Gyurkity Péter

Egy lépéssel közelebb az űrutazáshoz a Blue Origin

Jeff Bezos cége mellett a SpaceX és a Rocket Lab is friss hírekkel szolgált.

A Blue Origin kapcsán hónapok óta nem számoltunk be komolyabb fejleményről, bár időközben már a Virgin Galactic is elérte a világűrt. Most a New Shepard egy újabb fellövésére került sor, ahol már több műszert vitt magával a rakéta, a NASA kívánságát teljesítve.

A sorrendben 11-ik küldetés ezúttal is élőben volt megtekinthető, a célkitűzés azonban a megszokottól némileg eltérő volt, hiszen összesen 38 különböző műszert vittek a magasba, hogy a mikrogravitációs környezetben tanulmányozzák többek között a 3D-nyomtatás ottani megvalósíthatóságát (ami a később, jóval hosszabb küldetések során lehet majd hasznos), az űr- és holdpor viselkedését, valamint az élettel és a különböző organizmusokkal kapcsolatos további részleteket. A rakéta ezúttal is vertikális pályán mozgott, 105 km-es maximális magasságot érve el, ahonnan szép lassan, majd pedig egyre gyorsulva tért vissza a felszínre, egy darabban landolva a kiindulási ponton. Probléma nem akadt a repülés során, a tervek szerint az első űrturisták még az év vége előtt elindulhatnak majd a néhány perces utazásra.


A SpaceX eközben a Nemzetközi Űrállomásra igyekezett egy újabb teherhajót elindítani, ezt azonban az ISS-n észlelt technikai hiba miatt kellett elhalasztani. A küldetés végül mégis lezajlott, a hét második felében így végre elstartolhatott a Dragon kapszula, hogy két nappal ezt követően, hétfő délután, elérje magát az állomást, majd pedig később visszatérjen onnan. A cég tovább vizsgálódik a Crew Dragon nemrég bekövetkezett balesete kapcsán, itt további fejleményről egyelőre nem adhatunk hírt, a hivatalos csatornákon keresztül ugyanis semmi új nem hangzott még el.

Az új-zélandi és amerikai illetőségű Rocket Lab május 4-én kénytelen volt elhalasztani az Electron újabb startját, a légierő által fellőni kívánt 3 műholdnak otthont adó rakteret ugyanis még gyorsan átvizsgálták, hogy kizárjanak minden problémaforrást. A fellövésre végül vasárnap hajnalban került sor, ez teljes sikerrel zárult.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #9
    Csakhogy a Space X NEM veszteseges, a raketakilovesei szepen termelik a penzt. Azt ne keverd ide hogy a profitot nem adjak vissza a befektetoknek (ahogy sok mas, sikeres ceg sem), hanem elkoltik jovobeli fejlesztesekre.

    A Space X celja egyebkent sem az hogy penzt termeljen valakinek. Ha az lenne, akkor tozsdere mennenek, hagynak a BFR-t, es a tobbi fejlesztest, es a Falcon 9/Falcon Heavy-re koncentralva eleg szep profitot termelnenek. De mivel a Mars a celjuk, meg soksok evig minden profitjukat el fogjak verni a Mars programra, illetve az azt megelozo egyeb programokra. De ennek semmi koze az uzlethez, ez Musk sajat egyeni celja.
  • NEXUS6 #8
    Az űripar helyzete pont olyan, mint a civil nukleáris ipar helyzete volt az 50-es években. Ha nincsenek komoly állami beruházások, célok (gyak a fűtőelemek reprocesszálásával plutonium kinyerése) akkor a nukleáris erőművi technológiát ma sem használnánk.

    Pont hogy az államnak kell megteremtenie az alaptechnológiát és egy kezdeti piacot teremteni, amin aztán majd felnőhet egy tisztán civil szféra is. Állami megrendelések nélkül a SpaceX, már rég csődben lenne.

    Az űrszállítási infrastruktúra alapelemeit már vagy 60 éve világosan látjuk.
    1. Olcsó LEO alapvetően emberes szállítási képesség.
    2. Nagy méretű földközeli űrállomás.
    3. Mélyűri, jelenleg nyilván nukleáris "űrvontató".
    +1 Űrbányászati tevékenység, az űrből gazdaságosan biztosítható nyersanyagok biztosítására (a cél nem a Föld, hanem a további űrbeli terjeszkedés biztosítása).

    Ezek közül gyak egyikkel sem rendelkezünk, és jelenleg az űriparba magánvagyonokból áramló tőke, ezek kifejlesztésének töredékét se nagyon fedezi.
  • Irasidus #7
    A cél az olcsó, és ez azt is jelenti, hogy újrafelhasználható LEO űrszállítási képesség kialakítása lenne.
    És itt van a kutya elásva, ugyanis ez csak abban az esetben éri meg, ha van elég megrendelő, különben veszteséges, mint ahogy jelenleg a SpaceX is. Nem véletlen, hogy egyetlen régi motoros, nagy űripari vállalat - sehol a világon - nem állt bele ebbe. Nem azért, mert hülyék, vagy dielletánsok, egyszerűen csak mert nem sokkal kevesebbett nyernek ezzel, viszont tartani kell az adott repülési számot, hogy ne forduljanak veszteségbe. Jelenleg ezt a számot a SpaceX sem éri el, és kérdéses, hogy el fogja-e érni. Ha igen, akkor sem fogja a világot megváltani, annyival nem lesz olcsóbb. Jelenleg nem realizált áron reptet a SpaceX...

