Mortimer

VIA Apollo KX133 alapú Athlon alaplapok tesztje



Mára már minden jogunk megvan kijelenteni, hogy a VIA Apollo KX133-as Slot A alaplapok végre általánossá váltak az alaplap piacon. Majdnem az összes alaplapgyártó, aki ilyen chipsettel rendelkező terméket kívánt gyártani, bemutatta már saját megoldását. Így ha azt tervezed, hogy egy AMD Athlon processzort veszel, választásod már nem korlátozódik az AMD 750 chipsetre, hanem egész sok alaplap közül választhatsz.

Mint az ismert, a KX133 az alacsony árfekvésű kategóriában akarja meghódítani a piacot. Tény, hogy az AMD 750 referencia-szerkezete hat rétegű nyáklapot kívánt meg, amely jóval drágább és nehezebben gyártható, mint az általánosan használt négy rétegű lapok. A sorozatgyártású KX133 kicsit késett, ezért az AMD felkínált egy másik referencia-szerkezetet is, amivel négy rétegű nyákra is gyártható az AMD 750-es alaplap. Azonban, köszönhetően a VIA alaplapgyártókkal fenntartott kapcsolatának a legtöbb közülük a VIA Apollo KX133 chipsetet választotta. Ez a cikk megpróbálja összehasonlítani azokat az elérhető alaplapokat, amelyek erre a chipsetre épülnek.

A VIA Apollo KX133 chipsetet összehasonlítva az AMD 750-el, előbbinek két különlegessége van: a PC133-as SDRAM és a 4X-es AGP. Nem csoda, hogy ez a két jellemző feltűnt a VIA új chipsetjében, mivel a KX133 nem más, mint a régről ismert VIA Apollo Pro 133A EV6 rendszerbuszra módosított változata.
Más szavakkal a KX133, mint ahogy a VIA Apollo Pro 133A, aszinkron működési elvet folytat és ennélfogva a chipset rendszermemóriáját képes az FSB-től eltérő frekvencián is használni. Ez azt jelenti, hogy a memória frekvencia lehet 100 vagy 133MHz, míg az EV6 busz órajele az Athlon rendszerekben csak 100MHz-lehet. Ez nagyobb sávszélességet tesz lehetővé a memória alrendszer számára, mint az AMD 750 alapú rendszerek: 1.06GB/mp összehasonlítva a 800MB/mp-el. A gyakorlatban azonban az AMD 750 chipsetes PC100 SDRAM rendszerek alig különböznek a VIA KX133 PC133 SDRAM alapú rendszerek teljesítményétől: az eltérés alig 5%. (Megjegyzésképpen: ez a szám csak akkor érvényes, ha az AMD Super Bypass opciója, amely csökkenti a memória alrendszer késleltetését, ki van kapcsolva.)

Az AGP busz elméleti sávszélessége is nagyobb 4x módban, míg az AMD 750 csak a 2x AGP-t támogatja. Itt a különbség kétszeres: 1.06GB/mp az 528MB/mp ellen - persze csak elméletileg. A gyakorlatban semelyik modern konfiguráció sem használja ki még a 2x-es AGP-t sem, nem beszélve az AGP 4x-ről. Ez legtöbbször azért van, mivel a renderelt adat a grafikus kártya helyi grafikus memóriában tárolódik. Ezek a főbb jellemzői a KX133 North Bridge-nek, a VT8371-nek. Van pár dolog, amelyet érdemes megemlítenünk a South Bridge-ről is, a VT82C686A-rók. Úgy tűnik nekünk, hogy nem marad el az általános tulajdonságoktól, mint a 4 USB kapu, az AC`97 csatolás és az UDMA 66. Inkább a következő két dologra koncentrálnánk. Először is, a , VIA 686A South Bridge-en hardver monitor vezérlő van, amely azt jelenti, hogy majdnem az összes KX133 alapú alaplap lehetővé teszi feszültségek, hőmérsékletek és ventilátor sebességek ellenőrzését, mivel ezek a funkciók "ingyen vannak". Ezen kívül egy PCI-ISA híd van beleépítve ebbe a South Bridge-be, amellyel külön fáradság nélkül helyezhető ISA sín az alaplapra, ellentétben az összes Intel 800-as családtaggal, amely külső PCI-ISA hidat igényel.

