Gyurkity Péter
Lassan terjed a repülőn való telefonálás és WiFi
A különböző légitársaságok ezekben a hónapokban kezdik meg, avagy folytatják a repülés közbeni telefonálást és a vezetéknélküli internetezést lehetővé tévő rendszerek kiépítését és alkalmazását, ezek telepítése azonban a jövő év végéig elhúzódik, egyes esetekben pedig még ennél is tovább tart majd. Az igény egyértelműen megmutatkozik az utasok részéről, és bár a vélemények megoszlanak a használat mikéntjéről, valamint az esetleges felárakról, a többség igénybe venné a kínált platformokat. Kérdés, hogy a szabályozó hatóságok milyen gyorsan hozzák meg a szükséges döntéseket, illetve hogy az érintett társaságok mennyiben tudják majd kiküszöbölni a kényelmetlenségeket.
A Fly.com szeptember első hetében tette közzé amerikai felmérését, amely az eredeti európai kérdőívet követi a sorban. A válaszok összegzése után kitűnik, hogy a tengerentúlon egyértelmű igény mutatkozik a WiFi és a repülőn való telefonálás iránt, ami némileg szembemegy az európai trenddel. Amíg ugyanis a brit változatban alig 5 százalék jelezte igényét a technológia iránt, addig az amerikai anyagban már 80 százalék állt pozitívan a WiFi jelenlétéhez, 66 százalék pedig a mobiltelefonoknál is igenlő választ adott. Mivel az In-Stat adatai szerint jelenleg odaát az utasok alig 10 százaléka veszi (veheti) igénybe a meglévő megoldásokat (az összes amerikai járat 16 százalékát szerelték eddig fel a szükséges eszközökkel), mindenképpen van fantázia a kiépítés folytatásában.
Felmerülnek azonban bizonyos kérdések a mindennapos alkalmazással, annak mikéntjével kapcsolatban. Hiába van ugyanis meg az igény a tengerentúlon, a megkérdezettek fele nem szeretne felárat fizetni a kapcsolódásért, 38 százalék pedig attól tart, hogy a hangosan telefonálók zavarnák az utasok nyugalmát. Jellemző adat, hogy 59 százalék nem tudja mire való az úgynevezett "airplane" opció a különböző mobil készülékeken (amivel letiltjuk a hálózat elérését), 46 százaléknak pedig halvány gőze nincs arról, hogy erre, avagy a kütyük kikapcsolására, miért is van szükség. A társaságok számára eközben elsősorban az jelenthet problémát, hogy a szaporodó eszközök energiaéhségét miként elégítsék majd ki.
A hálózat elérésére alkalmas, antennákkal felszerelt kütyük kikapcsolásához eddig maguk a társaságok ragaszkodtak, mégpedig a személyzet visszajelzései alapján. Számos esetben panaszkodtak a pilóták interferenciára, egyes baleseteket és nehéz helyzeteket is ezzel magyaráztak, a gyártók és légitársaságok által lefolytatott vizsgálatok azonban nem mutattak egyértelmű bizonyítékokat, a vélemények pedig továbbra is megoszlanak a repülés közbeni használattal kapcsolatban. Mivel a gyártóknak először a hatóság engedélyét kell beszerezniük, a folyamat elhúzódhat, bár úgy tűnik, hogy a két nagy rivális erőltetett ütemben halad előre.
Dacára annak, hogy az amerikai FCC és FAA egyaránt tiltja a repülés közbeni mobiltelefonálást, a Boeing a napokban jelezte, hogy kibővíti a technológiát kínáló gépparkját, és a meglévő 737-es modell mellett a gyártósorról jövőre legördülő 747-8 és 777 változatok is alapesetben tartalmazni fogják a platformot, az eddig legyártott 787-eseket pedig még az év végéig kibővítik, hogy ugyanazon technológiát alkalmazzák. Ezzel a cég európai riválisát követi, amely az Airbus A330 esetében szintén elérhetővé tette a telefonálás és WiFi lehetőségét (ezt egyébként a Virgin Atlantic már használja, a Vodafone, az O2, valamint az amerikai T-Mobile közreműködésével, egyszerre legfeljebb 6 utas számára engedélyezve a hívásokat, roaming díj ellenében).
