Hunter
Felnyitotta szemét a Herschel
Európa májusban fellőtt új űrobszervatóriuma kritikus mérföldkőhöz érkezett, felnyitotta érzékeny műszereit védő fedelét.
A művelettel először áramolhatott be a Herschel űrtávcső hatalmas 3,5 méteres tükre által összegyűjtött fény a "mélyfagyasztott" műszerkamrába, az úgynevezett kriosztátba. Az obszervatórium feladata a csillagok és a galaxisok kialakulásának és fejlődésének tanulmányozása lesz.
Az űreszköz vasárnap kapta meg a parancsot a fedél megnyitására, amit két pirotechnikai zár rögzített. Ez volt az Európai Űrügynökség (ESA) számára a legfontosabb momentum az űrtávcsővel kapcsolatban a május 14-i kilövés óta. "Fel kellett nyitnunk a fedelet, különben nem látjuk az eget, ezért is volt különösen fontos ez az esemény" - nyilatkozott a BBC-nek Matt Griffin professzor, a Cardiff Egyetem tudósa, a kriosztátban található három műszer egyikének, a SPIRE-nek a főfelügyelője.
A fedél kinyitásának híre a repülési- és űripar egyik legrangosabb eseménye, a Paris Air Show előestéjén érkezett, amin az ESA is részt vesz. Pavilonjuk egyik kiemelt kiállítási része a Herschel részleg, amit június 19-től tekinthet majd meg a nagyközönség.
A tudósok hangsúlyozzák, még jó ideig várni kell az űrtávcső első felvételének közzétételére. A Herschel ellenőrzési fázisának felén van túl, és még jó néhány hétre lesz szüksége a teljes működés megkezdéséhez. Az európai űrtávcső a fény hosszú hullámhosszaira érzékeny, a távoli infravörös és szubmilliméteres tartományban fog dolgozni, ami lehetővé teszi számára, hogy átlásson a látható hullámhosszokat szétszóró porfelhőkön és egészen hideg helyekre vagy objektumokba is betekintsen, az új csillagok szülőterületeitől a Naprendszer peremén kóborló jeges üstökösökig.
Ahhoz, hogy ezeket a jelenségeket észlelje, az űrtávcsőnek magának is rendkívül alacsony hőmérsékletűnek kell lennie. A műszereket éppen ezért folyékony héliummal tartják az abszolút nulla fok közelében egy hatalmas tartályban, a fentebb említett kriosztátban. A műszerek közel két éven át pihentek elzárva a kriosztát csúcsában, hogy optimálissá tegyék a hőmérsékletüket és megóvják a szennyeződésektől. Csak most, egy hónappal a kilövést követően nyilvánították biztonságosnak a fedél kinyitását.
"Bármi, amit kilövünk az űrbe, magán hordoz némi vízpárát és különböző egyéb szennyeződéseket - illékony gázokat - az anyagba beszivárogva. Az űrben a víz és a gázok lassan elpárolognak a vákuumban" - magyarázta Griffin professzor. "Ezt a folyamatot ki kell várni, hogy távol tartsuk a szennyeződéseket a kriosztát belsejétől, ahol kicsapódhatnának a műszerekre."
A Herschel a Földtől közel 1,5 millió kilométerre fekvő megfigyelési pontjára igyekszik. Ez már akkora távolság, hogy egy parancsnak öt másodpercre van szüksége, hogy elérje a távcsövet. A fedél felnyitásának sikerét egy enyhe hőmérséklet emelkedés és némi rázkódás észlelése jelezte a földi irányítás számára.
A művelettel először áramolhatott be a Herschel űrtávcső hatalmas 3,5 méteres tükre által összegyűjtött fény a "mélyfagyasztott" műszerkamrába, az úgynevezett kriosztátba. Az obszervatórium feladata a csillagok és a galaxisok kialakulásának és fejlődésének tanulmányozása lesz.
Az űreszköz vasárnap kapta meg a parancsot a fedél megnyitására, amit két pirotechnikai zár rögzített. Ez volt az Európai Űrügynökség (ESA) számára a legfontosabb momentum az űrtávcsővel kapcsolatban a május 14-i kilövés óta. "Fel kellett nyitnunk a fedelet, különben nem látjuk az eget, ezért is volt különösen fontos ez az esemény" - nyilatkozott a BBC-nek Matt Griffin professzor, a Cardiff Egyetem tudósa, a kriosztátban található három műszer egyikének, a SPIRE-nek a főfelügyelője.
A fedél kinyitásának híre a repülési- és űripar egyik legrangosabb eseménye, a Paris Air Show előestéjén érkezett, amin az ESA is részt vesz. Pavilonjuk egyik kiemelt kiállítási része a Herschel részleg, amit június 19-től tekinthet majd meg a nagyközönség.
A tudósok hangsúlyozzák, még jó ideig várni kell az űrtávcső első felvételének közzétételére. A Herschel ellenőrzési fázisának felén van túl, és még jó néhány hétre lesz szüksége a teljes működés megkezdéséhez. Az európai űrtávcső a fény hosszú hullámhosszaira érzékeny, a távoli infravörös és szubmilliméteres tartományban fog dolgozni, ami lehetővé teszi számára, hogy átlásson a látható hullámhosszokat szétszóró porfelhőkön és egészen hideg helyekre vagy objektumokba is betekintsen, az új csillagok szülőterületeitől a Naprendszer peremén kóborló jeges üstökösökig.
Ahhoz, hogy ezeket a jelenségeket észlelje, az űrtávcsőnek magának is rendkívül alacsony hőmérsékletűnek kell lennie. A műszereket éppen ezért folyékony héliummal tartják az abszolút nulla fok közelében egy hatalmas tartályban, a fentebb említett kriosztátban. A műszerek közel két éven át pihentek elzárva a kriosztát csúcsában, hogy optimálissá tegyék a hőmérsékletüket és megóvják a szennyeződésektől. Csak most, egy hónappal a kilövést követően nyilvánították biztonságosnak a fedél kinyitását."Bármi, amit kilövünk az űrbe, magán hordoz némi vízpárát és különböző egyéb szennyeződéseket - illékony gázokat - az anyagba beszivárogva. Az űrben a víz és a gázok lassan elpárolognak a vákuumban" - magyarázta Griffin professzor. "Ezt a folyamatot ki kell várni, hogy távol tartsuk a szennyeződéseket a kriosztát belsejétől, ahol kicsapódhatnának a műszerekre."
A Herschel a Földtől közel 1,5 millió kilométerre fekvő megfigyelési pontjára igyekszik. Ez már akkora távolság, hogy egy parancsnak öt másodpercre van szüksége, hogy elérje a távcsövet. A fedél felnyitásának sikerét egy enyhe hőmérséklet emelkedés és némi rázkódás észlelése jelezte a földi irányítás számára.
