Berta Sándor
Önállóan dönt az F-35-ös új rakétája
A norvég kormány hamarosan elfogadhatja az önálló csapásmérésre alkalmas rakéták beszerzését.
A Joint Strike Missile (JSM) nevű rakéták a repülőgépről való indítás után képesek önállóan felismerni a célpontjaikat és emberi beavatkozás nélkül dönteni arról, hogy leküzdjék-e őket vagy sem. Kétirányú adatkapcsolatra képes, azaz lehetővé teszi, hogy kilövése után az operátor módosítsa a célpontot, vagy akár utasítást adjon az önmegsemmisítésre. A projektet támadók úgy vélik, hogy ez a működési elv megsérti a nemzetközi előírásokat. A skandináv sajtó az új fegyverek kapcsán már "gyilkos robotokról" beszél.
A fegyverrendszert a Kongsberg Gruppen nevű helyi haditechnikai konszern fejleszti ki és szállítja a norvég légierőnek. Az ország parlamentje nemrég fogadta el a projekt további 2,2 milliárd norvég koronával való támogatását. A rakétákat a Lockheed Martin F-35-ös repülőgépeken rendszeresítenék, ezek a vadászok váltják fel a jövőben a norvég légierő F-16-osait. A fegyverrendszerrel szemben elvárás volt a célpontok önálló felismerése és az önálló döntéshozatal. A JSM-eket szenzorokkal és kamerákkal szerelik fel és egyaránt képesek földi és vízfelszíni célokat támadni. Útjának megtervezésekor figyelembe veszi az adott terület földrajzi adottságait. Navigációs rendszere és jó manőverezőképessége lehetővé teszi a talaj közeli repülést. A Kongsberg már készíti a JSM első prototípusát.
A rendszert támadók és az ellenzéki politikusok számos kérdést tettek fel. Ki lesz például a felelős, ha a JSM csődöt mond és rossz döntést hoz? Miként lehet megakadályozni a polgári célpontok támadását? Alexander Harang, a Norvég Békeliga (Norges Fredslag) elnöke parlamenti vitát sürget a projekt kapcsán a felmerült kérdések tisztázására, és hogy irányelveket dolgozzanak ki a JSM-mel kapcsolatban.
Christof Heyns, az ENSZ különleges vizsgálója szerint az elmúlt évtizedekben megnőtt a távolság a katonák és a célpontok között, most viszont már az is látható, hogy a fegyverek maguk is katonákká válnak. Norvégia nagy fegyverexportőr, szerinte ezért is tisztázni kellene a kérdéseket. A norvég védelmi miniszter, Ine Eriksen Søreide ugyan egyetért azzal, hogy a katonai robotizáció komplex kérdéseket vet fel, de szükségtelennek tartja a fejlesztések felfüggesztését a vita eldöntéséig.
A Joint Strike Missile (JSM) nevű rakéták a repülőgépről való indítás után képesek önállóan felismerni a célpontjaikat és emberi beavatkozás nélkül dönteni arról, hogy leküzdjék-e őket vagy sem. Kétirányú adatkapcsolatra képes, azaz lehetővé teszi, hogy kilövése után az operátor módosítsa a célpontot, vagy akár utasítást adjon az önmegsemmisítésre. A projektet támadók úgy vélik, hogy ez a működési elv megsérti a nemzetközi előírásokat. A skandináv sajtó az új fegyverek kapcsán már "gyilkos robotokról" beszél.
A fegyverrendszert a Kongsberg Gruppen nevű helyi haditechnikai konszern fejleszti ki és szállítja a norvég légierőnek. Az ország parlamentje nemrég fogadta el a projekt további 2,2 milliárd norvég koronával való támogatását. A rakétákat a Lockheed Martin F-35-ös repülőgépeken rendszeresítenék, ezek a vadászok váltják fel a jövőben a norvég légierő F-16-osait. A fegyverrendszerrel szemben elvárás volt a célpontok önálló felismerése és az önálló döntéshozatal. A JSM-eket szenzorokkal és kamerákkal szerelik fel és egyaránt képesek földi és vízfelszíni célokat támadni. Útjának megtervezésekor figyelembe veszi az adott terület földrajzi adottságait. Navigációs rendszere és jó manőverezőképessége lehetővé teszi a talaj közeli repülést. A Kongsberg már készíti a JSM első prototípusát.
A rendszert támadók és az ellenzéki politikusok számos kérdést tettek fel. Ki lesz például a felelős, ha a JSM csődöt mond és rossz döntést hoz? Miként lehet megakadályozni a polgári célpontok támadását? Alexander Harang, a Norvég Békeliga (Norges Fredslag) elnöke parlamenti vitát sürget a projekt kapcsán a felmerült kérdések tisztázására, és hogy irányelveket dolgozzanak ki a JSM-mel kapcsolatban.
Christof Heyns, az ENSZ különleges vizsgálója szerint az elmúlt évtizedekben megnőtt a távolság a katonák és a célpontok között, most viszont már az is látható, hogy a fegyverek maguk is katonákká válnak. Norvégia nagy fegyverexportőr, szerinte ezért is tisztázni kellene a kérdéseket. A norvég védelmi miniszter, Ine Eriksen Søreide ugyan egyetért azzal, hogy a katonai robotizáció komplex kérdéseket vet fel, de szükségtelennek tartja a fejlesztések felfüggesztését a vita eldöntéséig.