Gyurkity Péter

Évezredek alatt kerüli meg csillagát egy exobolygó

Egy hatalmas gázóriás több ezer év alatt kerüli csak meg saját csillagát, a köztük lévő távolság is óriási.

Egy nemzetközi kutatócsapat közvetlen képalkotással fedezett fel egy újabb gázóriást, amelynek pályája, valamint a saját csillagától mért távolsága miatt további érdekességeket kínált. Kiderült, hogy az exobolygó több ezer év alatt tudja csak megkerülni csillagát, ez pedig leginkább a köztük lévő óriási távolság számlájára írható.

A felfedezés módjából kiindulva nem meglepő, hogy egy igencsak méretes bolygóról van szó, amely durván tízszer nagyobb tömegű, mint a Jupiter. Ez a GU Psc névre keresztelt csillag körül kering, mintegy 155 fényévre saját Naprendszerünktől. A méret eleve megkönnyíti a felfedezést, bár ehhez több teleszkóp adatait használták fel, hogy nagyobb biztonsággal igazolják vissza az eredeti megfigyelést. Ebben szerepet játszott a Gemini Obszervatórium, az OMM (Observatoire Mont-Mégantic), a CFHT (Canada-France-Hawaii Telescope), valamint a W. M. Keck Obszervatórium is, amelyek több eltérő tartományban követték nyomon a csillagot és annak bolygóját. A kutatók az infravörös sávot részesítették előnyben, hiszen a bolygók felszíne jóval hűvösebb, mint a csillagoké.

Maga a GU Psc b éppen 2000 csillagászati egységre (300 milliárd km-re) kering saját csillaga körül, vagyis 2000-szer távolabb van attól, mint a Föld a Naptól. Ez már önmagában rekordnak számít az eddig felfedezett exobolygók katalógusában, de a keringési idő miatt sem kell szégyenkeznie, hiszen ez nagyjából 80 ezer földi évnek felel meg. A csillag méretét illetően mintegy harmada a Napnak, kora mindössze 100 millió év körül lehet, hiszen azon fiatal csillagok csoportjának tagja, amelyre a csillagászok AB Doradus összefoglaló néven hivatkoznak. Az ilyen csillagok kedvelt célpontnak számítanak a szakmán belül, mivel a körülöttük keringő bolygók még kihűlőben vannak, így felfedezésük is könnyebb.

Az elkövetkező években újabb hasonló párosokra bukkanhatunk majd, annál is inkább, mert eddig nem gondolták, hogy ilyen óriási távolságokra és ilyen hosszú ideig is keringhetnek bolygók saját csillaguk körül (emlékeztetőül, a Plútó keringési ideje 248 év).

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #46
    re :) tűrhetőre sikerült a kaja :)

    "Az addig felfedezett többi égitest miatt kellet új definíció, nem a Plútó kizárása miatt."

    Ezeket az égitesteket be sem sorolták a bolygók közé eleve. Minek kellett volna őket kizárni? A plútót kellett kizárni, mert olyan volt, mint a később felfedezett sok másik. De mivel nem volt elég pontos a definíció, hogy mi is az a bolygó, így meg kellett alkotni, hogy ki lehessen zárni a plútót. Nem a többit. A Plútót. Nyilvánvaló, hoyg a felfedezések adták meg a löketet, viszont az addigi hiányos definíció szerint a Plútó bolygónak minősült. Újra kellett tárgyalni, hogy mi is az a bolygó.