Összeségében a VIA Apollo KX133 jellemzői jó benyomást keltenek, habár mégiscsak van vele egy apró probléma. Ezt a logikai magot nem a Socket A támogatására tervezték, amelynek kivitelezését reklámozását az AMD a közeljövőben kezdi meg. Sajnos amikor a VIA a KX133-at tervezte, senki sem beszélt még semmilyen 462 tűs Socket A-ról. Ezért úgy látszik, hogy az előző North Bridge csomag, az 516-tűs BGA-val nem teszi lehetővé a Socket készítését 4 rétegű nyákon. A probléma megoldására a VIA-nak terveznie kellett egy másik chipset-et, az Apollo KT133-at (korábbi neve KZ133), amely 522-tűs North Bridge-el rendelkezik és lehetővé teszi Socket A használatát 4 rétegű nyákon. A KX133 és a KT133 chipseteknek ezen kívül nincs egyéb eltérésük.

Az AMD azonban abban érdekelt, hogy elsődlegesen Socket A processzorokat gyártson, Az oka ennek az, hogy mind a két új Athlon családtag, a Spitfire (Duron) és a Thunderbird is 0.18 mikronos technológiával készül és integrált L2 cache-t tartalmaz. Így úgy tűnik, nincs igény processzorlapra a külső L2 cache chipek részére, mint a rendes Athlon CPU-n. Mivel meg tudják csinálni processzor lap és processzor kazetta nélkül, az összes Athlon-t ilyen formába csomagolják, ezáltal csökkenek a gyártási költségek. Ezen kívűl nem az AMD gyártja ezeket a dolgokat, a cég egyszerűen más cégektől vásárolja ezeket. Amellett a Socket processzorok jóval hatékonyabb CPU hűtési sémát vezetnek be. Így a Socket A-ra való mozgás nagyon pozitív az AMD számára, ezért olyan gyorsan át kívánnak erre állni, amilyen gyorsan csak lehetséges.

Látva azt, hogy az Intel szenved a saját Socket 370-esének előbbre vitelével, az AMD talán úgy döntött, hogy elkerüli ezeket a hibákat és olyan gyorsan befejezi az átállást, amint az lehetséges. Ezért van az, hogy mindkét új AMD processzor, az alacsony árkategóriájú Duron és a drágább Thunderbird is csak Socket A verzióban lesz majd kapható. Kivételt ez alól csak pár AMD OEM partner képez, számukra az AMD biztosítani fog korlátozott mennyiségű Socket A Thunderbird-öt. Ennek okán az AMD aggódva figyeli, hogy az alaplapgyártók terveznek és csinálnak-e Socket A alaplapokat, különösen amióta volt már hasonló kellemetlen élményük az AMD Athlon széria kezdetén, amikor is igen nehéz volt megfelelő alaplapot találni.
E végett az AMD most aktívan reklámozza saját megoldását, mind az alaplapgyártók, mind a potenciális vásárlók miatt. Két mítoszt hirdetnek a Slot A hátulütőjeként és a piacon hamar népszerűvé vált VIA Apollo KX133 hátrányaként. Az AMD állítása szerint a Slot A típusú új Thunderbird mag nem működik a KX133-as alaplapokban, továbbá hogy lehetetlen Slot A-ról Socket A-ra átalakítót tervezni - ez hasonló az Intel platformoknál széles körben elterjedt Slotkethez.

E miatt minden okunk megvan megállapítani, hogy a VIA Apollo KX133 sorsa előre elrendelt, és aligha lesz hosszú életű, habár az AMD nagyon szívesen szeret becsapni mindenkit és elsősorban saját marketing ötletei vezérlik.
Először is, az AMD azt állítja, hogy a Thunderbird nem működik KX133 alapú alaplapban. Mielőtt az AMD ezt kijelentette volna, a vezető alaplapgyártók KX133 alapú Slot A alaplapjaikhoz azonnal új BIOS frissítést adtak ki, amely támogatja ezeket a CPU-kat. Így, ha tényleg valami miatt nem működne a Thunderbird KX133 alapú alaplapban, nem a chipsetet kell e miatt okolnunk. A legrosszabb esetben hibás az alaplapok elrendezése, másképp a dolog oka a megfelelő BIOS támogatás hiánya lenne. Egyik esetben sem a VIA-é a felelősség. Ezen kívűl, az AMD minap bejelentette, hogy csak azok a Thunderbird-öknek, amelyek az austini gyárban készülnek aluminíum összetevőjű technológiával, van problémájuk amikor KX133 alapú alaplapban működnek. A réz Thunderbird-ök gond nélkül működnek ezekben az alaplapokban. Tény, hogy az AMD támadása a KX133 alapú alaplapok ellen nagyon jól megszervezett, ezen alaplapok tulajdonosai erősen idegesek lehetnek a Slot A Thunderbird processzorok miatt, mivel ezek a CPU-k nagyon korlátozott számban lesznek kaphatóak OEM felhasználás céljából és sohasem lesznek kaphatóak a boltokban. Mindamellett az AMD "horror-történetével" bizonyos befolyásolást tett néhány alaplapgyártóra. Néhány közülük (mint pl. az MSI) úgy döntött, hogy nem foglalkozik a KX133-mal többet, és a többi alaplapjuk Socket A alaplap lesz.

