Gyurkity Péter
Bélbaktériummal termelnének üzemanyagot
A propán termelésében segíthet az E. coli, amellyel akár napenergiából is üzemanyagot nyerhetnénk.
A megújuló energiaformák egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben, különösen a fosszilis energiahordozókkal összefüggésbe hozott globális felmelegedés, illetve a nukleáris energiával kapcsolatos félelmek felerősödése miatt. Egy új kutatásban bélbaktériumokat használtak fel zsírsavak átalakítására, hogy alternatív úton oldják meg a propángáz termelését, egyelőre kis méretekben.
A brit és finn szakemberekből álló csapat a számos különböző területen felhasznált cseppfolyós propán (autógáz, LPG) előállítását szeretné megoldani környezetbarát és egyszerű módon, amelyhez érdekes módon az Escherichia coli (E. coli) bélbaktériumot használnák fel, akár a fosszilis energiahordozókkal szemben is létrehozva egy egészen új alternatívát. Munkájuk során a baktérium révén azon biológiai folyamatot igyekeztek megszakítani, amelynek következtében a zsírsavak sejtmembránná alakulnak át, ehhez pedig különféle enzimeket használtak fel, hogy a zsírsavakat egy ettől eltérő útra tereljék.
Azért esett választásuk a propánra, mert az viszonylag könnyen kiszabadul a sejtből, a cseppfolyós állapot eléréséhez pedig kevés energiára van szükség. Az eljárás során az E. coli baktériumot gazdatestként felhasználva az első lépésben eltávolítják a nem túl kellemes illatú butirsavat, majd a tioeszteráz (glicerin-foszfát aciltranszferáz) enzim egy új variánsával kiszakítják azt a természetes folyamatból, hogy a CAR névre hallgató második enzimmel a butirsavból butiraldehidet állítsanak elő. Az utolsó körben a nemrég felfedezett, a természetben is szénhidrogéneket előállító ADO (aldehyde-deformylating oxygenase) enzimmel nyerik ki a propánt, amely ezután közvetlen módon felhasználható a különböző járművekben és egyéb eszközökben.
A kísérletben egyelőre apró méretekben sikerült csak igazolni a sikert, ám ezt is elegendőnek tartják a koncepció igazolásához, hiszen a propán eddig csak a földgáz feldolgozásának és a kőolaj finomításának melléktermékeként volt elérhető. A végső cél a mesterséges folyamat átültetése a fotoszintézisben szerepet játszó baktériumokba, hogy ezután a napenergia révén állítsuk elő az üzemanyagot, ehhez azonban további kísérletekre lesz szükség.
A megújuló energiaformák egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben, különösen a fosszilis energiahordozókkal összefüggésbe hozott globális felmelegedés, illetve a nukleáris energiával kapcsolatos félelmek felerősödése miatt. Egy új kutatásban bélbaktériumokat használtak fel zsírsavak átalakítására, hogy alternatív úton oldják meg a propángáz termelését, egyelőre kis méretekben.
A brit és finn szakemberekből álló csapat a számos különböző területen felhasznált cseppfolyós propán (autógáz, LPG) előállítását szeretné megoldani környezetbarát és egyszerű módon, amelyhez érdekes módon az Escherichia coli (E. coli) bélbaktériumot használnák fel, akár a fosszilis energiahordozókkal szemben is létrehozva egy egészen új alternatívát. Munkájuk során a baktérium révén azon biológiai folyamatot igyekeztek megszakítani, amelynek következtében a zsírsavak sejtmembránná alakulnak át, ehhez pedig különféle enzimeket használtak fel, hogy a zsírsavakat egy ettől eltérő útra tereljék.
Azért esett választásuk a propánra, mert az viszonylag könnyen kiszabadul a sejtből, a cseppfolyós állapot eléréséhez pedig kevés energiára van szükség. Az eljárás során az E. coli baktériumot gazdatestként felhasználva az első lépésben eltávolítják a nem túl kellemes illatú butirsavat, majd a tioeszteráz (glicerin-foszfát aciltranszferáz) enzim egy új variánsával kiszakítják azt a természetes folyamatból, hogy a CAR névre hallgató második enzimmel a butirsavból butiraldehidet állítsanak elő. Az utolsó körben a nemrég felfedezett, a természetben is szénhidrogéneket előállító ADO (aldehyde-deformylating oxygenase) enzimmel nyerik ki a propánt, amely ezután közvetlen módon felhasználható a különböző járművekben és egyéb eszközökben.
A kísérletben egyelőre apró méretekben sikerült csak igazolni a sikert, ám ezt is elegendőnek tartják a koncepció igazolásához, hiszen a propán eddig csak a földgáz feldolgozásának és a kőolaj finomításának melléktermékeként volt elérhető. A végső cél a mesterséges folyamat átültetése a fotoszintézisben szerepet játszó baktériumokba, hogy ezután a napenergia révén állítsuk elő az üzemanyagot, ehhez azonban további kísérletekre lesz szükség.