Berta Sándor
Egyre nagyobb a hatóságok adatéhsége
Egyre nagyobb a világ rendőrségeinek adatéhsége. Németországban elég egy rágalmazás, és az illető máris azt veszi észre, hogy levették az ujjlenyomatát vagy a DNS-mintáját.
Egy rutinellenőrzés során a bajor rendőrség tavaly 0,6 gramm marihuánát talált egy autóban. A vezető mellett egy fiatal nő volt az egyedüli utas. Bár semmi nem utalt arra, hogy tudott az anyagról, mégis felvették az adatait és az azonosításhoz használható más információkat anélkül, hogy felvilágosították volna arról, hogy az utóbbi mintavételt megtagadhatja. Hivatalosan amfetamin és amfetaminszármazékok illegális kereskedelmével gyanúsították meg - törvénytelenül - Michael Betzl bajor adatvédelmi biztos szerint.
A biztos az elmúlt hónapokban vizsgálta a bajor rendőrség adatbázisában szereplő adatokat és arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb gyanúsított vagy tanú esetében a mintavétel teljesen szükségtelen volt. Csupán a Kábítószer Információs Rendszerben tárolt adatok legalább egyharmadánál felmerült a gyanú, hogy azok teljesen feleslegesen vannak elraktározva.
Thilo Weichert, Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi biztosa szintén arra a megállapításra jutott, hogy a rendőrség egyre gyakrabban vádol meg ártatlan embereket és veszi le az ujjlenyomataikat vagy a DNS-mintájukat. Mindez, tekintve, hogy jelenleg Németországban 3,4 millió rendőrségi aktát tartanak nyilván, nem vet túl jó fényt a hatóságokra. Ráadásul Weichert szerint a már lezárt bűncselekmények tanúinak, felmentett gyanúsítottjainak is számolniuk kell azzal, hogy az adataikat nem törlik és akár évekkel később is zaklathatják őket. A nyomozók ugyanis gyakran érvelnek úgy, hogy a DNS-minta vagy az ujjlenyomat, ha most nem is, de később még jól jöhet.
1992-ben a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) még csak 1,8 millió ember ujjlenyomatát tárolta, jelenleg ez a szám már 3,3 millió. 2000-ben 72 000 személytől vettek DNS-mintát, jelenleg viszont már 445 000 ilyen mintát tartanak raktáron. Csak a lopással gyanúsítható személyek DNS-mintáinak száma eléri a 112 300-at. "Erre azért van szükség, mert például egy szexuális bűnöző nem mindig egy szexuális, hanem kisebb bűncselekménnyel kezdi a bűnügyi karrierjét. Például lop vagy garázdaságot követ el. Németországban 1998 és 2006 novembere között 32 470 bűncselekményt sikerült felderíteni a DNS-minták segítségével" - próbálta meg indokolni a hozzáállást Stefanie Amft, a BKA szóvivője.
Nos, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szám csupán a tárolt adatok kevesebb, mint tíz százaléka, akkor ez az érvelés nem tűnik túl meggyőzőnek. Thilo Weichert ezenkívül úgy vélte, senki sem tudja garantálni, hogy mi történik a tévedésből vagy feleslegesen levett mintákkal.
A helyzet más országokban sem jobb, hiszen az Egyesült Államokban már beutazásnál át kell esni a procedurán, és megfigyelés szempontjából Anglia sem egy leányálom. A Leicesteri Egyetem által 2004-ben és 2005-ben készített tanulmány szerint Nagy-Britanniában a bűnözőknek csupán a 0,35 százalékát fogták el a DNS-mintájuk alapján. Mindez furcsa, pláne, ha hozzátesszük, hogy a szigetországban van a világ legnagyobb bűnügyi DNS-adatbázisa, a helyi lakosok 5 százalékának DNS-mintáját már rögzítették. Ráadásul 140 000 brittől - a többségük bevándorló volt, az egyharmaduk pedig gyerek - a rendőrség minden fajta gyanú nélkül vette le a mintát. Jellemző a 21 éves Christoph E. esete. A fiatalemberre ittasan, egy Ecstasy tabletta társaságában találták a rendőrök. Nem szóltak neki, hogy nem kell hozzájárulnia a DNS-mintavételhez, hanem azt mondták: erre szükség van, köteles együttműködni.