A másik érv, amiért az AMD sietteti a Socket A-ra való átállást, a Slot A - Socket A átalakító kapcsán tett megjegyzése. Amint az AMD elmondta, hogy egyszerűen lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehéz ilyen készíteni - ez az állítás nehezen hihető. Képzeljük csak el: az AMD két fajta Thunderbird processzort szándékozik kiadni - Slot A-t és Socket A-t. Ámbár nem csak eléggé drága, de elég ostoba dolog két különböző magot fejleszteni, különösen figyelembe véve a Slot A Thunderbird-ök viszonylag rövid életét. Ezért nyilvánvaló, hogy a Slot A Thunderbird ugyanazt a magot használja, mint a Socket A verzió. Így a Slot A Thunderbird processzor nem más, mint egy közismert átalakító, amely az AMD szerint valami lehetetlen dolog. Ezen kívül, állítólag pár alaplapgyártó már sikeresen elkészítette ezeket az átalakítókat. Így hát ez az AMD érv sem állja meg a helyét.

A legszélesebb körben elterjedt chipset lesz a közeljövőben a VIA Apollo KT133 lesz, habár gyakorlatilag ugyanaz, mint a KX133. Viszont nem lesz semmilyen választási lehetőség őszig, és szeptemberben majd tanúi lehetünk a VIA és az AMD verseny újabb hullámainak. Akkor fogják bemutatni az új AMD 760 és VIA Apollo KX266 chipsetet, amely támogatja a 266MHz FSB-t és a DDR SDRAM-ot. Amíg nincs más chipset a KX133-on kívűl, hasonlítsuk össze a következő VIA Apolló KX 133 chipsetes alaplapokat:

ABIT KA7
AOpen AK72
ASUS K7V
Chaintech 7ATA
EPoX EP-7KXA
Gigabyte GA-7VX
LuckyStar K7VA133
Tyan S2380 Trinity K7

Kezdésnek hasonlítsuk össze jellemzőiket:

  ABIT KA7 AOpen AK72 ASUS K7V Chaintech 7ATA EPoX EP-7KXA Gigabyte GA-7VX LuckyStar K7VA133 Tyan S2380
North Bridge VIA VT8371 VIA VT8371 VIA VT8371 VIA VT8371 VIA VT8371 VIA VT8371 VIA VT8371 VIA VT8371
South Bridge VIA 686A VIA 686A VIA 686A VIA 686A VIA 686A VIA 686A VIA 686A VIA 686A
Slotok
AGP 4x 1 1 AGP Pro 1 1 1 1 1
PCI 6 5 5 5 5 5 5 6
ISA 1 1 0 1 1 1 1 1
AMR 0 1 1 1 1 1 0 0
DIMM 4 3 3 3 3 3 3 3
További jellemzők
Integrált hang - AC 97 AC 97 Creative CT5880 AC 97 Creative CT5880 - AC 97
BIOS Award 6.0
Méretek ATX (305x230) ATX (305x244) ATX (305x244) ATX (305x210) ATX (305x220) ATX (305x220) ATX (305x210) ATX (305x210)
Hardverfigyelés
Vezérlő VIA 686A VIA 686A ASUS AS99127/F VIA 686A VIA 686A VIA 686A VIA 686A VIA 686A
CPU érzékelő - + + + + + + +
Alaplap- érzékelő + + + + + + + +
További érzékelő + - + - - - - -
Figyelt feszültség 5 3 6 5 5 5 4 5
Ventilátorok (figyelt) 4 (2) 2(2) 4 (3) 2(2) 3(2) 3(2) 2(2) 3(2)
Túlhajtás
Választható rendszerbusz frekvenciák, MHz 100 - 183 100, 110, 115, 120, 124, 129, 133, 138, 143, 147 90, 92, 95, 97, 100, 101, 103, 105, 107, 110, 112, 115, 117, 120, 122, 124, 127, 130, 133, 136, 140, 145, 150, 155 100 83, 88, 90, 95, 100, 110, 115 100, 110, 115, 120, 124, 129, 133, 138, 143 90, 95, 100, 105, 112, 133, 140, 150, 155 90, 100, 120, 133
Vcore választás + + + - + - - +
Vio választás + - + - - - - -

