Gyurkity Péter

Először készült fotó egy fekete lyukról

Sokéves munka és 5 petabyte adat volt szükséges az első felvételhez.

A fizikusok (és az érdeklődő laikusok) számára gyakorlatilag Einstein és az általános relativitáselmélet óta izgalmas kérdés, hogy fekete lyukak valójában miként festenek, bár korábban létezésükkel kapcsolatban is számos kérdés merült fel. Most az első felvételt is sikerült elkészíteni, amely igazolta az elméletet és az abból levont főbb következtetéseket.

A National Science Foundation már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy április közepén kerül majd sor a fontos sajtótájékoztatóra, amelynek során elsőként vehetünk majd szemügyre egy fekete lyukat, pontosabban annak árnyékát, amelyet a lyukat körülvevő forró gáz, illetve annak részecskéi jelenítenek majd meg számunkra (hiszen maga a fekete lyuk továbbra is láthatatlan marad). Az élő közvetítés során kifejtették, hogy évtizedes munka után érkeztünk el a fontos mérföldkőhöz, amit az tett lehetővé, hogy számos, a Föld különböző pontjain működő rádióteleszkópot, azok munkáját hangolták össze, kiegészítve a meglévő hardvert, hogy minél pontosabb megfigyelést végezzenek el, az adatokat (amelyekből mintegy 5 petabyte gyűlt össze csak azért, hogy végül megmutathassák a néhány száz kilobyte-os felvételt) pedig megfelelő módon eltárolják a későbbi kielemzés céljából – a nagy mennyiségű merevlemezt végül repülővel szállították a központba.


Einstein elméletét szépen visszaigazolta a felvételen látható alak, az EHT által éveken keresztül megfigyelt, majd pedig 2017-ben, a rendkívül jó (és több területen azonos) időjárási körülmények alatt még pontosabban megvizsgált, tőlünk mintegy 55 millió fényévnyire lévő fekete lyuk (az M87 galaxisban) ugyanis valóban félholdszerű formát ölt, ennek mérete azonban olyan kicsiny, hogy a pontos megfigyeléshez egy, gyakorlatilag a Föld méretével megegyező teleszkópra volt szükség, amit nyilván csak egy szerteágazó rendszer kialakításával lehetett megvalósítani, kiszűrve a fekete lyuk környezetéből eredő rádióhullámokat, valamint az egyéb zavaró hatásokat – ehhez még az erre kijelölt szuperszámítógépnek is nagyjából 2 évre volt szüksége. Most jöhetnek a további felvételek, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a fekete lyukak eredetére, azok életére vonatkozóan, de talán az is kiderül majd, hogy a relativitáselmélet és a kvantumelmélet közül melyik szerepel jobban ebben az extrém környezetben, amely ideális kutatóterepnek bizonyulhat.

Hosszabb távon az egymástól eltérő fekete lyukak megfigyelése, azok összehasonlítása is megvalósulhat, itt tehát számos további kérdésre (így például a különbözőségek jellegére és azok okaira) is választ kaphatunk majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ximix #70
    Szerintem biztos megemlítik, hogy a teleszkópok mekkora adatmenyiséget mentenek el adott idő alatt

    pl csak a Gbps-re keresve itt
    https://iopscience.iop.org/article/10.3847/2041-8213/ab0c57/meta

    The 2017 observing run recorded two 2 GHz bands, low and high, centered at sky frequencies of 227.1 and 229.1 GHz, respectively, onto Mark 6 VLBI recorders (Whitney et al. 2013) at an aggregate recording rate of 32 Gbps with 2-bit sampling.

    The EHT doubled recorded bandwidth to a rate of 64 Gbps in 2018 as well, over four 2 GHz bands.
  • VolJin #69
    Szerintem még nem építette ki a DIGI a gigabites előfizetését a Déli-Sarkon és az Andokban a hegytetőn. Ha esetleg meglenne ez az infrastruktúra, akkor a kedvedért lehet, hogy kivárták volna azt a néhány évet, évtizedet, amíg átküldik az adatokat, de most dolgozd fel, hogy inkább megpakoltak egy teherszállító repülőgépet merevlemezekkel, és úgy oldották meg.
  • defiant9 #68
    "Lehet hogy én tévedtem, de szerintem inkább te helyiértéket..."
    Biztos hogy te tévedtél.
    (5 x 10^15 x 8) / (10 ^ 9) /60/60/24 = 463 nap
    A bájt és bit közti különbség amit keversz többször is. Pl. "1GB már átlag user-nek is elérhető" ilyen nincs 1Gbps ami elérhető, és ez is csak best effort jelleggel ami nagyon más mint az hogy egy üzleti szolgáltatást koppra kihajthatsz mert garantáltat kapsz.
  • asgh #67
    A több száz kutatót nyilván nem az adatátvitelért fizetik, viszont ahhoz, hogy bármilyen érdemi munkát végezhessenek, szükségük van az adatokra. Ha másfél hónap kell az adatátvitelhez, akkor másfél hónapig nem halad a project. Ez nagyságrendileg több költség, mint privát repülőn szállítani a hdd-ket és lezavarni a teljes adatátvitelt mondjuk két nap alatt.
  • rebekakocsis #66
    Neked most tényleg az a legnagyobb gondod, hogy nem egy ímélben, mint csatolmány, küldték el. Hívd fel őket és baszd le őket mekkora hülyék már. Nyilván te jobban tudod, mint akik évek óta dolgoznak rajta.
  • dyra #65
    Nincs értelme személyeskedni. Ez egy szakmai kérdés.

