Berta Sándor

Megjósolható, hogy melyik dal lesz sláger?

Két új webes szolgáltatás is arra vállalkozik, hogy előrejelezze: melyik dalból lesz világhírű sláger és melyikből nem, ezáltal pedig csökkenthetők vagy el is kerülhetők a veszteségek.

Az uPlaya.com oldalt az amerikai Music Intelligence Solutions cég indította el. Működtetői nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy a Hit Song Science nevű szoftver segítségével képesek megmondani a művészeknek és a kiadóknak, hogy egy adott nóta vagy album mennyire lesz sikeres. "A zeneipar az utolsó olyan szórakoztatóipari üzletágak egyike, amely számítógépes adatelemzéseket alkalmaz azért, hogy megkönnyítse a fontos döntések meghozatalát a gyártási folyamatokban. A sikeres zeneszámoknak van egy bizonyos karakterisztikájuk, mi pedig megfejtettük ezt a titkot" - közölte David Meredith, a Music Intelligence Solutions vezérigazgatója.

A szakemberek egy adatbázisban összegyűjtötték az elmúlt hat évtized slágereit, majd ezeket több ezer szempont (ritmus, harmónia, szöveg, nyelv, hangulat stb.) alapján elemezték. Az új alkotásokat ezzel az adatbázissal vetik össze, és azonnal közlik, hogy van-e esélye a világsikerre vagy sem.


Ilyen technikai megoldások azonban nem csak az Egyesült Államokban léteznek. A svájci THS Music ugyanis már négy éve használja saját hasonló programját. "Szoftverünk lehetővé teszi a korábbi és a mostani művek összehasonlítását. Ezeknek az értékeléseknek köszönhetően az előadók, illetve a kiadók illetékesei egy olyan véleményhez jutnak, ami megkönnyítheti a dal kiadásával kapcsolatos döntés meghozatalát. A hagyományos módszerekkel szemben ezek a programok objektív szempontok, matematikai eljárások alapján elemzik az új nótákat. Az objektivitás pedig rendkívül fontos szempont, hogy ha egy zeneszám jövőbeni sikerkilátásárairól van szó" - szögezte le Thomas Schauffert, a THS Music tulajdonosa.

Nos, a kérdés már csak, hogy miként működik mindez a gyakorlatban. Ben Novak énekes-szövegíró meglehetően szkeptikusan viszonyult a programhoz, mikor az azt prognosztizálta, hogy a Turn Your Car Around című szerzeménye sikeres lesz. A szoftver azonban nem tévedett, mivel a dal az olasz slágerlista második és a brit slágerlista 12. helyét szerezte meg. "Egy szerző nehezen tudja objektíven eldönteni, hogy milyen lesz új nótája fogadtatása. Én magam szeretem és az anyám is, de mások miként fogadják majd. Mi lehetne objektívebb egy számítógépes programnál?" - tette fel a kérdést a művész.

A technológia megalkotása a barcelonai Group AIA nevéhez fűződik. Az első albumot 2003-ban tesztelték. A szakma nem adott sok esélyt Norah Jones Come Away With Me kiadványának, de a Hit Song Science azt jósolta, hogy 8 dal sláger lehet. A szoftvernek lett igaza.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #21
    Akkor is!
  • B0nFire #20
    Ejnye, az a Mohács...! De a paprikáért, a gulyásért és a pörköltért bezzeg nem neheztelünk. Ők csak azt csinálták, amit minden nemzet. Hódítottak. Mi is azt csináltuk 500 évvel korábban. Mi meg a Kárpát-medencéből zavartuk el az itt lakókat. Akkoriban ez volt a szokás.

    Meg most is. Csak most sumákba csinálják, lásd Amerika példáját. Mindenre ráaggatják a terrorista meg a pedofil címkét, hogy aztán arra hivatkozva bármit megtehessenek.