A megoldás elterjedéséhez természetesen elengedhetetlen, hogy további országok engedélyezzék a telefonálást és internetezést. Az USA-ban egyelőre a személyzet számára engedélyezték az e-olvasók és táblák használatát, jelenleg pedig azon folyik a vita, hogy az utasok a jövőben bekapcsolva tarthatják-e majd ugyanezen kütyüket felszállás és leszállás közben (ágazati szakértők szerint ez nem jelent gondot, az FAA azonban továbbra is óvatos). Az Európai Bizottság 2010-es döntése értelmében megindult az egységes európai keretrendszer kidolgozása, itt a 3G-t is engedélyeznék 3000 méter feletti magasságon, azt azonban a magánszektorra bízzák, hogy az utasok nyugalmát és kényelmét miként kívánják megőrizni.
Világszerte több légitársaság is dolgozik a rendszer kiépítésén, illetve a meglévő platform kibővítésén. A tengerentúlon a több ilyen társasággal szerződött GoGo már 1200 gépet szerelt fel a szükséges WiFi eszközökkel, ám éles versenyben állnak a Panasonic Avionics céggel, amely immár a Boeinget is partnerei között tudhatja. A Delta szintén a GoGo révén szolgáltatna immár video streaming funkciót, elsőként az amerikai, majd azt követően a nemzetközi járatokon, ez azonban egészen 2015-ig elhúzódhat. Ugyanezen cég és a Virgin America ingyen hozzáférést biztosít az eBay oldalához, míg az United szintén ezt platformot választotta. A GoGo már Kanadában is terjeszkedik, az Air Canada szolgáltatása egyes belföldi és amerikai járatokon elérhető (csak most kapták meg a kanadai hatóságok egész országra kiterjedő WiFi-engedélyét), de ezzel egy időben a transzatlanti járatok bevonásán is dolgoznak.
A Singapore Airlines 50 millió dolláros projekt keretében építi ki a WiFi és mobil adatforgalmat lebonyolító rendszerét, ez jelenleg 14 gépen, többek között a leghosszabb járatokon elérhető, az elkövetkező két évben azonban az OnAir közreműködésével minden hosszabb úton használt Airbus A380, A340, valamint Boeing 777-300ER megkapja azt. Az Emirates az Ausztráliába irányuló járatokon vezeti be az OnAir megoldását, miután az végre megkapta az ausztrál hatóság engedélyét, ennek keretében pedig az A380-as gépeken utazók 7,5 dollárért 5 MB, 15 dollárért 25 MB, 25 dollárért pedig 100 MB forgalmat bonyolíthatnak le. A Japan Airlines eddig a New York, Chicago és Jakarta városába tartó gépeken tette elérhetővé a Panasonic eXConnect rendszerét, London, Párizs és Frankfurt ebben csak jövő tavasszal részesül majd.
Európában a Norwegian Airlines vállalta magára az úttörő szerepet, ők már tavaly februárban bemutatták a platformot, mégpedig az első körben ingyenesen, eddig pedig 46 újnak számító Boeing 737-800 típusú gépen integrálták azt a Row 44 segítségével. A Lufthansa a tengerentúli, az USA-ba és Kanadába irányuló járatokon alkalmazta először a Boingo megoldását, amely immár televíziós csatornát is kínál, ebben pedig többek között a Deutsche Telekom is közreműködik. Az Air France és a KLM itt némileg lemaradt, de a jövő év elején két 777-es gépen elkezdik a próbaidőszakot, a többiekhez hasonlóan a böngészést, a levelezést, valamint a szöveges üzenetek küldését és fogadását helyezve előtérbe - az ár egyelőre ismeretlen.