    Az előforduló hibák lehetőség nagyságrendekkel kisebb ha az adatokat helyben gyűjtöd majd szállítod. Ez tényként igaz. Már csak azért is mert a folyamatból kihagyod a hálózatot.

    Az is tény, hogy ezek a teleszkópok nem rendelkeznek olyan infrastruktúrával ami ennyi adat átmozgatását gyorsabbá tenné mint a repülővel való utaztatás.

    "Azt akarod elhitetni, hogy a számítógépen belüli kommunikáció tévedhetetlen tuti 100%, de neten képtelenség átküldeni hibamentesen adatokat. Gondold át, mert ha ez utóbbi így lenne, most mi sem kommunikálhatnánk!"

    Nem azt akarom elhitetni. A múlt hónapban felkértek egy helyi hálózat bevizsgálására. Az egyik szál mérési eredményét bemásolom neked.

    seconds: 3600.000908 (mérési időtartam 1 óra)
    bytes: 427200757760 (átküldött adatmennyiség 407410.39063 MB vagy 397.86171 GB)
    bits/per/second: 949334777.828028 (átlagos sebesség 949 Mbit / sec)
    jitter/ms: 0.163000 (átlagos késleltetés milisecundum ms)
    lost/packets: 2691 (elvesztett csomag szám)
    packets: 52148528 (összes csomag szám)
    lost/percent: 0.005160 (elvesztett csomag százalék)


    Nagyon fontos, hogy ennél a projektnél a begyűjtött adatoknak a lehetőségekhez képest a legpontosabbnak kell lennie.

    Te vagy a projekt vezető tegyük fel. Ismered a körülményeket. Melyik utat választod?

    Kiépítesz egy VPN kapcsolatot a teleszkópok és az adatközpont között majd a nagy mennyiségű begyűjtött adatot elkezded másolgatni. (Ennek a folyamatnak rengeteg függvénye van és a közhídelemmel ellentétben nem olcsó).

    Vagy a másik lehetőség helyben gyűjtöd az adatokat és a végén szállítod. Azt azért nyugodtan feltételezhetjük, hogy minimum redundánsan tárolták az adatokat. Ez már csak egy plusz adalék bár ha esetleges ellenőrizni kell nem mind1, hogy amivel össze akarod vetni az helyben vagy X ezer kilométerrel odébb van. (Ismerve az ennél a projektnél lévő problémákat)

    Melyik a logikusabb út?


    Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.04.18. 06:26:58
  • xrt #64
    Nos, először is úgy tesztek (lévén nem csak te) mintha a legegyszerűbb ellenörző kódot nem ismernétek. Csak tedd fel a kérdést mi az a baud? :S

    Másodszor szépen körülmagyarázzátok hogy adatvesztés nélkül nem lehet kommunikálni. Egyrészt van benne igazság, de épp ezért mennek ellenörző kódokkal az adatok, hogy az elveszett vagy téves adatokat újra küldjék.
    Azt is elfelejted hogy a számítógépen belül is vannak adatvesztések és ugyanaz a gyógyír rá...

    SOSE senki többek között én sem mondtam hogy nincsenek adatvesztések, ezért kell néha újra küldeni ami már egy megoldott rutinszerű dolog ami automatikusan programozottan megy! (Már sokadszorra írom le, hátha egyszer megérted.)

    ÉS MÁR MEGINT: még gépen belül is vannak adatvesztések, ezeket automatikusan ismétlődően továbbküldődnek. SŐT még a HDD-ken is vannak tárolási hibák ezek is ismétlődve küldődnek. Ezeket nem lehet kikerülni! A HDD-k repülőn való utaztatása ráadásul több hibalehetőséget ad mint a kábelen vagy az éterben való közvetítés, plusz a szállítás után ugyanúgy ellenőrizni kell mintha kábelen menne.


