Hunter

Megindult a sarkvidéki metán kiáramlása?

Évek óta jósolgatják, azt a folyamatot, ami megindulni látszik a Jeges-tenger mélyén. Az éghajlatváltozás következtében felmelegedett víz hatalmas mennyiségű metán szabadít fel a tengerfenék alól.

Több mint 250 gázkiáramlás felbuborékolását fedezték fel a Spitzbergák nyugati partjainál, Norvégiától északra. A buborékok főként metánt tartalmaznak, ami a szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházgáz. A metán valószínűleg a tengerfenék metán-hidrát készleteiből származik. Ezek a hidrátok úgynevezett klatrátok, vízjégbe ágyazódott metán molekulák.

A metán kiáramlást a James Clark Ross kutatóhajó fedélzetén tartózkodó, a brit southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ professzora, Tim Minshull által vezetett expedíció észlelte. A Nyugat Spitzbergai Áramlat (WSC) által melegített területet, ahol a csapat felfedezte a kiáramlásokat, az elmúlt 30 évben 1 Celsius-fokkal lett melegebb. "A hidrátok csak egy bizonyos hőmérséklet-tartományban stabilak" - mondta Minshull. "Vagyis ha az óceán melegszik, egyes hidrátok lebomlanak és kieresztik metán molekuláikat."


150-400 méter mélységből indulnak
a metángáz-buborékok
A kutatók által észlelt kiáramlások egyike sem érte el a felszínt, vagyis a metán nem szökött ki a légkörbe, ezáltal nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, legalábbis ezen a területen. "A nagyobb metánbuborékok eljuthatnak egészen a felszínig, a kisebbek azonban felbomlanak" - tette hozzá Minshull.

Csak azért, mert nem érik el a felszínt, még nem jelenti azt, hogy a metán ártalmatlan. Egy része szén-dioxiddá alakul, ami ezután feloldódva a vízben savasabbá teszi az óceánokat, miközben lehetséges hogy más, jóval erőteljesebb kiáramlások ténylegesen metánt juttatnak a légkörbe. A csapat csak a kiáramlások egy csoportját tanulmányozta, viszonylag kis területen. "A Jeges-tengert szinte egyáltalán nem vizsgálták ilyen szempontból" - mondta Minshull.

Ronald Cohen a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa a hidrátból felszabaduló metán mennyiségét emelte ki. A tanulmányozott 600 négyzetkilométeres terület évente 27 ezer tonnát eredményez, ami azt sugallja, hogy a Spitzbergák körül található teljes hidrát üledék egy év alatt 20 millió tonna metánt bocsáthat ki. Globálisan évente 500-600 millió tonna metán kerül az atmoszférába. Ha a gáz hasonló ütemben kezd szökni az északi sarkvidék egészén, az drámai mértékben megemeli a légkör metánszintjét. "Ha a klatrátok destabilizálódnak és metánt bocsátanak ki, akkor átfogó tanulmányozásra lesz szükség" - hangoztatja Matt Rigby az MIT szakértője.

Cohen ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a megfigyelt metánkiáramlás nem a hidrátokból ered, hanem a gáz elsődleges forrásából, mélyen a föld alól. Ha ez lenne az igazság, akkor azonban nem okolhatjuk a Nyugat-Spitzbergák felmelegedését, bár a mennyiség erősen kétségessé teszi ezt az eszmefuttatást. "Amennyiben a metán teljes egészében elsődleges forrásból származik, úgy az példátlan mennyiségű lenne" - ismerte el Cohen.

Összességében tehát hihetőbb a felmelegedés és a hidrátok kapcsolata. "Nincs határozott bizonyíték, de nagyon ésszerűnek tűnik" - tette hozzá. A metán-hidrát alkalmazható lenne egyfajta új, valamelyest zöldebb fosszilis üzemanyagként, a metán kinyerése a légkörbe jutás nélkül azonban jelenleg komoly kihívást jelent.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mr9 #163
    alakul ez
    http://www.havasok.hu/cikk/hatalmas-meretu-metankiaramlasok-jeges-tengeren
  • n3whous3 #162
    akkor van mennyi is, 5-10 évünk? Ha ez beindul egy picit erősebben, akkor 2-3 év alatt akkora drasztikus változtatás kellene a kibocsájtásunkban, mint: mint amennyit ittt 25-30 év alatt akarunk végrehajtani. Nincs 5-10 év se szinte.
  • halgatyó #161
    Igen, tudom hogy vannak értelmes környezetvédők is. (egyébként azért tettem oda zárójelben a sok kérdőjelet, mert nem biztos, hogy az általam lenézett bandának tényleg a környezet a fontos, vagy csak egyszerűen fogalmuk sincs, hogy valójában kinek a szekerét tolják)

