Berta Sándor
Először támadhatott meg egy embert önállóan egy harci drón
A robotrepülőgép az akciót parancs nélkül hajtotta végre.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakértői bizottságának egyik jelentése szerint tavaly márciusban egy autonóm harci drón üldözött és parancs nélkül megtámadott egy katonát Líbiában - minderről a New Scientist számolt be.
A konkrét eset során az STM nevű török gyártó Kargu-2 típusú kvadrokoptere a líbiai kormánycsapatok és egy katonai frakció közötti összecsapásban engedély nélkül támadta meg az egyik menekülő fegyverest. Az autonóm fegyverrendszert úgy programozták be, hogy célpontokat támadjanak meg úgy, hogy ehhez ne legyen szükség az üzemeltető és a pilóta nélküli légi jármű között adatkapcsolatra.
Miután a drón kamerákat és mesterséges intelligenciát alkalmazott a célpontok azonosítására, így minden bizonnyal önállóan döntött. A Kargu-2-t az aszimmetrikus hadviseléshez és a terroristaellenes műveletekhez alkották meg, s egy robbanótöltettel van felszerelve, amely becsapódáskor vagy érintkezéskor robban. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a támadás végül sikeres volt-e.
Zak Kellenborn, a magazin biztonsági tanácsadója és szakértője rámutatott, hogy valószínűleg ez volt az első alkalom, amikor egy robotrepülőgép emberi megerősítéses parancs nélkül támadt emberre. Az ilyen jellegű pilóta nélküli légi járművek alkalmazásakor mindig az a kérdés, hogy mennyire jó az integrált objektumfelismerő rendszer és milyen gyakran azonosítja tévesen a célpontokat. Jack Watling, a Royal United Services Institute (RUSI) szárazföldi hadviselési kutatója hozzátette, hogy az eset miatt sürgősen beszélni kell az autonóm fegyverrendszerek szabályozásáról.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szakértői bizottságának egyik jelentése szerint tavaly márciusban egy autonóm harci drón üldözött és parancs nélkül megtámadott egy katonát Líbiában - minderről a New Scientist számolt be.
A konkrét eset során az STM nevű török gyártó Kargu-2 típusú kvadrokoptere a líbiai kormánycsapatok és egy katonai frakció közötti összecsapásban engedély nélkül támadta meg az egyik menekülő fegyverest. Az autonóm fegyverrendszert úgy programozták be, hogy célpontokat támadjanak meg úgy, hogy ehhez ne legyen szükség az üzemeltető és a pilóta nélküli légi jármű között adatkapcsolatra.
Miután a drón kamerákat és mesterséges intelligenciát alkalmazott a célpontok azonosítására, így minden bizonnyal önállóan döntött. A Kargu-2-t az aszimmetrikus hadviseléshez és a terroristaellenes műveletekhez alkották meg, s egy robbanótöltettel van felszerelve, amely becsapódáskor vagy érintkezéskor robban. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a támadás végül sikeres volt-e.
Zak Kellenborn, a magazin biztonsági tanácsadója és szakértője rámutatott, hogy valószínűleg ez volt az első alkalom, amikor egy robotrepülőgép emberi megerősítéses parancs nélkül támadt emberre. Az ilyen jellegű pilóta nélküli légi járművek alkalmazásakor mindig az a kérdés, hogy mennyire jó az integrált objektumfelismerő rendszer és milyen gyakran azonosítja tévesen a célpontokat. Jack Watling, a Royal United Services Institute (RUSI) szárazföldi hadviselési kutatója hozzátette, hogy az eset miatt sürgősen beszélni kell az autonóm fegyverrendszerek szabályozásáról.