ez az irányvonal és minőség!