Berta Sándor
Vitatható volt a Google elleni eljárás?
A webes óriás megpróbált egyezkedni az Európai Unióval, de az gyakorlatilag esélyt sem hagyott erre.
Az Európai Bizottság néhány nappal ezelőtt 4,3 milliárd euróra büntette a Google-t az európai uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt. Az EU szerint az óriáscég 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azért, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén. A Google-nek 90 napon belül véget kell vetnie e gyakorlatnak, ellenkező esetben az Alphabet – a Google anyavállalata – átlagos napi globális árbevételének legfeljebb 5%-át kitevő bírságot kell fizetnie. Sundar Pichai, a Google vezetője blogbejegyzésében jelezte, hogy fellebbeznek az ítélet ellen.
Most érdekes részletek szivárogtak ki az ügyről és annak előzményeiről. A Bloomberg rámutatott, hogy azután, hogy az Európai Bizottság tavaly júniusban 2,42 milliárd eurós pénzbírsággal sújtotta a társaságot, mert az az álláspontja alapján jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának (Shopping) és visszaélt keresője erőfölényével, a Google mindent elkövetett azért, hogy megállapodásra jusson a testülettel, de erre még csak esélyt sem kapott. A társaság már tavaly megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Európai Bizottsággal, hogy megegyezzen a testülettel a vitatott pontokban, de a hivatalnokok egész egyszerűen figyelmen kívül hagyták a megkereséseket vagy azt mondták az ügyvédeknek, hogy a felek számára még túl korai lenne megállapodni.
Miután Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa tavaly júniusban azt nyilatkozta, hogy nem zár ki egy esetleges megállapodást, a Google számára felcsillant a reménysugár és előállt egy ajánlattal, amelynek értelmében lazítani akart bizonyos eszközgyártókkal kötött szabályozásokon. Emellett az óriáscég elképzelhetőnek tartotta, hogy a saját alkalmazásainak a terjesztésére kidolgoz egy második, az Európa Unió törvényeivel összhangban lévő üzleti modellt. Választ azonban egyik javaslatára sem kapott, majd később arról tájékoztatták a vállalat képviselőit, hogy már túl késő van egy megállapodás megkötésére és ráadásul az EU szerint túl kevés dolgot ajánlott fel a társaság.
Egyes szakértők szerint Margrethe Vestager az amerikai technológiai óriások elleni fellépéseivel akart bevonulni a köztudatba és alighanem fontosabb volt a számára a példastatuálás és a büntetés, mint a valódi megoldás keresése. Nicolas Petit, a Liége-i Egyetem jogtudósa rámutatott, hogy éppen ezért voltak alacsonyak a megállapodási esélyek. Pedig az Európai Unió más esetekben sokkal rugalmasabbnak mutatkozott; jó példa ez utóbbira, hogy a Gazprom ügyeit hét évig vizsgálta az EU, de az orosz óriás végül megúszta az ügyet pénzbüntetés nélkül.
Az Európai Bizottság néhány nappal ezelőtt 4,3 milliárd euróra büntette a Google-t az európai uniós trösztellenes szabályok megsértése miatt. Az EU szerint az óriáscég 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azért, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén. A Google-nek 90 napon belül véget kell vetnie e gyakorlatnak, ellenkező esetben az Alphabet – a Google anyavállalata – átlagos napi globális árbevételének legfeljebb 5%-át kitevő bírságot kell fizetnie. Sundar Pichai, a Google vezetője blogbejegyzésében jelezte, hogy fellebbeznek az ítélet ellen.
Most érdekes részletek szivárogtak ki az ügyről és annak előzményeiről. A Bloomberg rámutatott, hogy azután, hogy az Európai Bizottság tavaly júniusban 2,42 milliárd eurós pénzbírsággal sújtotta a társaságot, mert az az álláspontja alapján jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának (Shopping) és visszaélt keresője erőfölényével, a Google mindent elkövetett azért, hogy megállapodásra jusson a testülettel, de erre még csak esélyt sem kapott. A társaság már tavaly megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Európai Bizottsággal, hogy megegyezzen a testülettel a vitatott pontokban, de a hivatalnokok egész egyszerűen figyelmen kívül hagyták a megkereséseket vagy azt mondták az ügyvédeknek, hogy a felek számára még túl korai lenne megállapodni.
Miután Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa tavaly júniusban azt nyilatkozta, hogy nem zár ki egy esetleges megállapodást, a Google számára felcsillant a reménysugár és előállt egy ajánlattal, amelynek értelmében lazítani akart bizonyos eszközgyártókkal kötött szabályozásokon. Emellett az óriáscég elképzelhetőnek tartotta, hogy a saját alkalmazásainak a terjesztésére kidolgoz egy második, az Európa Unió törvényeivel összhangban lévő üzleti modellt. Választ azonban egyik javaslatára sem kapott, majd később arról tájékoztatták a vállalat képviselőit, hogy már túl késő van egy megállapodás megkötésére és ráadásul az EU szerint túl kevés dolgot ajánlott fel a társaság.
Egyes szakértők szerint Margrethe Vestager az amerikai technológiai óriások elleni fellépéseivel akart bevonulni a köztudatba és alighanem fontosabb volt a számára a példastatuálás és a büntetés, mint a valódi megoldás keresése. Nicolas Petit, a Liége-i Egyetem jogtudósa rámutatott, hogy éppen ezért voltak alacsonyak a megállapodási esélyek. Pedig az Európai Unió más esetekben sokkal rugalmasabbnak mutatkozott; jó példa ez utóbbira, hogy a Gazprom ügyeit hét évig vizsgálta az EU, de az orosz óriás végül megúszta az ügyet pénzbüntetés nélkül.