    Ráleltek olyan határesetekre, amikről az addigi definíció semmit sem mondott, illetve mondott. Az addigi definíció szerint mindegyik bolygónak minősült. 2 út állt elő: Vagy mindegyik bolygóvá lesz vagy pontosítják a definíciót. Az utóbbi mellett döntöttek. Akármennyire is kardoskodsz mellette, hogy márpedig a csillag fogalmánál nincs határérték, a barnatörpe-gázóriás viszonylatában is lesz ilyen vita ez egészen biztos. Csak kellően kell ismerni őket. Mert könnyű azt kimondani, hogy nincs saját fénye, csak épp kapásból erre 2 bolyó sem stimmel a naprendszerben. Egyik a Jupiter, másik a föld, amely a rádióhullámok tartományában igencsak kifényesedett az elmúlt 70 évben. Utóbbit le lehet nyelni, mert mi csináltuk. A jupiter sugárzását meg a fene se tudja mi okozza. Majd ha találunk sokfajta bolygót, sokfajta sugárzással, majd pontosítják, mit is jelent a saját fény. És amikor már ismerünk jó sok barnatörpét és pontosítják, hogy milyen sugárzás esetén nevezik csillagnak és mikor gázóriásnak, majd akkor meglesz rá a definíció. Az nem definíció, hogy kb lehetett benne fúzió. Mert ez csak modellszámítás és becslés, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy marhára nem tudjuk megállapítani, hogy milyen anyagokból is áll mondjuk a Jupiter, még azt sem tudjuk, hogy van e szilárd magja. Így ez, hogy kimondjuk, hogy "fúzió" papíron nagyonszép, de ennyi. a 2006 előtti bolygódefiníció is úgy tűnt nagyonszép, lefed mindent. Aztán kiderült, hogy hiányos.
  • Irasidus #45
    Először is: Jó étvágyat! :)

    "Ha Plútót nem tudták kizárni, kellett hozzá definíciót alkotni, akkor mégis miabúbánatért nem érv ez?"

    Az addig felfedezett többi égitest miatt kellet új definíció, nem a Plútó kizárása miatt.

    "Pedig a példa tökéletes arra, hogy definíciót hoznak, mert a régiek nem elégségesek. A Plútó esetében a Neptunusz a ludas, ami széthúzta a két égitestet, a közös tömegközéppont enélkül a Plútó belsejébe esne." ááá még véletlenül se határeset.... azért vitáznak rajta mi? :) Magadnak mondasz ellent ismét.... Ezért nincs értelme a vitának. Namostmár tényleg húzok mert sose fõ meg a slambuc magától :)"

    Mivel nincs olyan, hogy hivatalos definíció, így nem is lehet rossz. De valóban, ha az aximoatikus meghatározás kevés akkor születik egy definíció. Jelen esetben axiomák vannak, amiből mondtam neked egyet, általában laikusoknak ez elég szokott lenni. Ok, kevés volt, mondtam még kettőt. Azért így már meg kellene érteni, hol a hiba a mondandódban... ;)
  • gforce9 #44
    Ha Plútót nem tudták kizárni, kellett hozzá definíciót alkotni, akkor mégis miabúbánatért nem érv ez? Na mindegy. Nem lenne ez a vita ilyen, ha esetleg nem mondanál ellent magadnak és kapásból nem néznél hülyének. Én hoztam példát, csak te azt nem fogadod el. Pedig a példa tökéletes arra, hogy definíciót hoznak, mert a régiek nem elégségesek.

    "A Plútó esetében a Neptunusz a ludas, ami széthúzta a két égitestet, a közös tömegközéppont enélkül a Plútó belsejébe esne." ááá még véletlenül se határeset.... azért vitáznak rajta mi? :)

    Magadnak mondasz ellent ismét.... Ezért nincs értelme a vitának. Namostmár tényleg húzok mert sose fő meg a slambuc magától :)
  • Irasidus #43
    "Szó sincs arról, hogy adatok ne lennének róla. Te amellett próbálsz érvelni, hogy nincsenek határestek, csak hiányos adatok. "

    Ami mellet érvelek az csupán az, hogy te eddig csupa olyan példát hoztál, amikről adatok vagy újabba definíció hiányában nem tudták/tudják eldönteni az égitestekről, hogy micsoda és nem a definíció volt pontatlan! Ilyet egyet sem írtál, csak mondtad vannak. Határesetek - vagyis ahogy a csillagászatban fogalmazunk: átmenetek léteznek! Nem írtam, hogy nincs és olyat sem, hogy néha a definíciókat nem kell pontosítani, mert minden örökké jó! De a 2006-ban elfogadott definíciók egyenlőre még pontosak, amit írtál nem kritikája ezeknek. Erre rávilágítottam, de valamiért nem akarod megérteni, inkább eljátszod, hogy pattalan a vita...

