Hunter

Valóság vagy csak ámítás a perui meteorit?

Egy állítólagos meteorit különös betegséget idézett elő egy perui falu lakóinál. A helyszínen járt geológus szerint valóban egy meteoritról van szó, a tudósok szerint azonban nonszensz az egész.

A becsapódás még múlt hét szombaton következett be, majd néhány nappal később a tartomány vezetője az esettel kapcsolatban fejfájás, hasmenés és hányás tüneteiről számolt be a keletkezett kráterhez közel eső Caranca falu lakóinál. Állítólag a becsapódási kráterből kiáramló erős szag okozta a fenti tüneteket közel 200 ember esetében.

Hét rendőrt is kivezényeltek a bolíviai határ közelében található területre, akik szintén rosszul lettek. A helyi kórházban kötöttek ki, ahol oxigént és infúziót kaptak. A perui La Republica napilap beszámolója szerint a kráter 6 méter mély és 20 méter széles. Mivel az információk igen korlátozottak voltak, megindult a spekuláció. Egyesek szerint a becsapódással járó hőhatás indított be ártalmas vegyületeket, vagy lökött ki mikroorganizmusokat a levegőbe. Egy másik alternatíva szerint az űrtörmelék nyomokban nukleáris anyagokat tartalmazhatott, ami a becsapódást követően alacsony szintű sugárbetegséget okozott.

Jose Mechare, a Perui Földtani, Bányászati és Fémfeldolgozó Intézet tudósa szerint egyik geológusuk megerősítette a meteorit becsapódást, hozzátéve, hogy a munkatársuk által elemzett törmelékek alapján egy "sziklás meteorit" érte el a felszínt - a szemtanuk szerint igen látványos fényjelenséggel. Ennek ellentmond azon meteorit szakértő, aki a SPACE.com felkérésére értékelte ki az eseményeket. Szerinte a kráter méreteiből kiindulva kicsi objektumról van szó, ami inkább egy vasmeteoritra utalna, ilyen kis méretű sziklás meteorit ugyanis nem valószínű, hogy elérte volna a felszínt.


Mechare elmondása szerint az iszapos kráter körülbelül 10 percen át fortyogott a becsapódás hőjétől és a keletkezett pára okozhatott rosszullétet a kíváncsiskodó tömegnél. A kutatók vízmintákat is vettek, ezek eredménye azonban még nem ismert. A tartományi fővárosból, Punoból kirendelt orvos-csoport ezzel szemben nem talált semmi jelet arra vonatkozólag, hogy a kráter bármilyen összefüggésben lenne a betegségekkel, igaz több mint 3 óra alatt érték el a helyszínt. Az orvosok nem találtak sugárszennyeződésre utaló jeleket sem az érintett családoknál.

Az esettel nem közvetlenül érintkező tudósok kizártnak tartják, hogy a meteorit okozta a megbetegedéseket, sőt olyanok is voltak, akik szerint nem is meteoritról van szó. Don Yeomans, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának Földközeli Objektumok Programjának vezetője szerint statisztikailag jóval nagyobb az esély, hogy a "krátert" egy alulról érkező erőhatás alakította ki. Az ártalmas pára hidrotermális aktivitásra utal, "különösen, hogy a meteoritoknak nincs szaguk" - magyarázta Yeomans a SPACE.com-nak.

A közelmúltban számos állítólagos meteorit becsapódás bizonyult hamisnak, miután tudományos szemmel is megvizsgálták. Éppen ezért a tudós társadalom a perui esetre is jókora szkepticizmussal tekint, amire az eset körülményei is jócskán rájátszanak, tette hozzá Benny Peiser, brit társadalmi antropológus, aki maga is sokat foglalkozik a földközeli aszteroidákkal és hasonló objektumokkal.