    Egy ilyen értelmes fiuval én is beszélgettem párszor. Sajnos, egyrészt kevesen vannak, másrészt a hangjuk semeddig se hallatszik, a sajtótámogatottság híján.
  • Epikurosz #160
    A kifacsarással nincs gondom, mert egyenes ritkán van a természetben, de mi bennem a szemellenzős?
    Persze, tudom, hogy sok minden elől elzárkózom, de kíváncsi vagyok mi tűnt fel neked.
  • Tetsuo #159
    Vannak intelligens kornyezetvedok is. ;) Hivatasosak es olyanok is akik nem ertenek hozza, de szeretnenek szebb tisztabb kornyezetben elni es hajlandok is ezert tenni, rengeteg ember pedig osztonosen szereti az elolenyeket. Nem kene oket sem lenezni..
  • Tetsuo #158
    A kifacsart, szemellenzos vilagnezetedben van 1 pont amiben 1et ertunk. A kisebbsegek. :)
  • Epikurosz #157
    Igen, egyes emberek azt szeretnék, hogy a lehető legtöbb az életünkben központosítva, kontrollálva legyen. A cégek legyenek egy ipari parkban, egy kupacban, mert ott lehet kontrollálni őket (APEH, titkosszolgálat stb.), oda az emberek bejárnak dolgozni, majd mint egy nagyx tehéncsorda elindulnak hazafelé, szép rendezett sorokban, utána megnézik a mindenkori valóságsót, majd szépen ágybabújnak; havonta fizetik a központból jövő áramot, internetet, gázt, azt, hogy elviszik központilag a szemetüket stb.
    Littel boxes on the hillside...

    Nekik nem kell napkollektor, napcella, biogázgenerátor, szélturbina, Linux, kkv-szektor (emmegmi? ), magoszos sarki közért é.í.t.
  • halgatyó #156
    Az általam mérhetetlenül utált (környezetvédők?????) emberek meg arra szavanak, hogy le van szarva ha 10 kilométerre kell járni dolgozni, menjek gyalog vagy busszal.

    Na, ez az, ami nem fog menni, amig szusz van bennem. Hogy elfogadjam a fizetőparkolás-rablódisznogazemberséget, meg a kerékbilincselést, meg az autóellenes tombolást, meg a P+R parkolók kitelepítését Szentendrére, Érdre, Dunaújvárosba, Vácra... Egy ilyen világ egy nyomortanya lenne!!!
  • halgatyó #155
    Most hadd csapjak fel környezetvédőbe.
    A piszkos, füstös tevékenységet nem illik a lakótelep közepében végezni, ez világos.

    Ekkor 2 lehetőség közül választhatunk:

    a.) Kivisszük a piszkot és a füstöt a városon kívülre, szívjon csak az erdő, a vaddisznók és a madarak bírják ki! Úgyis rövid ideig élnek, arra a kis időre...

    b.) A füstös, piszkos tevékenység valamilyen technológiához kötődik gyakran. Meg lehet vizsgálni, hogy az a technológia nélkülözhetetlen-e (nemcsak technikailag, de gazdaságilag is!)
    Ha nélkülözhetetlen, akkor lehet szűrőket szerelni a kéményre.

    Én -- HOSSZÚTÁVON -- a másodikat preferálnám. Ez persze költség- és időigényes, nem megy egyik évről a másikra. De meg lehet próbálni MINÉL TÖBB üzemet minél közelebb hozni a lakóövezetekhez. Minden liter üzemenayag és minden megtakarított közlekedés-óra csak nyereség.
  • halgatyó #154
    Értelemzavar az előző hozzászólásban. A 2. pont arra vonatkozik, HA MÉGSEM az 1. pontban leírt zárt térben történik a kenyérpakolás és ajtócsapkodás (+ ordítozás, verekedés, raklapdobálás, stb...)