ABIT KA7


A KA7 az első ABIT által gyártott AMD CPU alaplap, és már elnyerte az túlhajtók tiszteletét. Sajnos az ABIT nem készített AMD 750 alapú alaplapot, úgy tűnik, hogy a hat rétegű alaplapszerkezet megakadályozta ebben. De miután az ABIT a VIA chipsetes alaplapok mellett döntött, a KX133 sem lehet kivétel.
A KA7 egy valóban szokatlan alaplap, kétségtelen ütőkártyája a SoftMenu III technológia, amely a BIOS Setup-on kereszül jumper nélküli CPU beállítást tesz lehetővé. Tény, hogy napjaink alaplapjai közül sok engedélyezi a CPU beállítását a BIOS-on keresztül, de a KA7 ennél egy kicsivel többet ad. Először is, az egyetlen alaplap, amelyben az FSB frekvenciát 1 MHz-es lépésekben állíthatjuk 100 és 183 MHz között. Emellett állíthatjuk a Vcore-t és a Vio-t, ami szintén értékes lehet a CPU overclock szempontjából. Köszönhetően ezeknek az egyedi funkcióknak, az ABIT KA7 megérdemli a túlhajtók figyelmét. Egy új BIOS is napvilágot látott ehhez az alaplaphoz, amelyben az L2 cache frekvenciaosztóját is beállíthatjuk a Setup-on keresztül.

A KA7 másik egyedi jellemzője a négy DIMM hely. Elméletileg a VIA Apollo KX133 chipset képes akár 8 memória bankot megcímezni, így semmi sem gátolja az alaplapot abban, hogy támogasson 4 memória helyet, habár a PC133 referencia szerkezet az alaplapgyártóknak csak 3 helyet ajánl a nagyobb stabilitás érdekében. Azonban az ABIT más utat jár és felszerelte alaplapját memória buffer-ekkel, mint amilyenek az Intel processzorokon is megtalálhatóak Ez a hat Texas Instruments chip a DIMM helyek jobb oldalán van és négy SDRAM modullal is biztosítják a KA7 stabil működését. Az alaplapon 6 PCI sín van, amely a legtöbb a tesztelt alaplapok között. Ezek a helyek, mint az 1 ISA sín is, nagyon jó bővítési lehetőséget kínálnak. Habár, rá kell mutatnunk, hogy a KA7 nem rendelkezik semmilyen beépített hangkártyával vagy AMR sínnel. Ezen kívül utalnunk kell arra is, hogy az ABIT KA7 hivatalosan támogatja a Slot A Thunderbird processzorokat.

Az ABIT a minap bejelentette a KA7 új változatát, a KA7-100-at. Megkülönböztethető ez az alaplap az elődjétől az UDMA 100 vezérlő miatt (talán RAID támogatással) - két extra IDE csatorna támogatja ezt a protokollt, az alap KA7-esen csak pár üres pötty van helyette. Azonban nagy csalódásukra úgy találtuk, hogy ez az alaplap bizonyult a leginstabilabbnak az összes résztvevő közül.

AOpen AK72


Az Aopen alaplapok megbízhatóságukról és kitűnő összeállításukról ismertek, köszönhetően a jó minőségű részegységeknek. És mi a helyzet a AK72-vel?
Első ránézésre megakad a szem a nagyon alaposan szerkesztett feszültség-szabályzó modulon, amely 14 darab, egyenként 2200uF kondenzátorból áll, és 6 tranzisztor hatalmas hűtőbordát kapott. Az AMD Athlon CPU-k, különösen a kezdeti modellek, rengeteg energiát fogyasztottak, ezért van a feszültség szabályzók minőségének nagy jelentősége. Úgy gondoljuk, hogy ezen szabályzó modulok miatt volt az Aopen AK72 nagyon stabil és megbízható a tesztek során. Az AK72 nagyon gyakran tűnt vezetőnek a játékokban.