    "arra hogy a közös tömegközéppontjuk kívül esik tudtommal mindkettõ felszínén és mégis holdnak mondják a definíció ellenére, amit te írtál!"

    Tudom, hogy a Wikipédia szerint kettős(törpe)bolygó, de a wiki ebben az esetben téved. Nem határeset, csak a Charon státuszáról az IAU még nem döntött, a vita még tart... A történet ennél kicsit bonyolultabb, ugyanis a nagyobb égitestet a Nap (vagy más égitest) jobban húzza, mint a kisebbiket, és ennek hatására idővel minden bolygó-hold páros kettős bolygóvá válna. Ezt nevezik "kötélhúzási-értéknek", vagyis a bolygó és hold meg nap gravitációs "vonzását" együttesen szokták figyelembe venni. A Plútó esetében a Neptunusz a ludas, ami széthúzta a két égitestet, a közös tömegközéppont enélkül a Plútó belsejébe esne. (Egyéb iránt ezért szokták figyelembe venni MÉG az összetételét is (vagy tudományosabban mondva a CO2 arányt), Charon eltérő összetételű, tehát nem egy helyen/időben keletkeztek). Nem én tehetek róla, ha valamit csak felszínesen ismersz, és úgy szállsz egy vitába...
  • gforce9 #42
    "Most itt mire is gondolsz pontosan?" arra hogy a közös tömegközéppontjuk kívül esik tudtommal mindkettő felszínén és mégis holdnak mondják a definíció ellenére, amit te írtál! Vannak határesetek mindenhol és az elnevezés át-átcsúszhat a definíciókon is. Szó sincs arról, hogy adatok ne lennének róla. Te amellett próbálsz érvelni, hogy nincsenek határestek, csak hiányos adatok. Én meg azt mondom vannak határesetek. De mivel úgy látom ebben nem jutunk dűlőre én elköszönök. Viszlát, legalábbis itt :)
  • Irasidus #41
    "2006-ban alkották meg azt a pontosítást, ami kizárta és csináltak neki új kategóriát. Mindenhol ezt lehet olvasni+az elõadásban is ez van. Mégis azt kéred nézzem végig? Talán akkor te is. Ha máshogy tudod akkor valami linket adj, mert bárhogy keresek rá csak az új definíció zárja ki, ami 2006-os keletû."

    Igen, az IAU által elfogadott definíció 2006-ig nem volt, ugyanis az egész "közmegegyezésen" vagyis axiomatikus alapokon nyugodott, egyszerűen azért mert nem volt rá szükség. De azért mégiscsak volt meghatározása, amit majd a végén leírok. Másik, hogy nem a Plútónak csináltak új kategóriát, hanem annak a több tucat akkor már ismert égitestek (és nem csak Kuiper-objektumoknak), vagyis a több lúd disznót győz alapon (végre) eldöntötte az évszázados vitát. (Ugyanis nem 2006-ban kezdődött ez a vita, hanem a Ceres, Vesta, stb. megtalálása óta folyik, és már a 90' években is nyilvánvaló volt, hogy Plútó nem valódi bolygó, csak kulturális okból marad az, meg USA erős lobbia miatt.) A másik ok, amint gyakran nem említ a média, hogy addigra már több száz "exobolygót" fedeztek fel, és kellet egy pontos meghatározás:

    Addig amíg csak 9 bolygót ismertünk - kulturális magyarázat volt, vagyis bolygó az amit annak nevezünk (19. közepéig). Ennek ellenére, 2006 előtt bolygónak azt tekintették: ami egy csillag körül kering, nincs saját fénye, óramutató járásával ellentétesen - nyugatról keletre - keringenek a Nap körül és a bolygó keringési síkja közel esik az ekliptika síkjához. Illetve, volt még egy ami Newtoni bolygómozgáson alapuló meghatározás, ami a rezonanciákat vette figyelembe... Linket meg értelemszerűen nem fogsz kapni, mert ez leginkább szóban forgó vita volt, és nem publicisztikai, minthogy ez csak egy emberi osztályozás, és nem természeti ismeret, és ismétlem nem volt rá szükség.