A fentiekből jól látható, hogy a legtöbb versenyző a WiFi-t részesíti előnyben, elsősorban nyilván azért, mert a hatóságok számára ez jelenti a kisebb gondot, az engedélyeztetés terén pedig sokkal jobb a helyzet. Várhatóan éveknek kell még eltelnie ahhoz, hogy a WiFi mellett a mobiltelefonok is komolyabb korlátozás nélkül használhatók legyenek, onnantól kezdve pedig egyedül az ár, valamint az esetleges további feltételek adhatnak majd okot az utasok számára a visszatáncolásra.
A Fly.com szeptember első hetében tette közzé amerikai felmérését, amely az eredeti európai kérdőívet követi a sorban. A válaszok összegzése után kitűnik, hogy a tengerentúlon egyértelmű igény mutatkozik a WiFi és a repülőn való telefonálás iránt, ami némileg szembemegy az európai trenddel. Amíg ugyanis a brit változatban alig 5 százalék jelezte igényét a technológia iránt, addig az amerikai anyagban már 80 százalék állt pozitívan a WiFi jelenlétéhez, 66 százalék pedig a mobiltelefonoknál is igenlő választ adott. Mivel az In-Stat adatai szerint jelenleg odaát az utasok alig 10 százaléka veszi (veheti) igénybe a meglévő megoldásokat (az összes amerikai járat 16 százalékát szerelték eddig fel a szükséges eszközökkel), mindenképpen van fantázia a kiépítés folytatásában.
Felmerülnek azonban bizonyos kérdések a mindennapos alkalmazással, annak mikéntjével kapcsolatban. Hiába van ugyanis meg az igény a tengerentúlon, a megkérdezettek fele nem szeretne felárat fizetni a kapcsolódásért, 38 százalék pedig attól tart, hogy a hangosan telefonálók zavarnák az utasok nyugalmát. Jellemző adat, hogy 59 százalék nem tudja mire való az úgynevezett "airplane" opció a különböző mobil készülékeken (amivel letiltjuk a hálózat elérését), 46 százaléknak pedig halvány gőze nincs arról, hogy erre, avagy a kütyük kikapcsolására, miért is van szükség. A társaságok számára eközben elsősorban az jelenthet problémát, hogy a szaporodó eszközök energiaéhségét miként elégítsék majd ki.
A hálózat elérésére alkalmas, antennákkal felszerelt kütyük kikapcsolásához eddig maguk a társaságok ragaszkodtak, mégpedig a személyzet visszajelzései alapján. Számos esetben panaszkodtak a pilóták interferenciára, egyes baleseteket és nehéz helyzeteket is ezzel magyaráztak, a gyártók és légitársaságok által lefolytatott vizsgálatok azonban nem mutattak egyértelmű bizonyítékokat, a vélemények pedig továbbra is megoszlanak a repülés közbeni használattal kapcsolatban. Mivel a gyártóknak először a hatóság engedélyét kell beszerezniük, a folyamat elhúzódhat, bár úgy tűnik, hogy a két nagy rivális erőltetett ütemben halad előre.
Dacára annak, hogy az amerikai FCC és FAA egyaránt tiltja a repülés közbeni mobiltelefonálást, a Boeing a napokban jelezte, hogy kibővíti a technológiát kínáló gépparkját, és a meglévő 737-es modell mellett a gyártósorról jövőre legördülő 747-8 és 777 változatok is alapesetben tartalmazni fogják a platformot, az eddig legyártott 787-eseket pedig még az év végéig kibővítik, hogy ugyanazon technológiát alkalmazzák. Ezzel a cég európai riválisát követi, amely az Airbus A330 esetében szintén elérhetővé tette a telefonálás és WiFi lehetőségét (ezt egyébként a Virgin Atlantic már használja, a Vodafone, az O2, valamint az amerikai T-Mobile közreműködésével, egyszerre legfeljebb 6 utas számára engedélyezve a hívásokat, roaming díj ellenében).