Az alaplap BIOS beállítási kissé különbözik attól, amit a többi alaplapnál láttunk és tulajdonságai közé tartozik pár olyan funkció, amely felelős az EEPROM beállításainak kimentéséért és visszaállításáért. A csomag tartalmaz egy tartót egy pár kiegészítő USB kapuval. Ez berakható egy bővítőkártya helyett.
Sajnos az AOpen nem dicsekedhet kifogástalan szerkezettel. Főleg ha rendkívül nagy méretű alaplapot vesszük (olyan nagy, hogy egyes házakba talán bele se megy), és van még pár említésre méltó hátulütője. A fő probléma az, hogy a tápcsatlakozó konnektor a DIMM helyek és a Slot A között található. Tény, hogy ez nem a legjobb hely, mivel a kábelek hátráltathatják a levegő áramlását és megakadályozhatják nagyobb hűtőeszközök felszerelését.

ASUS K7V


Az ASUS volt az egyik, aki VIA Apollo KX133 alaplapot adott ki. Ez esetben nem volt összeesküvés (emlékezzünk a AMD 750 alaplapok helyzetére): az ASUS nyíltan reklámozta a KV7-est.
A főbb előnyei között először is meg kell említeni a termék jó teljesítményét. A legjobbnak bizonyult irodai alkalmazások során. Emellett a K7V számos egyedi különlegességgel dicsekedhet. Először is, az ASUS felszerelte alaplapját AGP Pro sínnel, amely nem csak teljesen AGP 4x kompatíbilis, de támogatja az energiaigényes grafikus kártyákat is. Másodszor, az ASUS úgy döntött, hogy nem használja azt a hardver monitor vezérlőt, amelyet a KX133-ba integráltak, hanem inkább a saját vezérlőjét használja. Ez az oka, amiért a K7V büszke lehet kicsivel gazdagabb monitorozási opcióira összehasonlítva a többi hasonló chipsetes alaplappal.

Mint az Aopen AK72, az ASUS K7V is fel van szerelve két kiegészítő USB kapuval, amelyet egy bővítőkártya helyet szerelhetünk be. Mint az ABIT KA7, a K7V is hivatalosan támogatja a Slot A-s Thunderbird-öket a BIOS-ában. Az overclockolók pedig boldogok lehetnek a nagy számú FSB választási lehetőség, valamint a Vcore és Vio emelése miatt.
A legfőbb hátulütője ennek az alaplapnak a rendkívül nagy méretű nyáklap, amely okozhat némi problémát az alaplap házba történő beszerelése közben. Emelett néhány embernek az ISA sín hiánya is csalódást okozhat.

Chaintech 7ATA


A Chaintech alaplap fő különlegessége a 3BIOS technológia, amely két részből áll. Először is, két Flash RoM mikrochip van az alaplapon. A BIOS-ok ebben a chipekben teljesen függetlenül vannak és védik egymást a sérülések ellen. Másodszor a BIOS-ban speciális frissítő eszköz van, amely megóvja a felhasználót néhány hiányos vagy hibás frissítő programtól. Ezen kívül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, hogy a Chaintech 7ATA teljesen átlagos méretű, ezért aprónak tűnik a többi óriási alaplap mellett.

Emellett a 7ATA teljes PCI-os hardver hangkártyát tartalmaz, a Creative CT5880-asat, amely opcionális. Összehasonlítva a szoftveres AC97-el, amelyek más alaplapokon vannak, jóval jobb hangminőséget produkál és nem terheli le a CPU-t. Sajnos a Chaintech 7ATA-nak nincs egyéni opciója a rendkívüli CPU overclockolásra és nem engedélyezi a Vcore és a Vio állítását sem, épp ezért úgy gondoljuk, nem nevezhető túlhajtásbarátnak. A tesztjeink közben azt tapasztaltuk, hogy néhány esetben az alaplap BIOS-a nem olvasta ki tökéletesen a memória modulok paramétereit az SPD-ből. Azonban reméljük, hogy ez a hiba el fog tűnni a jövőbeli BIOS frissítésekkel.