Németországban általában tíz évig tárolják egy gyanúsított DNS-mintáját. Rainer Riedl, a bajor belügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy az adatokat csak akkor kötelesek törölni, ha az illetőt bűncselekmény hiányában mentették fel. Amennyiben az ítélet nem ezt, hanem a "bizonyíték hiányában" tételt tartalmazza, akkor az információk a rendszerben maradnak. Mindezek tükrében különösen aggasztónak tartják az adatvédelmi biztosok és a civil szervezetek, hogy további információtárolásokra lehet számítani, elég csak a már elfogadott távközlési adattárolásra vagy a Második Schengeni Információs Rendszer (SIS II) által lehetővé váló európai nemzeti hatóságok közötti adatcsereberékre gondolni. A SIS II-t tavaly már elfogadta az Európai Parlament.
Az adatvédelmi szakemberek szerint ráadásul egyre gyakrabban kerülnek politikai ügyek miatt DNS-minták és ujjlenyomatok az adatbázisokba. Felső-Bajorországban egy 20 éves fiatalembernek azért vették le az ujjlenyomatait, mert náciellenes jelszavakat írt egy jobboldali politikus házára. Szintén Bajorországban egy háborúellenes tüntetésen részt vevő 14 éves (!) fiútól vettek le azonosítókat, amiket azóta államvédelmi információként tárolnak. "A rendőrség egyre gyakrabban gyűjt adatokat a politikai aktivistáktól" - jelentette ki Siegfried Benker, a Zöldek müncheni frakcióvezetője.
Vagyis nem árt tudni, az adattárolás már évekkel ezelőtt elkezdődött. A mostani, illetve a tervezett lépésekkel nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó szögek is belekerülnek az adatvédelem koporsójába.
Egy rutinellenőrzés során a bajor rendőrség tavaly 0,6 gramm marihuánát talált egy autóban. A vezető mellett egy fiatal nő volt az egyedüli utas. Bár semmi nem utalt arra, hogy tudott az anyagról, mégis felvették az adatait és az azonosításhoz használható más információkat anélkül, hogy felvilágosították volna arról, hogy az utóbbi mintavételt megtagadhatja. Hivatalosan amfetamin és amfetaminszármazékok illegális kereskedelmével gyanúsították meg - törvénytelenül - Michael Betzl bajor adatvédelmi biztos szerint.
A biztos az elmúlt hónapokban vizsgálta a bajor rendőrség adatbázisában szereplő adatokat és arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb gyanúsított vagy tanú esetében a mintavétel teljesen szükségtelen volt. Csupán a Kábítószer Információs Rendszerben tárolt adatok legalább egyharmadánál felmerült a gyanú, hogy azok teljesen feleslegesen vannak elraktározva.
Thilo Weichert, Schleswig-Holstein tartomány adatvédelmi biztosa szintén arra a megállapításra jutott, hogy a rendőrség egyre gyakrabban vádol meg ártatlan embereket és veszi le az ujjlenyomataikat vagy a DNS-mintájukat. Mindez, tekintve, hogy jelenleg Németországban 3,4 millió rendőrségi aktát tartanak nyilván, nem vet túl jó fényt a hatóságokra. Ráadásul Weichert szerint a már lezárt bűncselekmények tanúinak, felmentett gyanúsítottjainak is számolniuk kell azzal, hogy az adataikat nem törlik és akár évekkel később is zaklathatják őket. A nyomozók ugyanis gyakran érvelnek úgy, hogy a DNS-minta vagy az ujjlenyomat, ha most nem is, de később még jól jöhet.
