Gyurkity Péter

Már jövőre jöhet Musk Mars-rakétája

A SpaceX vezetője bizakodó, de a veszélyekre is figyelmeztet.

A Falcon Heavy első fellövése, majd pedig a sorrendben félszázadik Falcon 9-start után nem sokkal került sor a texasi Austin városában a South By Southwest (SXSW) névre keresztelt fesztiválra, ahol Elon Musk is hosszabb beszélgetésben vett részt. Kijelentette, hogy a Mars-rakéta fejlesztése jól halad, itt már akár jövőre jöhet az első próba.

Musk elmondta, hogy a BFR kialakítását célzó munka jó ütemben halad előre, itt mind a gyorsítórakéta, mind pedig az „űrhajó” fejlesztése jól alakul, a változtatások és a dizájn módosulása gyors ütemben követik egymást. Ha minden így megy tovább, az első fellövésre akár már 2019 során sor kerülhet, így elméletileg elérhetővé válhat a Mars elérése és az ottani letelepedés. Itt persze egyelőre a rakéta kialakítása az elsődleges cél, ez azonban már önmagában is hasonló lépésekre késztetheti a többi céget és más országokat, így valóban beindulhat a bolygóközi eszközök szegmense és több eltérő megoldás jelenhet meg.


A cégvezető úgy véli, hogy a Mars nem a szupergazdag egyének távoli szigete lesz, hanem a határvidéken folytatott élet iránt vonzódó személyek ideális célpontja. Amennyiben sikerül a megtelepedés, itt a közvetlen demokrácia valamilyen formája valósulhat meg, szavazással dönthetnek majd a legtöbb ügyben, bár maga az utazás és az ottani élet rendkívüli veszélyeket rejt magában, így inkább a nagyjából 100 évvel ezelőtt sarkvidéki expedíciókhoz lehet majd azt hasonlítani. Emlékeztetett arra, hogy 2008 táján saját cégei is nagyon nehéz időszakot éltek át, ezt sikerült átvészelni, de nem kizárt, hogy hasonlóan komoly akadályok bukkannak majd fel.

A Mars egy esetleges földi háború esetén kellően távol van ahhoz, hogy itt az emberiség átvészelje ezt az időszakot, de azt sem zárja ki, hogy egy újabb „sötét kor” veszi majd kezdetét bolygónkon, amely nagymértékben visszavetheti az emberi civilizációt. Többek között ezért is van szükség egy önellátó marsi bázisra, amely komolyabb segítség nélkül megmaradhat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fonak #171
    Nem feltétlenül gőzturbinával, lehet Stirling motor vagy más hőerőgép. Sőt lehet TEG is, csak persze az nem lenne túl célszerű.
  • mrzed001 #170
    Lassan meg kellene tanulnod a kulturált vita első szabályát: VÁLASZOLNI.
    Ha nem ismered a metodikát, javaslom nézd át alaposan a válaszaimat. Tételesen szétszedem és megválaszolom, MEGCÁFOLOM az általad állítottakat.
    Szóval egy ilyen odab.szott pár soros, félig-meddig offtopic hozzászólásra igen nehéz válaszolni. Tessék megpróbálni felnőttként viselkedni !


    "A Földön mi a faszért keringtetett folyadékhűtéssel működik még a középszerű teljesítménysűrűségű belső égésű motor is?"
    Ismét tévedsz. Nem folyadékhűtéssel. Folyadék szállítású LEVEGŐ hűtéssel !!!!
    A folyadék csak mint átvivő közeg viszi át a hőt a motortól a hűtőbordákra, ahol a LEVEGŐ végzi el a valódi hűtést. És pont ezért van ott egy szép nagy ventilátor is, mert ha áll a kocsi, nem éri elég mozgó levegő a hűtőbordákat, nem ad le elég hőt, felforr a motor.
    És hogy miért léghűtés? Mert korlátlanul van. Mert nem okoz lokalizált hőszennyezést. Fogadjunk még mindig nem gugliztad ki, hogy mi is az? Ejnye na, kis butus. Pedig olyan jó kis superman-es példát is adtam hozzá.


    "Miért is van 0 földhős hűtéssel rendekező erőmű? Hm....?"
    Kérlek olvasd el ISMÉT előző hozzászólásom. Nagyon precízen leírtam benne, hogy miért nem.
    És azt is, hogy a marson pedig miért lenne kívánatos (ha már kiérdemeltem a greenMars 1. kitűzőjét, rászolgáltam :D )


    "Miféle hűtőtorony lenne a Mars felszínén, ahol se légkör se pótvíz...? A pótvíz igénye egy neved hűtőtoronynak földi atomszférikus környezetben egy 8-10 MWe-s erőmű esetén valahol 30 t/h táján van."
    Ismét, már linkeltem a KiloPower erőművet és MegaPower tervezetet, OLVASD EL !
    A NASA és DoE buta, hozzád képest amatőr emberei már rég kiszámolták, hogy bőven elég a heatpipe-radiátor megoldás.
    Ha te más eredményre jutsz, kérlek küld el az [email protected] címre, nehogy itt leolvasszák a reaktort a marson :D
    Bevallom, NEM FÉLEK TŐLE :D