    "A kötözködést én inkább tõled érzem. mégpedig ezért:
    "Nevezték, akkor amikor nem tudták még milyen viszonyban vannak egymással = adatok hiánya."
    Most ponthogy a definíció ellenére holdnak nevezik! De persze nincsenek határértékek és én kötözködök. Na mindegy."

    Most itt mire is gondolsz pontosan? A Charon egy hold, nem kettős törpebolygó. Nem nevezik így. Addig nevezték így, amíg (a 70-évek közepén) pontos keringést nem számoltak rájuk (az oka pedig az volt, hogy nagyon közel keringteg egymáshoz, és a modellek ezt jósolták, ne jött be. Ennyi). Nem a definícióval volt a baj, hanem a hiányos adatokkal.
  • gforce9 #40
    Én nem kötözködtem. Ha annak érződött akkor bocs.

    2006-ban alkották meg azt a pontosítást, ami kizárta és csináltak neki új kategóriát. Mindenhol ezt lehet olvasni+az előadásban is ez van. Mégis azt kéred nézzem végig? Talán akkor te is.

    Ha máshogy tudod akkor valami linket adj, mert bárhogy keresek rá csak az új definíció zárja ki, ami 2006-os keletű.

    A kötözködést én inkább tőled érzem. mégpedig ezért:
    "Nevezték, akkor amikor nem tudták még milyen viszonyban vannak egymással = adatok hiánya."
    Most ponthogy a definíció ellenére holdnak nevezik! De persze nincsenek határértékek és én kötözködök. Na mindegy.
  • Irasidus #39
    Tudtam, hogy belefogsz kötni. A hidrosztatikai egyensúlyon van a hangsúly, nem a tömegen, bár a tömeg okozza, de nincs ott semmiféle határérték (ami ugye az egész mondandó lényeg), tudod egy vízcsepp vagy akár egy olvadt kőzetcseppecske is felvehet ilyen egyensúlyt. A harmadik pont azt jelenti laikus nyelven: törmelék, egyébként ha nem kapásból a saját hülyeségedet nyomnád, hanem utánanéznél tudnád miért született ez a döntés 2006-ban...

    "Valószínûleg eleve kisbolygóként kezelték volna, vagy találnak ki rá valami más nevet. Egyszerûen definíciószinten nem volt meg 2006-ig, hogy pontosan mi is a bolygó így a plútót definíciószerûen sem tudták kizárni. Alkotni kellett rá."

    Volt 2006 előtt definíció, méghozzá három féle is. Ezek egyikébe sem illet bele a Plútó, már a felfedezését követően sem.

    "Nyilván tömegaránynak kell szerepelnie nem tömegnek. Viszont pont a Plutó legnagyobb holdja már átesik az áltad említett határon. Nevezték holdnak is és kettõsbolygó rendszernek is. Most ha jól dereng holdnak mondják."

    Nevezték, akkor amikor nem tudták még milyen viszonyban vannak egymással = adatok hiánya.

    "Gyanítom a barnatörpék esetében is lesz ilyen. Kering egy csillag körül, van holdja energiát sugároz ki de a fúzió vagy beindult vagy nem, nem lehet a belsejébe belelátni."

    Egy csillagnak nincs holdja. A vázoltak alapján nem fog beindulni, de tegyük fel: akkor egy új osztályt alkotunk. Ennyi.

    "Igaz rá hogy csillag körül kering. Igaz rá hogy gömbalakú legyen és az is igaz rá, hogy pályályát tisztára söpörje. Aztán vagy kettõscsillagnak hívja valaki vagy bolygórendszernek vagy kitalálnak rá új nevet."

    Igen, ez így működik. Ha egy új égitestosztályt találunk akkor általában nevet adunk neki...

    "Vagy a csillagok definícióját pontosítani kell a tárcsillagukkal való tömegarányukkal is, mert egyelõre közelében sem vagyunk olyan technikának, hogy belelássunk egy gázóriás belsejébe."

    Ha majd szükség lesz rá, akkor pontosítani kell a definíciót. Ha nem "látunk bele" vagyis tudjuk eldönteni, hogy egy égitest egy gázóriás vagy csillag akkor az hiányos adatok miatt van, és nem a definíció pontatlansága miatt van, mint írta. Neked ilyen nehéz a felfogásod, vagy csak kötözködsz?
  • gforce9 #38
    Az előadást végignéztem.