EPoX EP-7KXA


Az EPoX EP-7KXA nagyon jó benyomást tett ránk köszönhetően a hibátlan és pontos szerkezetnek és a jó minőségű feszültség szabályozó modulnak, amely 18, egyenként 2200uF-es kondenzátorból állt. Egészében az EP-7KXA teljesen hasonló a referencia szerkezethez, épp ezért nem tudunk semmilyen jelentős hibát találni a nyáklemezen. Ezen kívül a nyák mérete standard ATX alaplap méretű, amely értékes tulajdonsága a KX133-as alaplapoknak. Általánosságban az EP-7KXA egy átlagos termék, amely nem tartalmaz semmi különlegeset, viszont 100%-osan látja el feladatát.

Gigabyte GA-7VX


Ez az alaplap a tömegből a vadonatúj DualBIOS technológiával tűnik ki. Mint a Chaintech 7ATA-n, ezen az alaplapon is két BIOS mikrochip található, így az első chip tartalma bármikor újraírható a másodikéval. Ez megvédi az alaplapot abban az esetben, ha a ROM frissítése lerobban. A második megkülönböztető jellemző, bár nem jelentős, hogy a Gigabyte GA-7VX-en megtartó mechanikát szereltek az AGP sínre, amely a grafikus kártya helyes pozíciójának megtartását szolgálja.

Mint a Chaintech, a Gigabyte is felszerelte alaplapját hardveres PCI hangvezérlővel a Creative-tól, így büszke lehet hangjának jóval magas minőségére, amely nem jellemző a többi versenyzőre. A Gigabyte GA-7VX az egyetlen alaplap, amely AMI BIOS-t használ. Habár ez a BIOS és a régi Award 4.51PG úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, az AMI BIOS-ban kicsit több opció van a memória-időzítés beállítására vonatkozólag. Egyrészt ez jó, mivel megóvja a tapasztalatlan felhasználókat a hibázástól, de másrészt, a beállítások kevésbé rugalmasak.
A tesztjeinkben a GA-7VX nagyon stabilnak és megbízhatónak bizonyult, és nagyon jó teljesítményt produkált.

LuckyStar K7VA133


Nagyon gyakran érkezik a LuckyStay termékekre panasz a minőséggel kapcsolatban. De ezzel együtt a LuckyStar alaplapok kissé olcsóbbak, mint a versenytársak termékei. Hát, lássuk, miért éri meg ez az alaplap. Első ránézésre az a benyomásunk támadt, hogy a LuckyStar mérnökei úgy döntöttek, megspórolnak egy kis pénzt az alaplap feszültség szabályozó modulján, amely nagyon kevés kondenzátort tartalmaz. Elméletileg ez a tény nagyban károsítja az alaplap stabilitását, különösen gyorsabb Athlon processzorok esetében. Azonban a tesztek nem mutattak semmiféle komoly stabilitási problémát és az alaplap olyan jól teljesített, mint a legtöbb jóval drágább társa. De úgy néz ki, ez az egyetlen pozitív dolog vele kapcsolatban. A teljesítménye irodai alkalmazásoknál sok kívánnivalót hagy maga után. Emellett nincs beépített hang és dip-kapcsolók, amelyek láthatóak az alaplapon, nincsenek megemlítve se a kézikönyvben, se a nyáklapon.

Tyan S2380 Trinity K7


A Tyan Company VIA szenvedélybeteggé kezd válni, de ezt nem bánják meg. Ezért nem csoda, hogy egy VIA Apollo KX133 alapú Slot A-s alaplap gyártása mellett döntöttek. Habár a Tyan S2380 Trinity K7 nem dicsekedhet semmilyen különlegességgel, kiemelkedik jó minőségű feszültség-szabályozó moduljával, amely 6 tranzisztorból áll, rajtuk nagy hűtőbordával, és 17 darab 1500uF és 2200uF-es kondenzátorral. Habár a S2380 Trinity K7 North Bridge-ének tetején nincsen hűtőborda, úgy néz ki, hogy ennek nincs negatív hatása az alaplap egészének stabilitására.
Az alaplapon 6 PCI és 1 ISA sín van és ez a tulajdonsága jóval jobban bővíthetőbbé teszi sok versenytársával ellentétben.
Sajnos a tesztek azt mutatták, hogy a Tyan S2380 Trinity K7-nek van némi problémája a helyes memória paraméterek kiolvasásakor az SPD-ből, de ez nem olyan drámai.

Teljesítmény

A tesztrendszer a következőkből állt:

AMD Athlon 800 CPU
Creative 3DBlaster Annihilator videókártya
Creative Sound Blaster Live! hangkártya
IBM DJNA 372200 merevlemez
128MB PC133 SDRAM a Micron-tól
MS Windows98 SE

Az irodai alkalmazások tesztjével kezdtünk.