Peiser szerint a jelentésekben olvasható tényezők - mint a fortyogó víz és a kénes pára - geológiai mechanizmusra utalnak. Ezzel szemben a jelentésekben vakító fénycsíkról és robbanásszerű hanghatásokról olvashatunk, melyek egy légkörbe belépő meteorra utalnak, figyelmeztet Larry Grossman, a Chicago Egyetem geofizikusa, hozzátéve, hogy sokszor a meteoritok sokkal messzebb, akár több ezer kilométerrel távolabb csapódnak be annál, ahova a szemlélődők teszik a landolási pontot.

A kráterről készült képeken egy lyuk látható, ami körül frissnek tűnik a talaj. A körülötte elhelyezkedő kilökődött törmelék megfelelhet egy meteorit becsapódásnak, de ugyanúgy egy ásóval is előállítható, értékelte a felvételeket Grossman, aki megerősítette Yeoman állítását, miszerint eddig még egyetlen meteorit maradványnál vagy kráternél sem jelentettek ártalmas gázokat. Ha valóban a kráterből jöttek a gázok, akkor azt nem a meteorit bocsátotta ki magából, hanem valami már eleve volt a talajban, magyarázta Grossman. A legfrissebb jelentések szerint a perui geológusok már vizsgálják a krátert.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #66
    Ezt a hipotézist már tudtam én akkor is. A NatGeo csak átvette. De ez még szerintem nem bizonyított.
  • Loverman #65
    http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=10148&PHPSESSID=9f29cec7eb76950ed416de8d03ec40b7
    "A helyi lakosok rosszullétének okára is rájöttek azóta a tudósok: mivel Peru ezen területén a talajvíz igen sokszor tartalmaz arzént illetve ként, így a becsapódáskor minden bizonnyal ezek az elemek szabadultak fel. A mérges gázok belélegzése okozhatta a hányingert és a fejfájást azok körében, akik megközelítették a krátert."
    Ennyi.
    most persze jönnek majd a winnyogások hogy a natgeo mióta megbízható ...


  • Zocsi #64
    Ha pár ezer kilométerre repült tőlük akkor sztem nem lehet hallani a hangját... :S
    Nah, mind1... felesleges ezen vitázni. Sztem logikátlan az állítás, ennyi.
  • Epikurosz #63
    Folytassa felség!
    Sőt, versenyt lehetne kiírni, hogy az egyszerű, logikus magyarázatok helyett "Ki tudja a legbonyolultabban, legkacifántosabban, legnyakatekertebben megmagyarázni a perui meteoritot?"

    A fődíj egy piros alapon lilás-kékes ufómintás nyaktekerészeti mellfekvenc lesz. :-)
  • sonicXX #62
    Még ha valóban láttak is valamit, ami egy meteoritra hasonlított, lehetett az egészen már is (pl vegyi hordozó rakéta, stb). A másik jelentős problémát a sztoriban az jelenti, hogy a krátert vizsgáló szakértő kőzetalapú meteoritként azonosította, holott egy ekkora krátert ha egy kőzet meteorit üt, abból a meteoritból pontosan ugyanúgy nem maradna semmi, mint bármilyen nem-fém meteoritból. Ha csak nem volt 3 öklömnyi drágakő ...

    Erre a sztorira nagyjából 20 elfogadható, érvekkel is alátámasztható elképzelést lehetne felsorolni, de ebben a 20-ban a meteorit nem szerepelhetne a tudomány jelen állása szerint.
  • L3zl13 #61
    "A sorrend nem hibádzik. Meghallották a meteor 10.000 km magasan kibocsátott hangját, amikor az már 5000 m magasan száguldott."

    10000km-ről semmilyen hangját nem hallják a meteoritnak. De gondolom ezt a 10000km-et te sem komolyan gondoltad.
    Ellenben lévén a meteorit többszörös hangsebességgel halad, nem hallhatják meg a hangját, ha csak úgy simán lehullik az égből meredek szögben, mert ugye a meteor maga jóval megelőzi azt.
    Az egyetlen lehetőség, hogy meghallják a hangját még becsapódás előtt, ha lapos szögben elhúz a fejük felett, és jó messze csapódik be.