    A 2. pontban szerepel a tömeg. Ugyanis elsősorban attól függ a gömbalak :)

    A 3. pontot lényegében arra találták ki, hogy hogyan lehet kizárni a Plútót. Amire szükség sem lett volna, ha az elejétől ismerik a tömegét. :)

    Valószínűleg eleve kisbolygóként kezelték volna, vagy találnak ki rá valami más nevet. Egyszerűen definíciószinten nem volt meg 2006-ig, hogy pontosan mi is a bolygó így a plútót definíciószerűen sem tudták kizárni. Alkotni kellett rá.

    "Kettõs bolygó: ha a közös tömegközpontjuk kívül esik mindkét égitesten. (Plusz a fenti bolygódefiníció) Tömeg itt sem szerepel."

    Nyilván tömegaránynak kell szerepelnie nem tömegnek. Viszont pont a Plutó legnagyobb holdja már átesik az áltad említett határon. Nevezték holdnak is és kettősbolygó rendszernek is. Most ha jól dereng holdnak mondják.

    Gyanítom a barnatörpék esetében is lesz ilyen. Kering egy csillag körül, van holdja energiát sugároz ki de a fúzió vagy beindult vagy nem, nem lehet a belsejébe belelátni. Igaz rá hogy csillag körül kering. Igaz rá hogy gömbalakú legyen és az is igaz rá, hogy pályályát tisztára söpörje. Aztán vagy kettőscsillagnak hívja valaki vagy bolygórendszernek vagy kitalálnak rá új nevet. Vagy a csillagok definícióját pontosítani kell a tárcsillagukkal való tömegarányukkal is, mert egyelőre közelében sem vagyunk olyan technikának, hogy belelássunk egy gázóriás belsejébe.

    Mondjuk a vitánk eléggé értelmetlen amúgy :) Attól még nem változik semmi, hogy hogyan hívjuk.
  • Irasidus #37
    Az IAU által elfogadott bolygó definíció:

    1. a Nap (illetve központi csillag) körül keringő égitest
    2. elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúly, vagyis kissé egyszerűbben fogalmazva: megközelítőleg gömb alakba formálódjon
    3. tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

    Ahogy látod a tömeg sehol sem szerepel benne. A videó tök jó, Krisztiánnak majd megmondom, hogy példálóztál vele :), viszont végig is kellet volna nézni, nem? :((( Szóval, sokáig úgy gondolták, hogy a Neptunusz pályaháborgását egy bolygó okozza. Ebből kiszámították a méretét és tömegét ami kb. a Föld tömegének adódott. Sokáig keresték az ekkor már X-bolygónak nevezett égitestet; és lás csodát 1930-ban egy amerikai csillagász néhány fok eltéréssel ugyan (sic!), de nagyobból pont ott talált - valamit... - ahol ezt a bolygót várták volna! És mielőtt többet megtudtak volna erről az égitestről ( = adatok hiányában), már bolygó státuszt kapott (az akkori csillagásztársdalom egy részének kételkedése ellenére). Egyébként ilyen tévedések, hagyományból több helyen is tetten érhetők, gondolj az áram folyási irányára. Hagyományból maradt bolygó, (meg azért mert az egyetlen USA felfedezés bolygó, és erős lobbival rendelkezett) egészen addig, amíg már nem lehetett tovább bolygózni. Ennek oka a fentiből a 3. pont, és ezért nem bolygó!

    "Egyébként ha a bolygó és a holdja egymással összemérhetõ, mikortól hold-bolygó páros és mikortól kettõsbolygó? :)"

    Kettős bolygó: ha a közös tömegközpontjuk kívül esik mindkét égitesten. (Plusz a fenti bolygódefiníció) Tömeg itt sem szerepel.

    "És egyelõre ebben még nincs megegyezés legjobb tudomásom szerint, hogy pontosan mikortól barnatörpe a barnatörpe?"

    De van, 2007-ben született a legújabb.
    Barna törpe csillag: olyan csillag amiben ugyan beindul a fúzió, de a fúziós magreakciók _fenntartására_ képtelen. Tömeg itt sem szerepel.