1992-ben a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) még csak 1,8 millió ember ujjlenyomatát tárolta, jelenleg ez a szám már 3,3 millió. 2000-ben 72 000 személytől vettek DNS-mintát, jelenleg viszont már 445 000 ilyen mintát tartanak raktáron. Csak a lopással gyanúsítható személyek DNS-mintáinak száma eléri a 112 300-at. "Erre azért van szükség, mert például egy szexuális bűnöző nem mindig egy szexuális, hanem kisebb bűncselekménnyel kezdi a bűnügyi karrierjét. Például lop vagy garázdaságot követ el. Németországban 1998 és 2006 novembere között 32 470 bűncselekményt sikerült felderíteni a DNS-minták segítségével" - próbálta meg indokolni a hozzáállást Stefanie Amft, a BKA szóvivője.
Nos, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szám csupán a tárolt adatok kevesebb, mint tíz százaléka, akkor ez az érvelés nem tűnik túl meggyőzőnek. Thilo Weichert ezenkívül úgy vélte, senki sem tudja garantálni, hogy mi történik a tévedésből vagy feleslegesen levett mintákkal.
A helyzet más országokban sem jobb, hiszen az Egyesült Államokban már beutazásnál át kell esni a procedurán, és megfigyelés szempontjából Anglia sem egy leányálom. A Leicesteri Egyetem által 2004-ben és 2005-ben készített tanulmány szerint Nagy-Britanniában a bűnözőknek csupán a 0,35 százalékát fogták el a DNS-mintájuk alapján. Mindez furcsa, pláne, ha hozzátesszük, hogy a szigetországban van a világ legnagyobb bűnügyi DNS-adatbázisa, a helyi lakosok 5 százalékának DNS-mintáját már rögzítették. Ráadásul 140 000 brittől - a többségük bevándorló volt, az egyharmaduk pedig gyerek - a rendőrség minden fajta gyanú nélkül vette le a mintát. Jellemző a 21 éves Christoph E. esete. A fiatalemberre ittasan, egy Ecstasy tabletta társaságában találták a rendőrök. Nem szóltak neki, hogy nem kell hozzájárulnia a DNS-mintavételhez, hanem azt mondták: erre szükség van, köteles együttműködni.Németországban általában tíz évig tárolják egy gyanúsított DNS-mintáját. Rainer Riedl, a bajor belügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy az adatokat csak akkor kötelesek törölni, ha az illetőt bűncselekmény hiányában mentették fel. Amennyiben az ítélet nem ezt, hanem a "bizonyíték hiányában" tételt tartalmazza, akkor az információk a rendszerben maradnak. Mindezek tükrében különösen aggasztónak tartják az adatvédelmi biztosok és a civil szervezetek, hogy további információtárolásokra lehet számítani, elég csak a már elfogadott távközlési adattárolásra vagy a Második Schengeni Információs Rendszer (SIS II) által lehetővé váló európai nemzeti hatóságok közötti adatcsereberékre gondolni. A SIS II-t tavaly már elfogadta az Európai Parlament.
Az adatvédelmi szakemberek szerint ráadásul egyre gyakrabban kerülnek politikai ügyek miatt DNS-minták és ujjlenyomatok az adatbázisokba. Felső-Bajorországban egy 20 éves fiatalembernek azért vették le az ujjlenyomatait, mert náciellenes jelszavakat írt egy jobboldali politikus házára. Szintén Bajorországban egy háborúellenes tüntetésen részt vevő 14 éves (!) fiútól vettek le azonosítókat, amiket azóta államvédelmi információként tárolnak. "A rendőrség egyre gyakrabban gyűjt adatokat a politikai aktivistáktól" - jelentette ki Siegfried Benker, a Zöldek müncheni frakcióvezetője.
Vagyis nem árt tudni, az adattárolás már évekkel ezelőtt elkezdődött. A mostani, illetve a tervezett lépésekkel nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó szögek is belekerülnek az adatvédelem koporsójába.