Ötvös Tibor
Megtalálta a helyes utat a DC az Aquaman kalanddal
Amilyen nevetséges elsőre egy halakkal kommunikáló szuperhős, olyan pazar módon oldotta meg a feladatot James Wan. Az Aquaman vicces, látványos és talán az utóbbi évek legjobb DC-s filmje.
Hogy tetszett az Aquaman?
A DC univerzum valamely fontosabb vezetője kicsit észhez tért és rádöbbent, hogy nem kell nekik a Marvel sikerszériáját követni és azokat megpróbálni lemásolni. Haladjanak a saját tempójukban, építsék fel a karaktereiket és keressék meg minden filmjükhöz a megfelelő rendezőt. A Wonder Woman kapcsán nagyon bejött a dolog, ám azért az Aquaman önálló kalandja adott okot némi bizonytalanságra. A Batman Superman ellen filmben csak pár pillanatra bukkant fel, de Az igazság ligája csapatában sajnos már jóval kevésbé volt megnyerő Atlantisz hercegének megjelenése.
James Wan elsőre érdekes választásnak tűnt, hiszen a direktor eddig többnyire horrorokkal tette le a névjegyét Hollywoodban, ott viszont igazi klasszikusokat készített (Fűrész, Démonok között). Az első előzetesek ráadásul egy igen csillogó világot vetítettek előre, mely egy gagyi, B-kategóriás filmet ígért és a DC univerzum további filmes lejtmenetét. Aztán megérkezett az Aquaman és mindent vitt. James Wan filmje ugyanis egészen elképesztő lett, roppant hangulatos és nagyon látványos. Szóval igen, a "halember" most lenyomott pár Marvel-filmet.
A nyitányban megismerhetjük a főszereplő, Arthur szüleinek találkozását és az indokot, miért is kellett anya nélkül felnőnie. Majd egy vágással Az igazság ligája eseményei utánra ugrunk és innen indul az igazi kaland. Első bevetésén hagyja meghalni a későbbi Fekete Manta apját, aki ezért bosszút esküszik, miközben Atlantisz jelenlegi királya, Orm sereget toboroz a földlakók ellen. Az emberiség ugyanis addig szennyezte a vizeket, hogy azt már a lentiek sem nézhetik tétlenül és Arthur öccse ezért szeretne harcot indítani. Ezt persze Aquaman sem hagyhatja és elindul, hogy jogot formáljon a trónra.
Wan már rögtön az elején leszámol azzal a hittel, hogy Aquaman egy töketlen alak, és Az igazság ligájában betöltött szerepe most alátámasztásra került. A készítők nem restek folyamatosan poént csinálni a berögzült dolgokból a hős kapcsán. Például hogy nem is büdös, hiszen egész nap vízben van. Vagy hogy csak annyi a szuperképessége, hogy kommunikál a halakkal. Nem, Aquaman ezúttal nagyon erős és karakteres lett, amit Momoa látható örömmel formál meg. Teljesen beleéli magát a szerepbe, nagyon lazán adja magát elő és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ő már Aquaman.
Patrick Wilson már sokadik filmjét készíti közösen a rendezővel és láthatóan most is nagyon érzik egymást. Bár Orm király szerepében kicsit komolyabban veszi magát a társainál, de a végén azért ki is kacsint kicsit a nézőkre, hogy "ezt azért ne vegyétek túl komolyan, hiszen mégiscsak egy cápán lovagolok". És ez egyébként valóban jellemző az egész filmre. A teljes komolytalanság, amivel valóban képesek a készítők megragadni a nézőket. Mikor Arthur és Mera megtalálják a titokzatos ereklyét rejtő szerkezetet, kiderül, hogy az víz nélkül nem működik, és kénytelenek varázslathoz folyamodni. Mire Arthur lazán közli, hogy le is pisilhette volna ennyi hókuszpók helyett; ez a lazaság viszi el a hátán a filmet.
A látványra sem lehet panasz, hiszen a film előzeteseiben csak a színes világot emelték ki, de azért akadnak jóval sötétebb részek is (hiszen mégiscsak egy DC hősről van szó). Ezek a komorabb részek is oldva vannak poénokkal, amik jól is működnek. Mind Dolph Lundgren, mind illem Dafoe meghálálja a leszerződtetésüket, akiket azonban kihagyhattak volna az Amber Heard és a Fekete Manta. Előbbi hihetetlenül rossz színésznő, sajnos egyetlen pillanatát sem hisszük el neki. De legalább jól néz ki. Utóbbi pedig érthetetlen, miért is került be, hiszen egyetlen összecsapást leszámítva nem nagyon van szerepe. Vele vezetik fel a folytatást, amit már forgatnak, szóval egy darabig nem szabadulunk a karaktertől.
Nem hittem volna, hogy Az igazság ligája után ezt leírom, de az Aquaman a 2018-as év egyik legüdítőbb filmje lett. Momoa nagyon jó, a látvány viszi a prímet, a rendezés pedig tökéletes. Egy-két kisebb hibát leszámítva Aquaman első, önálló kalandja a DC univerzum egyik legjobbja (A sötét lovagtól azért még messze van) és reméljük, hogy most már ezen az úton halad tovább a cég. Nem kell majmolnia a Marvelt, hiszen a DC rajongók feltehetően nem azt várják, amit ott látnak - hiszen akkor a DC képregényei sem élhetnének meg a vetélytárs mellett. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy a Shazam!, a Wonder Woman 1984, de leginkább a Joker mennyire képes helyt állni ezen az amúgy eléggé telített piacon. Tovább menetel a DC vagy a Wonder Woman és az Aquaman csak pozitív kivételek voltak?