    Ennél már akkor őszintébbek voltak a középkori emberek. A hódítónak az volt a dolga, hogy felmásszon a várfalra, a védekezőnek meg hogy lelökje.
  • Epikurosz #19
    Egyébként megnéztem egy török slágert (bár a törökökre még mindig neheztelek Mohács miatt), de ezek azért már elég globalizált dalok.
    Kár volt amúgy megnéznem, mert megintcsak felbosszantottam magam - és ez nem tesz jót a vérnyomásomnak - azon, hogy mennyire egyoldalú a mi kis magyar médiánk. A tévében jószerivel csak amcsi filmek mennek, a rádiók zömében meg javarészt szintén angol dalokat sugároznak.
    Arról nem ebszélve, hogy a filmeket szinkronizálják, ami olyan, mint a kínai nők lábának elfáslizása, vagy a gyerekek koponyájának zsugorítása. Szörnyű merénylet! Akadályozza a fejlődést. Emiatt mondják azt, hogy viszonylag kevesen beszélnek itt idegen nyelveket, és ha külföldre mennek csak állnak, mint borjú az új kapu előtt, vagy tátognak, mint a szárazra dobott hal. Nagyon remélem, hogy a jövő évi politikai átalakulások kicsit megkavarják a média állóvizét is, és leselejteznek még a kertévéknél is pár őstulkot. Belőlem, például, kiváló tévéelnök lenne, nyekeregni én is tudok, mint Hankiss Elemér annó, sőt, filozófikus gondolataim is vannak. :-))
    Mindenestre, azt elkövetném, hogy az év 365 napján 245 napon sorra venném a világ országainak kultúráját, a fennmaradó 120 napot elosztanám két részre: 60 nap lenne tömény magyar kultúra, és 60 nap angol kommersz (hogy ne sírjanak a sznobok se). Vagy, még jobb öltet lenne súlyozni a különböző nyelvű műsorokat úgy, hogy a legnagyobb arányt a magyar kapná, utána jönnének a nagy kultúrák, a szomszédos népek, majd legvégül a törpeállamok. Jó, mi?

    Megszüntetném az agybilincset.

    (Apropó, ha gondolod, javasolhatsz az ORTT-be.)
  • Epikurosz #18
    Azért nekem is tetszenek, persze, módjával. :-)
  • B0nFire #17
    Mint mondottam, ez zenei általános első osztályos anyag. Tehát ez még nem tartozik a mély zeneelméletbe. De pontosan emiatt egy tanultabb zenész - egy igazi zenész és zeneszerző - kínosan ügyel arra, hogy ezt a kaptafát elkerülje, mert égő. Persze a popzenében még a dalok 99%-a még mindig erre az akkordsorozatra épül, de hát az pont azért pop, mert fülbemászó kell, hogy legyen, könnyen emészthető, vagyis populáris.

    Csodálkozni fogsz, mert az arab zenéknek csak a skálájuk más, tehát az egész és a félhangok egymáshoz viszonyított helyzete, viszont a harmóniájuk ugyanaz. Továbbá a keleti zenékből igen hasonlóak a nyugati zenék. Az ősi kínai zenében csupán 5 hang volt, ezt nevezik pentaton skálának, pl: mollban A-C-D-E-G, vagy dúrban C-D-E-G-A. De a mai napig ebből a pentaton dallamból építkezik a blues és a rock egy-két vendéghanggal kiegészülve. Sőt, a jazz is. Érdekes módon, a blues és a jazz a négerek népi zenéje volt, tehát kialakulási helye Afrika, míg Ázsiában is ugyanez a hangsor alakult ki népzenére érdekes módon, anélkül, hogy ez a két távoli nép akárcsak egyszer it találkozott volna. De nem kell messzire mennünk, mert a magyar népdalok is ugyanebből az öt hangból építkeznek.

    Tehát kérdésedre a válasz: igen. Náluk is működne. De szvsz inkább statisztikai módszerekkel dolgozik a program.
  • Sir Ny #16
    nem tom, nekem tetszenek az arab zenék is.
  • Epikurosz #15
    Na, sikerült elkápráztatnod engem a zeneelméleti tudásoddal.

