Berta Sándor

Öt törvény jön az IT-óriások ellen

A tengerentúlon jelentős mértékben korlátoznák a sokat támadott IT-cégek jogait és lehetőségeit.

Az Axios, a CNBC és a VOX rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában összesen öt jogszabálytervezetet nyújtottak be az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google ellen. A tervezetek az elfogadásuk esetén hosszú távon hozzájárulhatnak az IT-óriások feldarabolásához is. A dokumentumokat a múlt héten pénteken adták be a képviselőházhoz és azok mindegyike önmagában is alkalmas az érintett társaságok piaci hatalmának a korlátozására.

Amennyiben a csomagot elfogadják a tengerentúli képviselők és szenátorok, akkor hosszú idő után ez lehet a legjelentősebb változás az amerikai versenyszabályozás történetében, a következmények pedig súlyosak lehetnek. Többek között könnyebbé válhat az egyes vállalatok feldarabolása és bizonyos termékeik értékesítésének a megtiltása. Emellett nehezebb lesz a számukra a vetélytársak felvásárlása.

Az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a tervezeteket mind a két nagy párt támogatja és az egyes dokumentumokat a demokraták és a republikánusok egy-egy képviselője aláírta. David Cicilline, a képviselőház kartellügyi bizottságának demokrata képviselője kiemelte, hogy a szabályozatlan technológiai cégek jelenleg túl sok piaci hatalommal rendelkeznek. Ken Buck, a republikánusok képviselője hozzátette, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google versenyellenes módon biztosították a monopol-pozícióikat. Az öt törvény a következő: The American Innovation and Choice Online Act; The Platform Competition and Opportunity Act; The Ending Platform Monopolies Act; The Augmenting Compatibility and Competition by Enabling Service Switching (ACCESS) Act; The Merger Filing Fee Modernization Act.


A jogszabályok egy több mint 1 esztendőn át tartó képviselőházi vizsgálat eredményei. Az eljárás részét képezte tavaly júliusban a négy IT-óriás vezetőinek a meghallgatása. A tervezetekben nem szerepel a négy nagy konszern neve, de a leírt gyakorlatok és praktikák alapján gyorsan kiderül, hogy róluk van szó. Az öt javaslatból négy célzottan olyan társaságokra vonatkozik, amelyek bizonyos méretet meghaladnak, például a tőzsdei értékük eléri a 600 milliárd amerikai dollárt.

A legdurvább következmény, a feldarabolás az Ending Platform Monopolies Act nyomán valósulhat meg, az ugyanis megtiltaná azon üzleti modellek alkalmazását, amelyek érdekkonfliktusok kialakulásához vezethetnek. Mindez azt eredményezheti, hogy az Amazonnak fel kellene adnia a saját márkaneves ajánlatait és termékeit vagy, hogy a piactereket le kell választani a cégstruktúráról. Az Apple-t az App Store, míg a Google-t a YouTube elveszítése érintheti érzékenyen. Ez abból a szövegből olvasható ki, hogy egy keresőnek nem lenne szabad videoszolgáltatással rendelkeznie és a kapcsolódó keresési eredményeket előnyben részesítenie.

Az American Innovation and Choice Online Act megtiltaná, hogy a piaci szereplők a platformjaikon előnyben részesítsék a saját ajánlataikat. A Platform Competition and Opportunity Act pedig érdemben megnehezítheti a technológiai vállalatoknak, hogy engedélyt kapjanak a piaci versenyt megnehezítő felvásárlásokhoz. A bizonyítási kötelezettség megfordul: a jövőben nem az államnak, hanem az érintett vállalatnak kellene "világos és meggyőző bizonyítékokkal" bizonyítania, hogy a felvásárlások nem ártanak a piaci versenynek.

A további jogszabályok lehetővé tennék az online platformok használóinak, hogy az adataikat más szolgáltatásokhoz is átvihessék, illetve, hogy a fúziók és a felvásárlások vizsgálati díjai magasabbak legyenek, továbbá megemelik a versenyhivatalok költségvetését, azaz több embert vehetnek fel a vizsgálatokra.

A tervezeteket először a képviselőháznak, majd a szenátusnak kell elfogadnia. Az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google még nem kommentálták a törvénytervezeteket, de az általuk támogatott Chamber of Progress ipari csoport élesen bírálta azt. Adam Kovacevich, a szervezet alapítója és vezetője a blogbejegyzésében kifejtette, hogy a felmerült javaslatok megmagyarázhatatlan módon számos olyan technológiai dolgot támadnak, amelyet a legtöbb ember nagyon szeret. Amennyiben elfogadják a törvényeket, a Google nem mutathatja majd meg a térképszolgáltatásában a keresési eredményeket, dalszövegeket és YouTube-videókat, az Apple App Store rendszerében sem lesznek láthatók a legjobb alkalmazások, nem lesznek előre feltelepítők az iPhone készülékekre a Safari, a Note vagy az Apple podcast szoftverek, továbbá nem lesz LinkedIn-integráció a Microsoft Office 365 irodai programcsomagban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Agyturbinikusz #11
    Nem egyre gondoltunk, az egyik lobby érdek a hadsereghez köthető kb 1/4 az egész ország költségvetésének, a másik lobby érdek a IT Tech szektor, a hadsereghez köthető lobby nem lehet könnyen kigolyozni, így maradt az IT, hiszen nagyobb befolyással bírnak az valasztokra, így simán el tudják tüntetni bármelyik politikust. Ettől félnek...
  • Cat #10
    Vedd észre, hogy ezek amerikai törvények.
  • kvp #9
    Ausztralia eseten ez meg mukodott. Az EU eseten nem biztos, hogy az USA jo neven venne ha egy europai osszeomlas utan hirtelen felszabaditanak Berlint az oroszok vagy Kina nyujtana "barati segitseget". Arrol nem beszelve, hogy a legtobb infrastruktura mukodne, legfeljebb kenytelenek lennenek az europai adatkozpontokat "atvenni" az emlitett cegektol. (ahogy a coca colatol is atvettek a nemetorszagi uditogyarat a 2. vilaghaboruban)