A megoldás elterjedéséhez természetesen elengedhetetlen, hogy további országok engedélyezzék a telefonálást és internetezést. Az USA-ban egyelőre a személyzet számára engedélyezték az e-olvasók és táblák használatát, jelenleg pedig azon folyik a vita, hogy az utasok a jövőben bekapcsolva tarthatják-e majd ugyanezen kütyüket felszállás és leszállás közben (ágazati szakértők szerint ez nem jelent gondot, az FAA azonban továbbra is óvatos). Az Európai Bizottság 2010-es döntése értelmében megindult az egységes európai keretrendszer kidolgozása, itt a 3G-t is engedélyeznék 3000 méter feletti magasságon, azt azonban a magánszektorra bízzák, hogy az utasok nyugalmát és kényelmét miként kívánják megőrizni.
Világszerte több légitársaság is dolgozik a rendszer kiépítésén, illetve a meglévő platform kibővítésén. A tengerentúlon a több ilyen társasággal szerződött GoGo már 1200 gépet szerelt fel a szükséges WiFi eszközökkel, ám éles versenyben állnak a Panasonic Avionics céggel, amely immár a Boeinget is partnerei között tudhatja. A Delta szintén a GoGo révén szolgáltatna immár video streaming funkciót, elsőként az amerikai, majd azt követően a nemzetközi járatokon, ez azonban egészen 2015-ig elhúzódhat. Ugyanezen cég és a Virgin America ingyen hozzáférést biztosít az eBay oldalához, míg az United szintén ezt platformot választotta. A GoGo már Kanadában is terjeszkedik, az Air Canada szolgáltatása egyes belföldi és amerikai járatokon elérhető (csak most kapták meg a kanadai hatóságok egész országra kiterjedő WiFi-engedélyét), de ezzel egy időben a transzatlanti járatok bevonásán is dolgoznak.
A Singapore Airlines 50 millió dolláros projekt keretében építi ki a WiFi és mobil adatforgalmat lebonyolító rendszerét, ez jelenleg 14 gépen, többek között a leghosszabb járatokon elérhető, az elkövetkező két évben azonban az OnAir közreműködésével minden hosszabb úton használt Airbus A380, A340, valamint Boeing 777-300ER megkapja azt. Az Emirates az Ausztráliába irányuló járatokon vezeti be az OnAir megoldását, miután az végre megkapta az ausztrál hatóság engedélyét, ennek keretében pedig az A380-as gépeken utazók 7,5 dollárért 5 MB, 15 dollárért 25 MB, 25 dollárért pedig 100 MB forgalmat bonyolíthatnak le. A Japan Airlines eddig a New York, Chicago és Jakarta városába tartó gépeken tette elérhetővé a Panasonic eXConnect rendszerét, London, Párizs és Frankfurt ebben csak jövő tavasszal részesül majd. Európában a Norwegian Airlines vállalta magára az úttörő szerepet, ők már tavaly februárban bemutatták a platformot, mégpedig az első körben ingyenesen, eddig pedig 46 újnak számító Boeing 737-800 típusú gépen integrálták azt a Row 44 segítségével. A Lufthansa a tengerentúli, az USA-ba és Kanadába irányuló járatokon alkalmazta először a Boingo megoldását, amely immár televíziós csatornát is kínál, ebben pedig többek között a Deutsche Telekom is közreműködik. Az Air France és a KLM itt némileg lemaradt, de a jövő év elején két 777-es gépen elkezdik a próbaidőszakot, a többiekhez hasonlóan a böngészést, a levelezést, valamint a szöveges üzenetek küldését és fogadását helyezve előtérbe - az ár egyelőre ismeretlen.
A fentiekből jól látható, hogy a legtöbb versenyző a WiFi-t részesíti előnyben, elsősorban nyilván azért, mert a hatóságok számára ez jelenti a kisebb gondot, az engedélyeztetés terén pedig sokkal jobb a helyzet. Várhatóan éveknek kell még eltelnie ahhoz, hogy a WiFi mellett a mobiltelefonok is komolyabb korlátozás nélkül használhatók legyenek, onnantól kezdve pedig egyedül az ár, valamint az esetleges további feltételek adhatnak majd okot az utasok számára a visszatáncolásra.