Szegények a hazai fogyasztók, nincs bővülés az informatikai piacon, ezért a gyártók csökkentik közvetlen jelenlétüket Magyarországon. Az eddigi tevékenységüket egyre inkább a disztribútoroknak kell átvenniük, azaz gyakorlatilag közvetett márkaképviseletté válnak, ami ha felkészülnek az új szerepükre egyben új lehetőségeket is teremt számukra.

Az Apcom Hungary az Apple egyik legnagyobb hazai disztribútora, a három kontinensen 30 országban jelen lévő Midis Group tagja. Vezetője, Szeidl Tibor egy sajtótájékoztatón ismertette hogyan látják ők a magyar piacot, közvetítő szereplőként szerintük hogyan lehet alkalmazkodni a válság okozta változásokhoz, és ez mit jelent nekünk, fogyasztók számára, illetve a gyártók hogyan reagálták le a csökkenő keresletet. Közlése szerint míg a régió többi országában évente 7-8 százalékkal emelkedik az informatikára költött összeg, addig nálunk ez idén csak 3% lesz, de ez is csak az okostelefon-vásárlásoknak köszönhető, azok nélkül zsugorodtunk volna.

2007 óta nálunk volt a legnagyobb a visszaesés, a cégeknél előtérbe lépett a költségtakarékosság, lényegében csak szinten tartásra és karbantartásra költenek, a kormányzati szféra megrendelései pedig esetlegesek, volumenében harmadára estek. A végfelhasználói piacra sem lehet stabilan építeni, mivel rendkívül gyorsan változnak a fogyasztói igények (lásd a PC-eladások csökkenését és a táblagépek robbanásszerű terjedését), szoftverekre, szolgáltatásokra viszont kevesebbet vettünk, mint korábban. Erre a töpörödésre gyártói oldalról is elkerülhetetlen a leépítési reakció, sok társaság bezárta magyar képviseletét vagy csökkentette hazai létszámát, illetve kevesebbet költenek marketingre, reklámra, a végfelhasználók oktatására.


"Azt látom, hogy a gyártók leépítenek, azt látom, hogy kivonulnak. A feladatok, amelyeket eddig megoldottak azok most nincsenek megoldva, vagy nem lesznek megoldva a közeljövőben." Szeidl Tibor szerint a kiskereskedőket a gyártókkal összekötő disztribútorok nincsenek felkészülve erre a folyamatra, mert ugyan rengeteg cég van jelen a területen - közlése szerint tíz éve túlzsúfolt a piac -, de többségük tőkeerő nélküli vállalkozás, amely képtelen megfelelő támogatás biztosítására. Véleménye szerint az új helyzetben a disztribútoroknak kell a hiányzó gyártói jelenlétet átvenniük, markánsabb szerepet kell játszaniuk a termékláncban.

Vélekedése szerint erre a válsághelyzetre a dedikált disztribúciós modell a jó válasz, mely arról szól, hogy részben átveszik a gyártói feladatokat, egyfajta "közvetett márkaképviseletként" működnek. Természetesen ez csak félmegoldás mert az igazi profizmus a gyártónál van, de ha annak 20 - 50 fős képviselete nem fenntartható, meg kell próbálniuk néhány fős szakértő csapatokkal, projektcégekkel betölteniük a kivonulás nyomán támadó űrt. Ehhez persze bizalmi kapcsolatot kell kiépíteni a gyártóval is, ami lehetőséget is teremt, mert adott esetben hozzájárulást lehet tőle kapni az elvégzett feladatokért. Konkrét igényt látnak erre a tevékenységre a gyártók részéről, hiszen azok sem akarnak felégetni maguk mögött minden hidat.

Rendkívül rosszul érinti őket a forintárfolyam gyors változása, hogy az pár hét alatt 290 körüli szintről jóval 300 fölé ugrott. "Ez a halála a disztribúciónak. Ha valamivel tönkre lehet tenni a kereskedőt akkor az ez. Nagyon sok termék, nagyon sok gyártó több hónapos szállítással dolgozik; mire a hajó ideér, mire a terméket kiteszik eltelik három hónap és még ki se került az óriásplakát." Ebből következően is a szürkepiac részesedését háztartási elektronikában - ahol a hozzáadott érték korlátos - két számjegyű részesedésűre becsüli, melynek aránya a termékek árának növekedésével emelkedik.


Az itthon leginkább az alma logóról ismert cég vezetője a magyar elektronikai kiskereskedelmi piacon leginkább az Extreme Digital kontra többiek elleni harcát emelte ki. Közlése szerint a területen élet-halál küzdelem zajlik, és szerinte nem véletlen, hogy kihullott a Keravill, az Electroworld (többször is), a Murányi stb., és örülne, ha a magyar piac el tudna tartani egy nagyformátumú szakbolt-hálózatot.

"A magyar piac a gyártók marketingbüdzséjében a kerekítési hibahatáron mozog, ergo brandkommunikációt, rossz szóval élve 'néptanítást' a gyártó oldaláról nem látunk, vagy nagyon ritka. A Samsungnak van bőven pénze, csinálja, az Apple speciel nem nagyon - pedig az Apple-nek is van pénze... Ki az aki meg tudja tanítani a vásárlót, hogy mi a különbség egy okostelefon és nem okostelefon között, hogy mire jó a tablet, mi a különbség az operációs rendszerek között? A kereskedő. Vevőként nagyon nagy igény lenne arra, hogy tanítsanak minket, de nem nagyon akarunk fizetni érte, emiatt a nagy alapterületű plázás elektronikai boltok iszonyú problémákkal küzdenek. A költségük nagyon magas, de elviszi tőlük a forgalmat a hiper és elviszi az online."

"Nagyon nehéz helyzetben van ma a piacon mindenki, beleértve az Apple kereskedőket is, akik szakbolt jelleggel működtetik a tevékenységüket. A vevők igénylik a tudást, de nincs még meg az tudatosság, hogy ez többe kerül, nem fogadják el, hogy itt a termék 5 százalékkal drágább." Véleménye szerint a magyar fogyasztók nem biztos, hogy el tudnak tartani ilyen sok Apple-boltot, ez attól is függ, hogy a vállalat megjelenik-e egy olyan termékkel, ami az iPad-hez hasonló hatást gyakorol a piacra.

"Az oktatást egy online kereskedő is meg tudja tenni, könnyebb neki a tudás megosztása, mint élőszóban. A hajlandóság arra, hogy a webről tanuljunk azt gondolom nő, legtöbben már a termék kiválasztást is ott kezdjük. Sokan vannak, akik nem mennek be a boltba, mert csalódtak néhányszor, vagy nem megfelelő információt kaptak, hanem elkezdenek blogokat olvasni, online teszteket, összehasonlító oldalakat néznek, de ilyenkor egy plázában áruló szaküzlet már vesztett helyzetben van, mert ha kifizetni nem is fogja az ember a weben, de megrendelni biztosan meg fogja."