    A többire meg csak annyit, hogy nem az üzemanyag a drága egy rakétában, az a legkisebb tétel, így ha valaki sporól rajta, az bagatel összeg. Az X-33 azért állították le, mert egyrészt az üzemeltetése (értsd, karbantartása minden út után) iszonyat drága lett volna, másrészt ugyanaz volt a probléma vele, mint az STS-ekkel, hogy csak alacsony földkörüli pályára szállíthat méregdrágán (drágábban mint az STS). Plusz a belépési szöge is sokkal kevésbé lett volna rugalmas, így pont az emberek gyors ingajárata lett volna kérdéses.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.12. 09:38:32
  • NEXUS6 #6
    Azonban nyilván a BO sem csupán ilyen ugrásokra hajt, mint ahogy egyik ezzel foglalkozó cég sem. Ez csak egy első lépés.

    A cél az olcsó, és ez azt is jelenti, hogy újrafelhasználható LEO űrszállítási képesség kialakítása lenne. Ezek a kis cégek ott spórolnak ahol tudnak, sok technológia olcsóbbá és elérhetővé vált, de a legkifinomultabb "űrtechnológiát" nem alkalmazhatják. Alapvetően a költség, illetve a hozzá szükséges tudás hiánya okán.
    Viszonylag hagyományos elveken működő rakétahajtóművek vannak bennük, semmi olyan mint pl az X-33 projekt során fejlesztett aerospike hajtómű, amely 25-30%-kal kevesebb üzemanyagot fogyaszthatott volna alacsonyabb magasságokon. Ez, meg a kis szerkezeti tömeg lehetővé teszi, tenné hogy repülőgép-szerű egylépcsős, egyszerűbb járművet építsenek.

    Ezek az itt alkalmazott alaptechnológiák, az alapelv 70-100 évesek!
    Ez nem a F1 kategória, hanem inkább a Formula 3. Okos megoldások is vannak bennük, de nem nevezhető csúcstechnológiának.
    Nem Bleriot kis vászongépével bonyolítják le ma sem a milliós nagyságrendű, olcsó utasforgalmat, még ha esetenként ő is felvihetett egy-egy gazdag vállalkozót.

    Az olyan nagy cégek, mint a Boeing lehet, hogy drágán fejlesztenek ezekhez képest, de ha komoly megrendelést kapnak kifejleszthetnék az űr B707-esét.
  • Sequoyah #5
    Az allamnak nem celja hogy atlagemberek szorakozasa megfizetheto legyen.

    Es egyebkent tudjuk hogy az allam a leheto legpazarlobb tud lenni ezen cel elereseben, ha beszallt volna a fejlesztesbe az a $250.000/fo sokszorosaba kerult volna az adofizetoknek.

    Legyen ez csak privat befektetes, sokkal olcsobb tud lenni.
  • Irasidus #4
    A rakéták mindig egy nagyságrendel drágábbak, és veszélyesebbek lesznek, mint a repülés. A megfizethető, mondjuk tízszeres átlag repülőgép jegy ár? Jelenleg csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak, ha lenne (vagy lett volna) valamiféle fejlődés akkor is ott tartana az egész, mint a polgári repülés az 40-50 években, ennél tovább maga a technológia nem tud lépni, a veszélyességéből kifolyólag.
  • NEXUS6 #3
    Jogos. Hiszen itt tart jelenleg a technológia, itt tart az űrbiznisz.
    Csak másrészt ugye ezek az alkalmazott technológiák gyak évtizedek óta rendelkezésre állnak. Ha az állam anno ezt fontosnak találja, mint pl valamikor amikor beszállt az első jet utasszállítók fejlesztésébe, vagy a szuperszonikus utasszállítókéba, akkor ez ma már átlagember számára is megfizethető lenne.
  • Sequoyah #2
    Egy normal urutazas az 30 millio most, de ha olcsobb lesz is boven soksok millio lesz.

    Szoval ennek az urugrasnak nincsen alternativaja. Tobbet csak nagysagrendekkel dragabban kapsz, olcsobban pedig nagysagrendekkel kevesebbet kapsz.
  • NEXUS6 #1
    Egy ilyen 10 perces űrutazás mennyibe fog fájni?
    Ja most nézem, hogy 250 ezer $
    Hát nem tudom, szerintem nem éri meg, hacsak nincs felesleges 250 ezrem, amit nem akarok pl. Notre Damme újjáépítésre költeni.
    XD
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.05.09. 17:13:37