Ez a teszt azt mutatja, hogy az ASUS K7V a vitathatatlan vezető. Míg az irodai alkalmazások a legjobbak arra, hogy miképp kezeli az alaplap a memóriát és a processzor L2 cache-ét, kétség nélkül állíthatjuk, hogy az ASUS érte el a legoptimálisabb működtetését a memória busznak és az FSB-nek.


Itt három vezetőnk van: az ASUS K7V (már másodszor), az ABIT KA7 és a Gigabyte GA-7VX.
Most nézzük meg a játékokat és az alaplapok teljesítményét. Itt nem csak a memória alrendszer működését érzékelhetjük, de az AGP buszét is.


Látható mekkorát változott a helyzet az előző teszthez képest. Ez az AGP sín és annak időzítésének a befolyása. A teszt szerint az EPoX EP-7KXA az első helyezett.


A kisebb kapja a kevesebb adatot az AGP sínen keresztül, a több a meggyőzőbb, így a vezető az AOpen AK72.


Az Unreal Tournament a játékokhoz tartozik, amely elsődlegesen a CPU-t és a processzor sínt terheli le. Itt két alaplap bizonyult a leggyorsabbnak: az ASUS K7V és az AOpen AK72.


Ha kisebb felbontást állítottunk be az Unreal Tournament-ben, a vezető csapat még egy taggal gyarapodott - a Chaintech 7ATA-val.


Az Expendable nem csak az AGP sínt terheli le, de a memória buszt is, ezért van az, hogy a kapott eredmények nagyon hasonlóak ahhoz, amelyeket az irodai alkalmazásoknál láttunk. Az ASUS K7V megint az első.


Kisebb felbontásoknál a Chaintech 7ATA csatlakozik a vezetőkhöz.
Látható, hogy a VIA Apollo KX133 chipsetes alaplapok minden tesztnél egymáshoz nagyon hasonlóan teljesítettek. Ezért ajánlható, hogy a teljesítmény helyett választásunkban inkább az alaplap jellemzői befolyásoljanak.

Végszó

Először is összesítve:

  Formaterv Tulajdonságok Túlhajtás Stabiltás Teljesítmény
ABIT KA7 Kitűnő Kitűnő Kitűnő Közepes
AOpen AK72 Rossz Közepes Közepes Kitűnő Kitűnő
ASUS K7V Közepes Kitűnő
Chaintech 7ATA Nagyon Rossz
EPoX EP-7KXA Kitűnő Közepes Közepes Közepes
Gigabyte GA-7VX Rossz Kitűnő Kitűnő
LuckyStar K7VA133 Közepes Rossz Rossz
Tyan S2380 Kitűnő Közepes Közepes Közepes

A következő két VIA Apollo KX133 chipsetes alaplapot ajánljuk:

Gigabyte GA-7VX Ez a kitűnő minőségű alaplap bizonyult a legstabilabbnak és közel a legjobb teljesítményűnek. Az egyedi DualBIOS technológia még vonzóbbá teszi az alaplapot, mivel megóvja az olyan vírusoktól, mint a CIH és ellenszere az olyan hibáknak, amely BIOS verziók frissítésekor adódhatnak. Az egyetlen hátulütője a GA-7VX-nek a processzor túlhajtása, amely gyakorlatilag lehetetlen. Így a Gigabyte GA-7VX azok számára lesz a legjobb választás, akik mindenek felett a rendszer stabilitását és megbízhatóságát tartják.

ASUS K7V Az ASUS telepakolta alaplapját egy csomó olyan tulajdonsággal, amely nagyon értékes a odaadó túlhajtók számára. A Vcore beállítás, a nagy számú FSB frekvencia-támogatás és a fejlett hardver-figyelés aligha marad észrevétlen azok számára, akik a maximumot akarják kihozni számítógépükből. Emellett ez az alaplap bizonyult a leggyorsabbnak, ami szintén határozottan a javára szól. Azonban ehhez hozzá kell tenni a szerkezet kellemetlenségeit is: hatalmas a mérete és nincs rajta ISA sín.

Forrás: iXBT

Kapcsolódó cikkek:
7 Intel 440BX alaplap tesztje
Alaplap Kézikönyv

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Csatti #11
    LOL. Tokjo ilyen regi forumot olvasni :) De minek? :)