Gyurkity Péter
Szupernóva eredményezte a két lábra állást
Több lelet alapján gyanítják, hogy robbanások vezettek el a megfelelő környezet kialakulásához.
Egy új tanulmány jelent meg a Journal of Geology oldalán, amely viszont elsősorban csillagászok munkájának eredményeit, illetve az ő következtetéseiket tartalmazza. Eszerint a közelben lezajlott szupernóva-robbanások járulhattak hozzá az emberfélék két lábra állásához, ahogy a körülöttük lévő környezet megváltozott.
Az anyaghoz kapcsolódó hivatalos közlemény szerint több amerikai egyetem professzorai dolgoztak közösen, az általuk levont következtetés pedig részben korábbi munkákra és elméletekre, valamint a bolygó számos pontján beazonosított maradványokra és egyéb leletekre épül. Abban a szakemberek nagyjából egyetértenek, hogy az emberfélék valószínűleg azért álltak két lábra, mert a szavanna körülményeihez alkalmazkodtak, ahol egyre gyakrabban kellett két, egymástól távolabb álló fa között mozogniuk, a magas fűben pedig felállva jutottak komoly előnyhöz, hiszen így előbb észlelhették a közelben lévő ragadozókat. Ez a folyamat ugyan már javában zajlott, viszont a 2 és 8 millió évvel ezelőtti időszakban bekövetkezett kozmikus robbanások hozzájárultak ezen környezet terjeszkedéséhez, ami nagyban hozzájárulhatott a két lábon való közlekedés egyeduralkodóvá válásához.
A világ számos eltérő pontján megtalált vas-60 leletek, valamint a faszénkészletek viszonylag gyors felhalmozódása alapján úgy vélik, hogy ebben az időszakban, vagyis nagyjából a pliocén alatt, elszaporodtak az erdőtüzek. Ezt minden bizonnyal a villámlások gyakoribbá válása okozta, amit viszont a szupernóva-robbanások által kiváltott erős kozmikus sugárzás, valamint a légkör alsó rétegének ionizálása tett lehetővé, ahogy egyre több elektron szabadult itt fel, megkönnyítve ezzel a villámok létrejöttét és a felszínre való eljutását. Az erdőtüzek megritkították a fákat, ami viszont alkalmazkodásra kényszerítette a hominidákat, vagyis a folyamat felgyorsult és még erőteljesebbé vált.
Érdemes itt megjegyezni, hogy az ezredforduló után nem sokkal született meg egy másik elmélet, amely szerint 2 millió évvel ezelőtt, a pliocén vége felé, az O- és B-osztályú csillagokat tartalmazó Skorpió-Kentaur nyílthalmaz 130 fényévre közelítette meg a Földet, itt pedig több szupernóva-robbanás történhetett, ami viszont nemcsak a vas-60 földkéregben való felhalmozódását, de az ózonréteg felsértését és a tengeri élővilágban végbement komoly kihalást eredményezett. A jelek szerint ebben az időszakban tehát egyéb következményekkel is számolnunk kell, szem előtt tartva a tényt, miszerint a konkrét leletek mellett itt jó adag spekulációról is beszélhetünk.
Egy új tanulmány jelent meg a Journal of Geology oldalán, amely viszont elsősorban csillagászok munkájának eredményeit, illetve az ő következtetéseiket tartalmazza. Eszerint a közelben lezajlott szupernóva-robbanások járulhattak hozzá az emberfélék két lábra állásához, ahogy a körülöttük lévő környezet megváltozott.
Az anyaghoz kapcsolódó hivatalos közlemény szerint több amerikai egyetem professzorai dolgoztak közösen, az általuk levont következtetés pedig részben korábbi munkákra és elméletekre, valamint a bolygó számos pontján beazonosított maradványokra és egyéb leletekre épül. Abban a szakemberek nagyjából egyetértenek, hogy az emberfélék valószínűleg azért álltak két lábra, mert a szavanna körülményeihez alkalmazkodtak, ahol egyre gyakrabban kellett két, egymástól távolabb álló fa között mozogniuk, a magas fűben pedig felállva jutottak komoly előnyhöz, hiszen így előbb észlelhették a közelben lévő ragadozókat. Ez a folyamat ugyan már javában zajlott, viszont a 2 és 8 millió évvel ezelőtti időszakban bekövetkezett kozmikus robbanások hozzájárultak ezen környezet terjeszkedéséhez, ami nagyban hozzájárulhatott a két lábon való közlekedés egyeduralkodóvá válásához.
A világ számos eltérő pontján megtalált vas-60 leletek, valamint a faszénkészletek viszonylag gyors felhalmozódása alapján úgy vélik, hogy ebben az időszakban, vagyis nagyjából a pliocén alatt, elszaporodtak az erdőtüzek. Ezt minden bizonnyal a villámlások gyakoribbá válása okozta, amit viszont a szupernóva-robbanások által kiváltott erős kozmikus sugárzás, valamint a légkör alsó rétegének ionizálása tett lehetővé, ahogy egyre több elektron szabadult itt fel, megkönnyítve ezzel a villámok létrejöttét és a felszínre való eljutását. Az erdőtüzek megritkították a fákat, ami viszont alkalmazkodásra kényszerítette a hominidákat, vagyis a folyamat felgyorsult és még erőteljesebbé vált.
Érdemes itt megjegyezni, hogy az ezredforduló után nem sokkal született meg egy másik elmélet, amely szerint 2 millió évvel ezelőtt, a pliocén vége felé, az O- és B-osztályú csillagokat tartalmazó Skorpió-Kentaur nyílthalmaz 130 fényévre közelítette meg a Földet, itt pedig több szupernóva-robbanás történhetett, ami viszont nemcsak a vas-60 földkéregben való felhalmozódását, de az ózonréteg felsértését és a tengeri élővilágban végbement komoly kihalást eredményezett. A jelek szerint ebben az időszakban tehát egyéb következményekkel is számolnunk kell, szem előtt tartva a tényt, miszerint a konkrét leletek mellett itt jó adag spekulációról is beszélhetünk.