    Azt akarod elhitetni, hogy a számítógépen belüli kommunikáció tévedhetetlen tuti 100%, de neten képtelenség átküldeni hibamentesen adatokat. Gondold át, mert ha ez utóbbi így lenne, most mi sem kommunikálhatnánk!


    Ps 1.: Ha tényleg olvastad az általad javasolt könyvet (Andrew S. Tanenbaum "Számítógép Hálózatok") akkor nem írnál ilyen bődületes baromságokat!
    Ps 2.: Mondjuk azt elhiszem hogy tényleg repülővel HDD-n szállították az adatokat, de ahhoz olyan monumentális roggyant gondolkozás kell ami csak néhány bürokratának jut eszébe (nem akarok politizálni, de ha a uniót is úgy irányítják ahogy mostanában, nem csodálkoznék hogy egy ilyen feladatot is így oldanak meg döntési pozícióban lévő emberek)...
    Ps.3.: Megjegyezném hogy szinte füstjelekre akarod teleni a kommunikációs maximumot, mintha nem hallottál volna még akár műholdakról pl....
  • dyra #63
    Nem tudom mennyi telephely volt és azt se, hogy azoknak milyen az internetes kapcsolata. Nem mind1, hogy Optika, RÉZ vagy valamilyen rádiós kapcsolódás mert mindhárom esetben másféle hibajavítókódokat alkalmaznak. Tehát a probléma!

    Van egy projekt ahol neked a lehető legpontosabb adatokra van szükséged. Tudod, hogy eszméletlen sok adatod lesz. Mi a logikus? Kiépítesz egy "homogén" rendszert az adatokat begyűjtöd egy háttértárra. Vagy!! A teljesen különböző adatkapcsolati hálózatokra és azok hibajavító metódusára hagyatkozol és az adatokat összegyűjtöd egy adatparkban vagy az adatparkodban.

    Amit te mondasz akkor lenne működő megoldás ha kiépített optikán tudod az adatokat mozgatni.

    Első kérdésem!

    Ez a feltétel adott? Nem. A rádióteleszkópok nem olyan helyeken vannak ahova érdemes optikai hálózatot kiépíteni.

    Második kérdés RÉZ van?

    Valószínűleg az sincs. Persze az már jóval több zajt összeszed mint az optika de még mindig nagyságrendekkel jobb mint a rádiós kapcsolat.

    Ezek után már csak a rádiós kapcsolatok maradnak azzal viszont garantáltan sok adatvesztésed lesz. Ami mikor Mari néni netezik nem probléma ennél a melónál viszont az. (Arról nem is szólva, hogy LASSÚ!!)

    Logikusabb begyűjteni az adatokat háttértárakra majd azokat repülővel beszállítani a feldolgozás helyére. Kihúzol egy igen komoly rizikófaktort a projekt szempontjából. Ráadásnak a folyamatokat is leegyszerűsíted, hiszen a rendszered egy teljesen zárt hálózaton működik ami megint csak nagy könnyítés.

    Mielőtt ezt leírtam átfutottam Andrew S. Tanenbaum "Számítógép Hálózatok" könyvének 3 fejezetét ami a 218 oldalon indít "Az adatkapcsolati réteg" címmel. Keresd meg és olvasd el te is. Szépen levezeti a működését.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.04.17. 21:34:00
  • xrt #62
    "...Epp ez a mostani meres valodi erteke, hogy kiszamoltak hogy a relativitaselmelet alapjan milyen torzitott kepet kellene latnunk, es eppen olyat latunk."

    Vagy épp egy gázfelhő képét ami épp úgy néz ki.
  • xrt #61
    Caro írta: "Elárulok valamit: az Arecibo rádióteleszkóp a világ legnagyobb rádióteleszkópja volt 2016-ig, amikor a Kínaiak építettek egy nagyobbat.
    Jelentős mennyiségű adatot szolgáltatott a SETI számára. Nincs a teleszkópnak internet kapcsolata, az adatokat ott is HDD-ken szállították el."


    Tényleg?? Akkor ezt sem tudtad beállítani? :S

    "Setting up the VNC session
    Before you can connect to Arecibo using VNC, you will need to start a VNC session on a computer at Arecibo. When you log on to the Arecibo system, you will normally use remote.naic.edu or remoto.naic.edu. You should not be surprised if this is not the computer name shown in the command prompt, ...." etc
    Utoljára szerkesztette: xrt, 2019.04.17. 20:24:11