    De azért maradtak bennem kételyek azzal kapcsolatban, amit leírtál és ami a cikkben van.

    Odáig világos volt, hogy a nyugati fülnek tetsző slágerekben van valami közös elem, legnagyobb közös osztó, amelyet pld. Fourier transzformáltakkal ki lehet ókumlálni.

    No, de nem csak belőlünk áll a világ. Ott vannak pld. az arabok (szufi muzsika), az indiaiak, a japánok, a kínaiak stb. mindegyiknek gazdag zenei kultúrája van, saját népszerű énekesekkel. Nekem az ő slágereik nem nagyon tetszenek, persze, ez függ attól is, hogy éppen milyen hangulatban vagyok. Az övék más zenei világ, más hangzás, ritmusok, mittomén még mi. Vajon ez a szoftver náluk is működne? Vagy pusztán kellő mennyiségű adatot kell összegyűjteni, és sima statisztikával ott is kiszámítható előre a nyertes, mert az elv ugyanaz...
  • B0nFire #14
    Mivel a legtöbb sláger ugyanarra a kaptafára készül, nem is lőttél nagyon mellé! Ehhez nem kell számítógép, csak egy ember, aki meghallgatja. Látatlanban meg lehet mondani, hogy amelyik dal a tonika-szubdomináns-domináns akkordsorozatra épül eleve sláger lesz. Mert ez a zenei harmónia alapja.

    Az alaphang a tonika, utána 7 félhanggal lejjebb a szubdomináns, majd 2 félhangot fel, ez a domináns. Képletesebben, mondjuk az egyszerűség kedvéért: C-F-G, de eléggé gyakori ebben a menetben a domináns szeptimakkord, tehát C-F-G7; vagy áttranszponálva egy egész hanggal fel: D-G-A, illetve D-G-A7. Ezt értelemszerűen abba a hangnembe transzponáljuk, amelyikbe tetszik, lényeg, hogy a hangközök ne változzanak. Ugyanez mollban: a-d-E(E7), vagy h-e-F#(F#7) stb.

    Ha valaki erre építkezik, már nemigen lőhet mellé. Nem kell ehhez semmiféle számítógépes program. Ez parasztvakítás, amivel egy szoftvert ismét rá lehet sózni azokra, akik zenei téren a legminimálisabb ismeretekkel sem rendelkeznek. Pedig ez zenei általános iskola szolfézs 1 osztályos anyag, de általános iskolában is tanítják énekórán.

    Nem tartanánk itt, ha a tanárok önkényesen nem változtatnák meg a tantervet. Az unokahúgom panaszkodik (9 éves), hogy a tanárnéni énekóra helyett önkényesen tart még egy plusz matematika órát, mert csak. Holott a NAT-ben le van fektetve, hogy melyik órából hányat kell tartani. Ez nem olyan, mint a főzés, hogy teszek még bele egy kis rozmaringot, mert azt szeretem, és kihagyom a fokhagymát, mert az büdös!

    A fél világ zenei analfabéta, amit többek között az iskolai ének-zene oktatás (hiányának) köszönhetnek.

    Akkor meg tessenek a zeneelemző szoftvert megvenni borsos áron.
  • Epikurosz #13
    Ördögötök van!

    A tegnap böngészgettem nem mondom meg hol, és olyan progira bukkantam, amelyik segít regényt írni. Ha lenne magyar verziója, istenbizony letölteném.
  • Ruley #12
    A siker egyik fő oka éppen a ritkaság. Ha egy adott rendszer szerint gyártanák a dalokat, bármilyen változatos is legyen az, előbb utóbb a közízlés ösztönösen az ellenkezőjébe csapna át.
    Nem hiszem hogy bármilen program meg tudná jósolni a még nem létező műfajokat, csak a már meglévő adatokkal tudnak dolgozni.