Berta Sándor
Nagyvállalatok profitálnak a kongói gyermekmunkából
A vezető elektronikai és autógyártók egyaránt hozzájárulnak a kialakult helyzethez, és mivel az igény egyre nő a fém iránt, változás nem nagyon várható.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban gyakran gyerekek bányásszák ki és dolgozzák fel a kobaltot. A közép-afrikai ország kobaltbányái biztosítják a világ jelenlegi kobaltszükségletének több mint a felét. Az ottani munkások közül sok a 7 éves vagy kicsit idősebb gyerek, akik védőfelszerelés nélkül végzik a tevékenységüket. Az Amnesty International nevű szervezet Time to recharge című dokumentuma szerint az Apple, a Samsung vagy a Sony mellett a BMW, a Daimler és a Volkswagen is felelőssé tehetők a gyermekmunkáért, mivel profitálnak a jelenségből. A problémára a szervezet már tavaly felhívta a figyelmet.
Folyamatosan nő az igény a hatékony energiatárolókra az elektromos autók, az okostelefonok és a megújuló energia területén, így egyre nagyobb a kereslet az ezekben a technológiákban alkalmazott kobalt iránt is. A 29 vizsgálat vállalat közül egyik sem teljesítette maradéktalanul az emberi jogi jogsértések megakadályozását. Különösen nagy hiányosságokat mutatott ebben a kérdésben az autóipar; a BMW néhány dologban javítani tudott és a legjobb eredményt érte el az autógyártók között, de továbbra is egyértelmű hiányosságai vannak. A Volkswagen és a Daimler esetében viszont a hiányosságok jelentősek. Néhány társaság ugyan javított a kobalt-beszállítási láncának az ellenőrzésén, de attól még nagyon távol van, hogy teljesen ellenőrizze a folyamatot.
Voltak olyan óriáscégek, amelyek gyakorlatilag semmit sem tettek a helyzet javításáért. Ebbe a csoportba tartozik a Microsoft, a Lenovo, a Reanult, a Vodafone, a Huawei, az L&F, a Tianjin B&M, a BYD, a Coslight, a Shenzhan BAK és a ZTE. Minimális változtatásokat eszközölt a Sony, a Samsung Electronics, a General Motors, a Volkswagen, a Fiat-Chrysler, a Daimler, a Hunan Shanshan, az Amperex Technology és a Tianjin Lishen. Tett bizonyos lépéseket a Dell, a Hewlett-Packard, a BMW, a Tesla és az LG Chem, míg a kérdéssel leginkább az Apple és a Samsung foglalkozott.
Mind a 29 óriáscégnél komoly problémát jelentett az átláthatóság hiánya, éppen ezért fennáll a veszélye annak, hogy azok, akik okostelefont, laptopot vagy elektromos járművet vásárolnak, akaratlanul is a gyermekmunkát támogatják. Az Amnesty International azt sürgette, hogy a kobaltot feldolgozó összes vállalatnak az ENSZ Gazdasági és Emberi Jogi Irányelveivel, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Ásványokkal Kapcsolatos Irányelveivel összhangban kellene végeznie a tevékenységét, amibe bele kell érteni a bányák működését, a feldolgozást és a gyártást is. Az érintett társaságoknak az emberi jogi jogsértéseknél pedig ellenintézkedéseket kellene foganatosítaniuk és segítséget nyújtaniuk.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban gyakran gyerekek bányásszák ki és dolgozzák fel a kobaltot. A közép-afrikai ország kobaltbányái biztosítják a világ jelenlegi kobaltszükségletének több mint a felét. Az ottani munkások közül sok a 7 éves vagy kicsit idősebb gyerek, akik védőfelszerelés nélkül végzik a tevékenységüket. Az Amnesty International nevű szervezet Time to recharge című dokumentuma szerint az Apple, a Samsung vagy a Sony mellett a BMW, a Daimler és a Volkswagen is felelőssé tehetők a gyermekmunkáért, mivel profitálnak a jelenségből. A problémára a szervezet már tavaly felhívta a figyelmet.
Folyamatosan nő az igény a hatékony energiatárolókra az elektromos autók, az okostelefonok és a megújuló energia területén, így egyre nagyobb a kereslet az ezekben a technológiákban alkalmazott kobalt iránt is. A 29 vizsgálat vállalat közül egyik sem teljesítette maradéktalanul az emberi jogi jogsértések megakadályozását. Különösen nagy hiányosságokat mutatott ebben a kérdésben az autóipar; a BMW néhány dologban javítani tudott és a legjobb eredményt érte el az autógyártók között, de továbbra is egyértelmű hiányosságai vannak. A Volkswagen és a Daimler esetében viszont a hiányosságok jelentősek. Néhány társaság ugyan javított a kobalt-beszállítási láncának az ellenőrzésén, de attól még nagyon távol van, hogy teljesen ellenőrizze a folyamatot.
Voltak olyan óriáscégek, amelyek gyakorlatilag semmit sem tettek a helyzet javításáért. Ebbe a csoportba tartozik a Microsoft, a Lenovo, a Reanult, a Vodafone, a Huawei, az L&F, a Tianjin B&M, a BYD, a Coslight, a Shenzhan BAK és a ZTE. Minimális változtatásokat eszközölt a Sony, a Samsung Electronics, a General Motors, a Volkswagen, a Fiat-Chrysler, a Daimler, a Hunan Shanshan, az Amperex Technology és a Tianjin Lishen. Tett bizonyos lépéseket a Dell, a Hewlett-Packard, a BMW, a Tesla és az LG Chem, míg a kérdéssel leginkább az Apple és a Samsung foglalkozott.
Mind a 29 óriáscégnél komoly problémát jelentett az átláthatóság hiánya, éppen ezért fennáll a veszélye annak, hogy azok, akik okostelefont, laptopot vagy elektromos járművet vásárolnak, akaratlanul is a gyermekmunkát támogatják. Az Amnesty International azt sürgette, hogy a kobaltot feldolgozó összes vállalatnak az ENSZ Gazdasági és Emberi Jogi Irányelveivel, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Ásványokkal Kapcsolatos Irányelveivel összhangban kellene végeznie a tevékenységét, amibe bele kell érteni a bányák működését, a feldolgozást és a gyártást is. Az érintett társaságoknak az emberi jogi jogsértéseknél pedig ellenintézkedéseket kellene foganatosítaniuk és segítséget nyújtaniuk.