James Wan elsőre érdekes választásnak tűnt, hiszen a direktor eddig többnyire horrorokkal tette le a névjegyét Hollywoodban, ott viszont igazi klasszikusokat készített (Fűrész, Démonok között). Az első előzetesek ráadásul egy igen csillogó világot vetítettek előre, mely egy gagyi, B-kategóriás filmet ígért és a DC univerzum további filmes lejtmenetét. Aztán megérkezett az Aquaman és mindent vitt. James Wan filmje ugyanis egészen elképesztő lett, roppant hangulatos és nagyon látványos. Szóval igen, a "halember" most lenyomott pár Marvel-filmet.
A nyitányban megismerhetjük a főszereplő, Arthur szüleinek találkozását és az indokot, miért is kellett anya nélkül felnőnie. Majd egy vágással Az igazság ligája eseményei utánra ugrunk és innen indul az igazi kaland. Első bevetésén hagyja meghalni a későbbi Fekete Manta apját, aki ezért bosszút esküszik, miközben Atlantisz jelenlegi királya, Orm sereget toboroz a földlakók ellen. Az emberiség ugyanis addig szennyezte a vizeket, hogy azt már a lentiek sem nézhetik tétlenül és Arthur öccse ezért szeretne harcot indítani. Ezt persze Aquaman sem hagyhatja és elindul, hogy jogot formáljon a trónra.
Wan már rögtön az elején leszámol azzal a hittel, hogy Aquaman egy töketlen alak, és Az igazság ligájában betöltött szerepe most alátámasztásra került. A készítők nem restek folyamatosan poént csinálni a berögzült dolgokból a hős kapcsán. Például hogy nem is büdös, hiszen egész nap vízben van. Vagy hogy csak annyi a szuperképessége, hogy kommunikál a halakkal. Nem, Aquaman ezúttal nagyon erős és karakteres lett, amit Momoa látható örömmel formál meg. Teljesen beleéli magát a szerepbe, nagyon lazán adja magát elő és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ő már Aquaman.
Patrick Wilson már sokadik filmjét készíti közösen a rendezővel és láthatóan most is nagyon érzik egymást. Bár Orm király szerepében kicsit komolyabban veszi magát a társainál, de a végén azért ki is kacsint kicsit a nézőkre, hogy "ezt azért ne vegyétek túl komolyan, hiszen mégiscsak egy cápán lovagolok". És ez egyébként valóban jellemző az egész filmre. A teljes komolytalanság, amivel valóban képesek a készítők megragadni a nézőket. Mikor Arthur és Mera megtalálják a titokzatos ereklyét rejtő szerkezetet, kiderül, hogy az víz nélkül nem működik, és kénytelenek varázslathoz folyamodni. Mire Arthur lazán közli, hogy le is pisilhette volna ennyi hókuszpók helyett; ez a lazaság viszi el a hátán a filmet.
A látványra sem lehet panasz, hiszen a film előzeteseiben csak a színes világot emelték ki, de azért akadnak jóval sötétebb részek is (hiszen mégiscsak egy DC hősről van szó). Ezek a komorabb részek is oldva vannak poénokkal, amik jól is működnek. Mind Dolph Lundgren, mind illem Dafoe meghálálja a leszerződtetésüket, akiket azonban kihagyhattak volna az Amber Heard és a Fekete Manta. Előbbi hihetetlenül rossz színésznő, sajnos egyetlen pillanatát sem hisszük el neki. De legalább jól néz ki. Utóbbi pedig érthetetlen, miért is került be, hiszen egyetlen összecsapást leszámítva nem nagyon van szerepe. Vele vezetik fel a folytatást, amit már forgatnak, szóval egy darabig nem szabadulunk a karaktertől.
Nem hittem volna, hogy Az igazság ligája után ezt leírom, de az Aquaman a 2018-as év egyik legüdítőbb filmje lett. Momoa nagyon jó, a látvány viszi a prímet, a rendezés pedig tökéletes. Egy-két kisebb hibát leszámítva Aquaman első, önálló kalandja a DC univerzum egyik legjobbja (A sötét lovagtól azért még messze van) és reméljük, hogy most már ezen az úton halad tovább a cég. Nem kell majmolnia a Marvelt, hiszen a DC rajongók feltehetően nem azt várják, amit ott látnak - hiszen akkor a DC képregényei sem élhetnének meg a vetélytárs mellett. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy a Shazam!, a Wonder Woman 1984, de leginkább a Joker mennyire képes helyt állni ezen az amúgy eléggé telített piacon. Tovább menetel a DC vagy a Wonder Woman és az Aquaman csak pozitív kivételek voltak?
|
Aquaman (Aquaman) szinkronizált, amerikai-ausztrál akciófilm, kalandfilm, fantasy, 143 perc, 2018 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: James Wan Producer: Jon Berg, Rob Cowan, Geoff Johns, Deborah Snyder, Zack Snyder Operatőr: Don Burgess Vágó: Kirk M. Morri Forgatókönyvíró: Will Beall Jason Momoa (Arthur Curry / Aquaman) Amber Heard (Mera) Nicole Kidman (Atlanna királynő) Patrick Wilson (Orm) Dolph Lundgren (Nereus király) Willem Dafoe (Nuidius Vilko) |