    A masik, hogy Kina rendelkezik egy jol kidolgozott tervvel arra az esetre ha az amerikai cegek feladnak az europai piacot. Mindent hoznanak, a telekommunikacios rendszerektol, az eszkozokon at a komplett szoftverkornyezetekig. Gyakorlatilag egy ilyen huzas orosz/kinai befolyas ala lokne egesz europat. Nem veletlen, hogy az eszaki aramlatot nem merik leallitani a nemetek, akarhogy is biraljak (papiron) az oroszokat. Ugyanis anelkul gyakorlatilag egy heten belul leallna a nemet gazdasag (telen meg is fagynanak). Europa nem fugg annyira az amerikai multiktol mint amennyire az orosz gaztol es kinai termekektol. Az amerikai kormany meg rajott, hogy koszonik, hogy hatalomra segitettek a multik oket, de nem akarjak atadni nekik a kormanyzast. Mint ahogy a Maoistaknak sem, meg akkor sem ha Kina is jelentosen besegitett Trump megbuktatasaba. Ez az ellensegem ellensege nem biztos, hogy a baratom tipikus esete.
  • Sequoyah #8
    Az EU pont leszarja, adot ugyse fizetnek ezen szolgaltatasok utan...

    Sot, kifejezetten jol jonne az EU-s IT szektornak.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2021.06.16. 20:30:01
  • MerlinW #7
    Én az MS, Apple és Google helyében bedobnám a duzzogósat és csak poénból betolnék egy papírt az EU elé, hogy oké, akkor mától európában nem lesz elérhető egy szolgáltatásunk, eszközünk sem, 'szlátásra. 1-2 hónapon belül négykézláb kúszva könyörögne nekik az EU miután tönkrement a komplett kontinens informatikai infrastruktúrája, 300 millió ember tüntetne az utcákon, stb :)
    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.06.16. 20:18:36
  • Sequoyah #6
    "Az, hogy nem hozhatja a sajat szolgaltatasait elonybe (...) az elvarhato. "
    Ezt ugy irod mint ha valami mellekes dolog lenne. Pedig epp ez a kivalto oka az uj torvenyeknek, mert lehet hogy elvarhato, de oket ez egyaltalan nem erdekelte oket.
  • kvp #5
    A google eseten peldakbol igazabol a google talalatokban megjeleno terkep az ami nem valaszthato, video talalatoknal megjelennek a rivalis platformok is. Az, hogy nem hozhatja a sajat szolgaltatasait elonybe azzal, hogy elorebb sorolja mint amennyire magatol elore kerulne, az elvarhato. A terkep eseten pedig a wikipedia tudott erre egy jo megoldast nyujtani, ha kivalasztunk egy koordinatat, akkor valaszthatunk melyik tamogatott terkepszolgaltatassal akarjuk azt megnyitni. Raadasul a szolgaltatasok sora bovitheto, igy minden jogilag megfelelo terkepszolgaltato bekerulhet oda ha keri.

    Az Apple eseten szerintem boven eleg lenne ha lenne bongeszo valaszto kepernyo, hogy melyiket akarjuk telepiteni. Ez es a bongeszomotoroknal a tetszoleges szoftver engedelyezese eleg lenne arra, hogy az apple store egyeduralmat megtorjek. En meg melle tennek egy store valaszto gombot es egy install from unknown location opciot is, mint android eseten, igy mindenki onnan telepit es azt amit akar. (tehat kvazi legalisan jailbreak-elhetove valna minden apple keszulek)
  • Sequoyah #4
    Igen, miutan elfogadtak a torvenyeket, a felhasznaloknak lesz lehetosege MAS szolgaltatasokat keresni.

    A felhasznaloi erdekeket kicsit meresz "lobby"-nak nevezni, de eppen ezert valasztunk politikusokat, hogy a mi erdekeinket (azaz felhasznaloi erdekeket) ervenyesitsek. Es most eppen ezt teszik, szoval kivetelesen jol dolgoznak.
  • Kryon #3
    Az IT-óriások régóta messze a szabályozók előtt járnak, egyszerűen azért, mert a sok begyűjtött adat miatt jobban ismerik a piacot, mint bárki más. Meglepne, ha nem lennének már most kész terveik a készülő szabályozások megkerülésére.
  • Cat #2
    Tehát lényegében ellehetetlenítik az árukapcsolásokat, és hogy az egyik piaci szegmensben szerzett előnyt egy másik piaci szegmens meghódítására használhassák fel.

    Ugyanezt csinálja (vagy próbálja csinálni) az EU is egy évtizede, hiszen már a Windows böngészőválasztása is erről szólt, de ugyanezért vizsgálják az Androidot és az Amazont is. (Bezos cége a legmocskosabb a téren, hiszen a tényleges eladásokat látva megfigyelik milyen terméktípus kelendő a saját platformjukon, és egyszerűen lemásolják saját néven.)