    "metán <- büdös, mint a fing"
    Ha ez így volna, akkor nem kellene merkaptánt keverni a földgázhoz...
    Ettől még a bomláskor keletkező gázkeveréknek lehet szaga, csak azt nem a metán okozza mert az szagtalan.
  • roliika #60
    Minimum! Neszóljon be a víz egy meteoritnak...

    Valami bugyborékolásról is szó volt....ha 6 méter mély a gödör, annyi eső had ne essen egyszerre, ha meg talajvíz, akkor mi bugyborékolt? belepottyant, és a talajvíz szépen feltöltötte a 6 méteres árkot, majd a meteorit megunta hogy forró volt és mikor már megtelt a gödör akkor már ráért kihülni, mert akkor esett jól neki.
  • Epikurosz #59
    Mañana.
  • Epikurosz #58
    A hang valóban késik, de ettől függetlenül a villámlást is látjuk, még ha előtte nem is hallottuk.

    A sorrend nem hibádzik. Meghallották a meteor 10.000 km magasan kibocsátott hangját, amikor az már 5000 m magasan száguldott. Innentől már látták is a tűzgömböt, amely becsapódott, és pár másodperc (2-3) múlva hallották a becsapódás robaját. Utána, kíváncsi parasztok lévén odarohantak, hogy megnézzék mi történt. Amire odaértek, természetesen a dolgok már lecsendesedtek, a hőhatásból már semmit sem érzékeltek, a sáros földbe vájt kráter is lassan kezdett feltelni talajvízzel, falai málladozni kezdtek.
    A krátertől nem messze egy döglött bikát találtak (nem vicc, benne van a hírekben!), körüljárták, szimatoltak, hátha van valami hazavihető. nem volt, ellenben a felkavart mocsaras, tőzeges földből felszabadultak az ott már rég rothadó szerves anyagok által termelt gázok (metán <- büdös, mint a fing, kénhidrogén <- záptojás szaga van stb.) és az ún. talajbaktériumok is. Páran emiatt megbetegedtek, és iszkoltak haza a háziorvoshoz, hogy amíg be nem vezetik Magyarország példájára a vizitdíjat, vizsgálja már meg őket.

    Közben páran értesítették a városban élő rokonokat, márminthogy a nagymama meg a Sanchez beteg lett, bepisil, hányik, és e rokonok elmondták a történetet a médiának, hivatalosságnak is.

    A roham azonban majd csak másnap reggel fog elindulni, a bárpultok meleltt ücsörgő stábokat össze kell verbuválni, az ágyban a szomszédasszonnyal hempergő csendőröket riadóztatani kell, a tudományos intézetek orrukat piszkáló és állandóan internetező munkatársait mobilon kell értesíteni, hogy készüljenek a vidéki útra.

    Addig Carancasban lassan leszállt az este. A kráter szuszogása leállt, a falusiak hazakotródtak, már csak néhány málló földrög csobbanását lehetett hallani, amint belepottyantak a gödörbe. Távolban, az Andok ködös bércei felől kondorkeselyű vijjogása hallatszott néha, de az éj beköszöntével csend borult a vidékre. Aludt a táj, és csak a természet szokványos apró zörejei ütötték meg az ide-oda cikázó cickányok dobhártyáját. A nyugodtság ellenére a levegőben feszült várakozás hangulata volt mégis, mintha csak tudta volna a legkisebb szúnyog is, hogy holnap rájuk zúdul a civilizáció mindent felforgató kíváncsisága. Majd holnap. Tamana.
  • Balumann #57
    Azt az érvet, hogy előbb kellett volna látniuk mint hallanuk, nem igazán értem. Nyilván nem az eget bámulják állandóan, azért néztek oda, mert hallották... :|
    Ha én itthon vagyok, gépezek, és jön egy meteorit, ha nincs hangja valószínű meg se látom...

    Egyébként tényleg nem túlságosan tűnik meteor kráternek.