MTI

Az eddig véltnél korábban alakulhatott ki az élet a Földön

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza - állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrofosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem. "Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére" - szögezte le John Valley, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem professzora, az új tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy a nyugat-ausztráliai az első olyan lelet, amely morfológiai és kémiai bizonyítékkal is szolgál.

A PNAS-cikket ismertető tudományos hírportálok szerint a kutatók 11-féle mikrobát azonosítottak a kőzetben. A mikroorganizmusok mindegyike jellegzetes hengeres, illetve kígyószerű formában maradt fenn. A beazonosított baktériumok egy része mára kihalt, másik részük nagyon hasonlít ma élő társaira. A kőzetleletet még 1982-ben fedezték fel egy nyugat-ausztráliai lelőhelyen. Azóta két tanulmány is megjelent a benne rejlő mikrofosszíliákról: az első 1993-ban, a másik 2002-ben. A kritikusok azonban mindvégig kitartottak amellett, hogy a kutatók nem az élet jeleire bukkantak, csupán élőlényekre emlékeztető furcsa ásványokra.


Valley és kollégái egy évtizeden át dolgoztak egy olyan technológia kifejlesztésén, amely lehetővé tette a mikrofosszíliák roncsolás nélküli alapos vizsgálatát. A szakemberek a mikrofosszíliák szénizotóparányainak vizsgálata révén bizonyították, hogy kétség kívül mikroorganizmusokról van szó. A mikrobák egy része valószínűleg a Nap révén termelt energiát, míg másik részük metánt fogyasztott, amely a Föld korai atmoszférájának jelentős részét alkotta az oxigén előtt. "Ez egy jól fejlett mikrobiális közösség volt" - jegyezte meg Valley.

William Schopf, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i tagintézményének (UCLA) professzora szerint az, hogy ennyiféle mikroorganizmus létezett 3,5 milliárd évvel ezelőtt egyrészt azt mutatja, hogy "az életnek az eddig véltnél jóval korábban - senki sem tudja, hogy mennyivel korábban - kellett kialakulnia, másrészt megerősíti, hogy a primitív életformák könnyen kialakulnak és nem jelent számukra nagy kihívást, hogy jóval fejlettebb mikroorganizmusokká alakuljanak".

Valley és csapatának korábbi tanulmányai szerint 4,3 milliárd évvel ezelőtt - vagyis a most ismertetett mikrobák létezése előtt több mint 800 millió évvel és a Föld kialakulása után mindössze 250 millió évvel - már voltak folyékony óceánok a Föld felszínén. "Nincs rá ugyan közvetlen bizonyítékunk, hogy volt élet a bolygón 4,3 milliárd évvel ezelőtt, de nincs rá okunk, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét" - húzta alá Valley. A kutatók reményei szerint az általuk kifejlesztett technikát a jövőben más mikrofosszíliák, talán még a Földön túli kozmikus objektumokról származó leletek vizsgálatára is használni fogják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #61
    Ez azért nem olyan nehéz. A szolipszizmus irreleváns a tudomány számára, akár igaz akár nem. (mármint hogy egyéni saját mátrixunkban élünk). Ha a szimuláció tökéletes, sosem jöhetünk rá. Egyébként az elmélet eléggé elvérzős néhány perc gondolkodás után is. Miafenének "emulálnék" magamnak egy fejlődő valamilyen irányba tartó világot, ha semmi sem létezik belőle? És ha elfogadom, hogy semmi sem létezik akkor akár főbe is lőhetem magam tökmindegy. Ellentétben áll az elméleti kép és az általa kreált világ.

    A tudományos elméletnek ismérve, hogy cáfolhatónak !!kell!! legyen. Ez cáfolhatatlan. Ez nem tudományos elmélet. Így ezzel a tudomány nem foglalkozik. De még ha foglalkozna is, pont az elméletből következik, hogy marhára mindegy. hogy foglalkozunk e vele semmi sem változik tőle és semmi nem következik belőle.

