Gyurkity Péter

Kibontotta vitorláját a LightSail 2

Kinyílt a vitorla, megkezdődött a Nap segítségével történő közlekedés.

Az eredetileg Carl Sagan által megalapított, ma már több mint 60 ezer regisztrált taggal rendelkező Planetary Society az elmúlt heteket azzal töltötte, hogy igyekezett felkészülni a sorrendben harmadik napvitorlás fejlesztésük nagy próbájára. Erre most sor is került, különösebb probléma pedig egyelőre nem merült fel.

Legutóbb arról számoltunk be, hogy az illetékesek nyilvánosan is elérhetővé tették a LightSail 2 vezérlőpultját, így a főbb adatokat gyakorlatilag bárki, bármikor szemügyre vehette, még szorosabban figyelemmel követve a küldetés alakulását. A legnagyobb nonprofit űrszervezet hivatalos oldalán mindenki elolvashatta a fontosabb bejelentéseket, a nagy próbatétel azonban kedd délután érkezett el, nyugati parti idő szerint nagyjából délben ugyanis jelezték, hogy sikerült a teszt, így az eszköz innentől kezdve a Nap által szolgáltatott fotonokra támaszkodva gyorsul fel, miközben műszerei tovább szolgáltatják az érdekes adatokat.


A fejlesztés az ezt megelőző napokban először a Földről szolgáltatott újabb felvételeket, a nagy tesztet megelőzően azonban már kezdtek befutni a telemetriai adatok, amelyek jelezték a készülődést. Felpörgött a tulajdonképpen 4 háromszögből álló méretes vitorla kibontásáért felelős motor, elérve a számára megszabott korlátot, majd pedig a méretes, egészen pontosan 32 négyzetméteres vitorla megkezdte saját feladatának végrehajtását, mindenféle probléma nélkül. Eközben a kamerák is aktívak maradtak, vagyis újabb felvételeket vehetünk majd nemsokára szemügyre, ahogy azok befutnak és az illetékesek közzéteszik őket. Egyelőre egy rövid animáción keresztül tekinthetjük meg a fontos mérföldkövet, ezt nyilván újabb információk követik majd a sorban.

Ahogy említettük, a vitorla kibontásával az érdekes fejlesztés a beérkező fotonokra támaszkodva gyorsul fel, ami a légellenállás és a gravitáció hiányában valós alternatívát jelenthet, így nem feltétlenül lenne szükség hajtómű mellékelésére. Idővel akár a hagyományos kémiai meghajtásra támaszkodó alkotásokat is lehagyhatják sebességben, bár ez elsősorban a hosszú küldetések során jöhet jól – az izraeli-orosz, USA-ban élő milliárdos által támogatott Breakthrough Starshot például a szomszédos rendszerbe küldene kisebb, hasonló fejlesztéseket, amelyek egy lézerrendszer segítségével gyorsulnának fel, hogy nagyjából 20 év alatt érjék el az Alpha Centauri-t.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #9
    Marsig/Jupiterig nyilvan el tudnank menni ha erdemes lenne. De kivancsi vagyok hogy ha talalnank foldszeru bolygot egy kozeli csillagnal par fenyev tavolsagra, elettel, vizzel, lelegezheto oxigennel, vajon kepesek lennenk-e belathato idon belul odajutni.

    Otletelni tudunk most is sok mindenrol, de minden megvaltozik amikor valaki lecsap az asztalra 1000 milliard dollart, hogy akkor induljunk:)
  • noland #8
    B opció: ebben az esetben könnyebb lenne, igen.
    Utoljára szerkesztette: noland, 2019.08.01. 17:49:55
  • noland #7
    Mondjuk kinek/kiknek mi az értékes és mindezt belátható időbe kiterjesztve is elég relativ. Kolombuszéknak is necces volt az indulás a feltételezett aranytömbökért, de aztán csak elindultak...bizonyára nagy Amerika most is, de ebben az esetben a kutatók ezt kisirhatnák a költségvetésből már csak brahiból is...
  • Sequoyah #6
    Hat HA talalnanak barmi ertekeset a holdon amit erdemes lenne hazaszallitani, pl deuterium, vagy kiderulnek hogy az aszteroidabanyaszatnak lenne kezzelfoghato haszna, akkor nem kene aggodni.
    Penz az van, Amerika most is van olyan nagy hogy egy ilyen befektetest meg se ereznenek. De ha nincs profitlehetoseg, akkor ez politikai dontes, a politikai dontesek pedig altalaban olyanok is...


    B opcio, hogy ha eletet talalnanak (akar egysejtueket) barhol nem tul messze, vagy barmit aminek tudomanyos jelentosege van, es emberi jelenletet kivan. Ha van tudomanyos indoka, azert csak ra tudunk szanni par milliardot mindenfele projectekre. De kezzelfoghato cel nelkul nehezen megy a dolog...
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.08.01. 17:40:59
  • noland #5
    Hát akkor drukkoljunk, hogy újra nagy lesz Amerika és végre telepeket épitenek a Holdon..
  • Sequoyah #4
    Mint kiderult, a nativ oslakosok inkabb csak akadalyozo tenyezok voltak, akiket gyorsan ki is pateroltak. A nagy kereskedelem Europa, es az uj vilagban letelepedett Europai letelepedok kozott zajlott, es ez hajtotta az ipari fejleszteseket.
    Minden ugyanugy lezajlott volna indianok nelkul is...
  • noland #3
    Na ja :D Mondjuk el tudunk jutni más égitestekre, csak ott nincsenek naiv marslakók akiknek aranyért mondjuk tranzisztoros rádiót adhatnánk :)
  • Sequoyah #2
    Kolombusszal indult Amerika kolonizalasa, ami alapjaiban valtoztatta meg a vilagot, es inditotta be a modern vilag alapjaul szolgalo gazdasagi/technologiai forradalmat.

    Szoval bar csak ott tartanank, mint ahol Kolombusz tartott:D
  • noland #1
    Nagyszerű! Kíváncsi leszek mennyi alatt van százon és mennyit eszik. De komolyan ott tartunk az űrben mint Kolombusz a vizen. Egyetemi kísérletnek elmegy.