Gyurkity Péter

Megjöttek a Juno első képei 

Ezekből pedig rögtön kiderült, hogy a Jupiter északi sarka viharokkal tarkított.

Augusztus utolsó napján számoltunk be arról, hogy a Juno űrszonda végrehajtotta az első átrepülést, amelyet további 35 hasonló manőver követ majd. A NASA már közzé is tette az ekkor készült felvételeket, ebből pedig rögtön kiderült néhány izgalmas részlet.

A szakemberek számára is meglepő, hogy az északi sarki régióban mennyire intenzív a viharok tevékenysége. A Jupiter ezen régiója nem mutat semmilyen hasonlóságot a Szaturnusz esetében megfigyelt jellemzőkre, a terület jóval erősebb kék színt mutat, itt rengeteg kisebb-nagyobb vihar van, a jelek szerint pedig a felhők árnyékot vetnek, vagyis bizonyos más jellemzők felett helyezkednek el. Az első átrepülés során rögzített 6 MB adatot másfél nap alatt töltötték le a NASA emberei, ezek között pedig nemcsak képek, hanem egyéb adatok is megtalálhatók.


A Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM) például infravörös felvételekkel gazdagította az Olasz Űrügynökség adattárát, ezek pedig azért kiemelkedően fontosak, mert korábban nem látott melegebb és forró pontokat mutatnak meg. Jól kirajzolódik az északi és a déli sarki régió rendezett struktúrája, itt pedig a részletesebb adatok a sarki fény dinamikájába is betekintést engednek majd. Ez utóbbi kapcsán a Radio/Plasma Wave Experiment (Waves) műszer is szolgált újdonsággal, a NASA oldalán közölt videóban például az ekkor rögzített hangokat hallgathatjuk meg, amelyek létezését ugyan már az ötvenes években visszaigazolták, eddig azonban ilyen közelről nem rögzíthettük az „adást”. Ez egyébként a Naprendszerben eddig észlelt legerősebb ilyen jelenség, ezért a szakemberek igyekeznek megtalálni az elektronok pontos forrását.

Ahogy említettük, a Juno hamarosan újabb átrepüléseket végez majd el, ezek remélhetőleg szintén érdekes felfedezésekkel szolgálnak majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • MerlinW #11
    https://www.youtube.com/watch?v=KNkK_llpFcM
  • gaszton421 #10
    Honnét tudjuk mennyi radioaktív elem van a Föld magjában? A kéregről még vannak elképzeléseink és méréseink is de a magról csak teóriák és modellek.
  • Irasidus #9
    "De a kőzetbolygóknál, pl. a Földnél is fennáll az energiatöbblet problémája: ennek kb. csak 1/3-át magyarázzák a Föld magjában bomló radioaktív elemek"

    Erről még nem hallatom, tudsz egy forrást adni?
  • amayyudan #8
    A Kelvin–Helmholtz-folyamat csak elmélet, nincs rá bizonyíték (bizonyítani azért nehéz, mert nagyon kicsi, nehezen mérhető bolygó-összehúzódás is képes lenne fedezni az energiatöbbletet). De a kőzetbolygóknál, pl. a Földnél is fennáll az energiatöbblet problémája: ennek kb. csak 1/3-át magyarázzák a Föld magjában bomló radioaktív elemek (ezek mennyisége a földfelszínen mért sugárzásból meghatározható). Kőzetbolygóknál viszont nyilván nem lehet gázok összehúzódásával magyarázni a dolgot, tehát ez így még nagyobb rejtély. Az egyik elmélet szerint a Föld magjában elfajult anyag van, ami a hűléssel párhuzamosan évmilliárdok alatt lassan normál anyaggá alakul, "mellékhatásként" viszont a térfogata is nő -> tehát a Föld a Jupiterrel szemben éppenhogy növekedne, nem pedig összehúzódna az idő múlásával :)
  • gforce9 #7
    Na erről lemaradtam, köszi, utánanézek.
  • Irasidus #6
    Ezt magyarázat már régen ismert, az úgynevezett Kelvin–Helmholtz-folyamat hozza létre adiabatikus összehúzódással, a többletsugárzást.
  • gforce9 #5
    Vizsgálják is persze. Egyébként valamennyivel minden bolygó többet sugároz ki, mint elnyel, ezt elsősorban az instabil elemek bomlása miatt felszabaduló energia okozza. Ilyen elemek minden bolygón vannak. A Jupiternél valamicskével több kisugárzott energia van, mint azt várná az ember. Erre keresik is a magyarázatot. De nagyon nem egyszerű lelátni mélyre a légkör mélyére.
  • kgpro #4
    Persze IR-ben általában világít minden, ami ebben a tartományban sugároz, de ha többet sugároz ki, akkor annak a hátterében kell legyen valami energiaforrás, ami adott esetben lehet a bolygó belső tevékenysége, ami lehet sokféle, kémiai, vagy akár nukleáris is. Érdemes gondolkodni rajta, és magyarázatot találni.
    Nyilván nem kis űrlényekre kell gondolni, akik a felszín alatt nyomják a melót, hogy meleg legyen.
    Utoljára szerkesztette: kgpro, 2016.09.06. 08:06:09
  • gforce9 #3
    http://www.space.com/13086-photos-neptune-uranus-moons-infrared-images.html

    Neptunusz
  • gforce9 #2
    Minden bolygó világít IR-ben...... ez önmagában semmit sem jelent. Kicsivel többet sugároz ki, mint ami a napból bejön. Erre vannak elméletek. Még a megismerés folyik. De az hogy világít ir-ben = energiatermelés zajlik az nettó sületlenség.