    Én már ezen túlmenően, a hő elfecsérlése helyetti hasznát, hasznosíthatóságát keresem (ki kell érdemelni az 1. greenMars -ot ).
    Persze a habitat és greenhouse fűtésén felül, az alap.
  • Irasidus #169
    Csakhogy én nem talajról beszéltem, még csak nem is értek vele mindenben egyet, csak felhíttam egy tévedésedre a figyelmedet, hogy miközben ő a hőelvezetésről beszélt, te hűtésről. Az két külön ciklus. Nyugodtan hidalj le, de előbb értesd meg, hol tévedtél.
  • molnibalage83 #168
    A villamosáram termelés gőzturbinával lehetséges atomenergiánál, teljesen mindegy, hogy a primerkörben most nagynyomású víz, vagy pl. a LFTR esetén sóóolvadék van. A gőzcikluis gőznyomása és hőmérséklete ettől adott. 30-40 fok táján 1 bara alatti ér véget a történet.

    Teljesen mindegy, hogy abban a hőcserélőben, ahol lekondenzál a gőz, annak a másik oldalán milyen közeg van, ha a talaj, mint hőcserélő használata szar hatásfokú.

    Komolyan mondom, hogy lehidalok tőletek főleg ennek függvényében...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.03.26. 14:35:00
  • Irasidus #167
    Dehogynem kevered, csak észre sem veszed. Szóltam. Kondenzáció csak vízzel megvalósítható? Millió megoldást ki lehet találni, ami működik. Ellenben egyszer már elismerted, hogy lehetséges megoldást találni rá, most meg, mégis ellenzel mindent!? Érdekes, de nyugodtan pislogj tovább a szűklátókörűségedben, és dilettantizmusodban. Szánalmas.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.26. 13:37:24
  • molnibalage83 #166
    Nem keverek semmit.

    Teljesen mindegy, hogy a belső hűtőkörök milyen jók, nyilvánvaló, hogy az utolsó körről van szó, amikor lekondenzálod a kisnyomású gőzt, annak a hőmennyiségét kell elvezetni. A hőáram nagy (kétszerse kb. a MWe-nek), a rendelkezésre álló dT meg kicsi meg a gőz végnyomása alascsony.

    Na, akkor miért is a legjobb idelen a Földön a párologtatós hűtőtorony? Aztán miért a száraz hűtőtorony? Miért is van 0 földhős hűtéssel rendekező erőmű? Hm....?

    Miféle hűtőtorony lenne a Mars felszínén, ahol se légkör se pótvíz...? A pótvíz igénye egy neved hűtőtoronynak földi atomszférikus környezetben egy 8-10 MWe-s erőmű esetén valahol 30 t/h táján van.

    Tényleg csak pislogok.
  • Irasidus #165
    Te kevered a dolgokat, a primer hűtést összekevered a szekunder hő elvezetéssel. A hűtés általában egy zárt rendszerben történik, ez lehet víz, nehézvíz, folyékony fém, sóolvadék, hélium, co2, vagy kísérleteztek még szénhidrogénhűtéssel is. Aztán ezt a hőt egy szekunder (de van ahol három ciklusú) rendszer elviszi. A Földön a legegyszerűbb és legolcsóbb valamilyen vízfelületnek tovább adni, jellemzően folyó, tó, vagy tengernek. Most akkor döntsd el, egész pontosan miről beszélsz, a zárt primer hűtésről, vagy hőelvezetésről? Mivel a beszélgető partnered az utóbbiról beszélt, és a csőrendszerben gondolom valami folyik is.

    A Mars esetében egyébként - csak, hogy valami műszaki dologról beszéljünk - kisebb erőművek esetében, elég a radiátor, nagyobbak esetében hűtőtornyok jobb hatásfokkal működnének.
  • molnibalage83 #164
    Ja értem, te már több száz tonna anyag beépítéséről fantáziálsz lassan... A műszaki realitásokba meg szarsz bele..

    Ismételten megkérdem te meg nem értette műszaki zseni. A Földön mi a faszért keringtetett folyadékhűtéssel működik még a középszerű teljesítménysűrűségű belső égésű motor is? A trafókban miért olajhűtés van adott teljesíményszint felett, stb., ahelyett, hogy a földhővel hűtenének? Talán azért, mertk kicsi az elérhető hőáram vele...? Hm...?

    Halkan kérdem meg, hogy te milyen területen vagy gyakorló mérnök...?
  • defiant9 #163
    "Meg a 10 millió Ronaldinjut se felejtsd ki!"
    Ezzel meg is magyaráztad hogy a stadionépítés ezért nem kirakatberuházás/diktátori allűr, hanem kőkemény gazdaságpolitikai szükséglet:)
  • defiant9 #162
    Egyetértek, a gazdaság összteljesítménye folyamatosan nő, egyre kevésbé fájdalmas a Mars bázishoz szükséges - tetemes - erőforrás lecsippentése a 'jólétből'. Ha nem üt be valami krach, akkor idővel átlépi a megvalósíthatósági ingerküszöböt a küldetés. Ami nekem kérdéses hogy lesz-e egymás mellett amerikai-kínai-orosz zászló...