    Hacsak azt nem akarod mondani, hogy gondolattal lehet formálni a világot.... :)
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2018.01.06. 23:56:17
  • Tetsuo #60
    Oké, és például a szolipszizmus elméletét vagy hogy az ideák valóságosabbak, mint az anyag, hogy tudná vizsgálni a tudomány? Sehogy. Ezek a dolgok kísérletileg, pláne azzal a metódussal, amit ma tudományos módszernek hívnak nem vizsgálhatók.
  • gforce9 #59
    Ilyet ne jelents ki. Ha ez kísérletileg alátámasztható, matematikailag nem kizárható, akkor a tudomány nem fogja elvetni, hanem kutatni fogja, ahogy teszi is. Erről beszéltem korábban is, amikor azt mondtam, hogyha találnál valamit ami kísérletileg igazolható külső eddig nem ismert erőre, irányítóra utalna, akkor azt kutatná a tudomány.
  • Tetsuo #58
    Ennek magyarázatát eleve kizárja a materiális hozzáállás. A "valóság" definíciója is abszolút tévút a modern, szcientista ember számára.
  • Tetsuo #57
    Az egész abból indult ki, hogy mit feltételeztünk alább az élet kialakulásának reprezentálásáról.
    A te szemszögedből mindkét vonal egy sejtés, az én szemszögemből az egyik, vagyis hogy nem tudjuk soha, az biztos.
    Hogy te ezen elkezdesz rugózni, az végül is magánügyed. Egyik "sejtést" sem lehet most itt bebizonyítani.

  • defiant9 #56
    "de azt nem gondolnám, hogy makroszinten is működik"

    Attól függ mit hívsz makró szintnek... Ha egy embert akkor az valóban folyamatosan belekényszerül egy adott valóságba, de az univerzumunknak 300.000 év kellett hogy létrehozza a hidrogén atomokat, amik még vastagon képesek kvantum részecskeként viselkedni. Nem látom akadályát hogy az univerzum építőkövei akár ilyen hosszú ideig szuperpozícióban legyenek.
    Ami fontos ehhez az elmélethez, hogy a T+0 'szabály beállítása' lépésnek is több(végtelen) állapota legyen. Azonban nem szükséges hogy multiverzumként minden anyag és energia párhuzamosan létezzen végtelen variációban, mivel adott energiakvantum időben több lehetséges utat is bejárhat. Ez pedig láthatóan egy elég nagy kiegyszerűsítés. Amint létrejön egy olyan állapot ami már belekényszeríti magát egy adott valóságba(ma már ez van), akkor megszűnik a visszaugrás(választás) lehetősége, legalábbis globális szinten.
  • gforce9 #55
    https://www.youtube.com/watch?v=v7RBDnpCeII

    magyarul és bővebben
  • gforce9 #54
    A kísérletről hallottam, de azt nem gondolnám, hogy makroszinten is működik. De ez már csak privát vélemény, nem vagyok kvantumfizikus :)
  • TokraFan #53
    Erről még nem hallottam de nagyon érdekes! Thanks!
  • defiant9 #52
    Van mégegy módszer, ebben az univerzum utólag dönti el hogy milyen paraméterek mentén jöjjön létre, hasonló a delayed choice kvantum kísérletre.
    Ameddig nincs semmi (pl. anyag sem) ami megmérje az univerzum állapotát addig minden állapot egyszerre létezik.
    Amint viszont egy olyan valid univerzum jön létre ami képes megmérni magát akkor választódik ki az ehhez vezető út.
    Ami érdekes ebben hogy a mérési eredmény utólagos törlésével(quantum eraser) visszaáll a korábbi szuperpozicó. Tehát ha egy irányválasztás hosszú távon instabil és csak egy keszekusza fotonleveshez vezet akkor ismét megnyílik a lehetőség hogy az univerzum újra eldöntse milyen utat választ. Így egy a hosszú távon 'életképes' verzió szelektálódik ki.
    Ebből következően az is elképzelhető hogy a mostani univerzumunk szétesik 10 milliárd év múlva, törlődik minden 'mérés', majd a helyébe lép egy olyan ami akár 25 milliárd éven át is stabil...