Gyurkity Péter

Jéghegyek százai fenyegetik a hajókat 

A jéghegyek száma szokatlanul magasra szökött, ez több tényezőnek köszönhető.

Az észak-atlanti régió kapcsán többnyire a klímaváltozás folyamatáról és a jégtakaró kiterjedéséről írunk, most azonban az amerikai parti őrség jéghegyeket monitorozó szolgálata számolt be egy érdekes fejleményről, amely komoly veszélyt jelent a forgalmas hajóutakra. A megfigyelt objektumok száma megugrott, ez szokatlanul magas.

Az International Ice Patrol (IIP) minden nap közzéteszi a nyomon követett jéghegyek számát és azok pozícióját. A részletes jelentéshez csatolt pontos ábra jól mutatja, hogy immár több száz ilyen objektumról van szó, ami a szakemberek szerint szokatlan veszélyt jelent az év eme részében. A szám már megközelíti az 500-at, ami inkább az augusztusi időszakra jellemző, hiszen a múlt század során a március végi átlag 100 alatt volt, ezt pedig április végén is „csak” dupla ekkora szám követte, vagyis a jelenlegi rekord ezt szintén kétszeresen haladja meg – április 3-án ez 455 volt, szemben a 212-es hónap végi átlaggal.


A szorosabb megfigyelés a Titanic katasztrófája után indult, az illetékesek pedig büszkék arra, hogy a jelzéseiket követő hajóknak azóta egyszer sem volt problémájuk a méretes jéghegyekkel – a kivételt azon hajók képezik, amelyek figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket. Hozzáteszik, hogy a most szabadon úszó példányok 2-3 évvel ezelőtt indultak útjukra, hiszen nagyjából ennyi idő alatt jutnak el a jelenlegi pozícióba (a grönlandi gleccserekről leszakadó darabok az áramlás miatt többnyire északnak indulnak, majd ezután fordulnak délnek). Hozzáteszik, hogy míg 2013-ban a szél többnyire a part felé fújt, ezzel pedig csak 13 jéghegy érte el a hajózási útvonalakat, egy évre rá megfordult az irány, így ez a szám 2014-ben rögtön 1546-ra ugrott.

A tavaszi időjárás a legfontosabb tényező, a viharok és melegebb levegő leszakítja a hatalmas darabokat, itt idén márciusban két méretes vihar is átvonult az új-fundlandi régióban, így most arra várunk, hogy a nagyobb hullámok jóval kisebb darabokra törjék őket. Amíg ez bekövetkezik, a hajóknak el kell kerülniük a nagyobb példányokat, ami olykor 400 tengeri mérföldes kitérőt és néhány napos késedelmet jelent.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #16
    Ne szállj rá te is!!
  • Tetsuo #15
    Két pontot soha nem írunk mondat végére, csak egyet vagy hármat.
  • HyBrIDNyLA #14
    Köszönöm a lektorálást, mégegyszer..
    Utoljára szerkesztette: HyBrIDNyLA, 2017.04.15. 22:04:36
  • Kara kán #13
    Az akkor sem kör, hanem körív.
    De nem szoktuk ennyire bonyolítani, azt mondjuk, hogy 180°-os fordulatot vett/hajtott végre/csinált etc.
  • HyBrIDNyLA #12
    180°-os körforduláshoz.., igen, jogos. Köszönöm az észrevételt.
    Utoljára szerkesztette: HyBrIDNyLA, 2017.04.15. 14:53:04
  • Tetsuo #10
    Nézd meg jobban, Ney York város lesz az. ;-)
  • Ender Wiggin #9
    Az a vicc, hogy a Science magazinban már 1975-ben riadót fújtak, hogy mennyi jéghegy van és az alaszkai olajmezőkről érkező tankereknek vigyáznia kell. Így aztán vigyáznak is. Lassan mennek, van radar, szonár, vannak figyelő emberek. Utoljára 94-ben gázolt jéghegyet tanker, valami 3-4000 tonnás jégnek mentek 10 csomóval és észre sem vették. A hajó csúnyán behorpadt, de nem süllyedt el... mák, hogy nem olajat vitt éppen akkor, csak ballasztvíz volt benne.
  • Ender Wiggin #8
    Inkább Boston....
  • Tetsuo #7
    Olyan meleg.
  • Kara kán #6
    180°-os kör?