Berta Sándor

Az aszfalt alá is beláthatnak majd a robotautók

Hasznos lenne, ha az önállóan közlekedő gépkocsik az úttest alatti dolgokat is érzékelni tudnák.

Az MIT mérnökei azt szeretnék, ha az autonóm járművek a jövőben akár a talaj alá is betekinthetnének, mert ez jelentős mértékben növelhetné a tájékozódási képességüket. A szakemberek ezért egy földradart fejlesztettek ki.

A robotautók számára jelenleg már egy sűrűbb hóesés is komoly problémát jelenthet. Ennek oka az, hogy a korlátozott látási körülmények nehézségek elé állítják a gépkocsikba beszerelt kamerákat és LiDAR-szenzorokat, s ezáltal gyakorlatilag lehetetlenné válik a megbízható navigáció. Többek között az érzékelők és a kamerák már nem ismerik fel az útjelzéseket és a közlekedési táblákat. Még ha a mostani rendszereket tovább is fejlesztik, azok akkor sem fognak tudni megbirkózni az ilyen jellegű helyzetekkel.

Teddy Ort, az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának (MIT CSAIL) vezetője és más kutatók ezért tették fel a kérdést, hogy mi lenne, ha az utak alá lehetne látni. Úgy döntöttek, hogy az MIT által fejlesztett földradart integrálják a robotjárművekbe. Az eszközzel például az afganisztáni háborúban aknákat térképeztek fel. A folyamattal gyakorlatilag minden egyes hely ujjlenyomata elkészíthető, hiszen a jellemzők (talajviszonyok stb.) egyediek, így az autók később képesek precízen meghatározni, hogy hol közlekednek.

A földradar azonosítani tudja a különleges elemeket és azokat össze tudja hasonlítani a már korábban elkészített térkép adataival, így nincs szükség sem kamerákra, sem LiDAR-egységekre. Az eljárás előnye, hogy akár földutakon is működik és 3 méter mélységig hatásos. Ilyen mélységig a helymeghatározás centiméteres pontossággal valósítható meg. A földradarral készített térképek helymeghatározási célokra 20 százalékkal kevesebb tárhelyet foglalnak, mint a hagyományos 2 dimenziós szenzoros térképek. A szakemberek már kipróbálták egy Toyota Van segítségével a rendszert és a 6 hónapos tesztidőszakban egyetlen alkalommal sem kellett beavatkozniuk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Lapajka #7
    Nagyon fontos fícsör, hiszen a föld alól előtörő gigantikus borzalmas szörnyeket így még időben manőverezve tudja elkerülgetni...
  • repvez #6
    Nem azt mondom, hogy nem kell adatbázis, de a központi adatbázis, sose lesz mindig naprakész és a poros utakrol vagy magánutakról nem biztos, hogy navigálható hálozatba is bekerül, de a kocsinak ott is el kellene találnia.

    Mint irtam, nem azzal van a baj, hogy sok érzékelö van amire támaszkodhatunk, hanem azzal, hogy amikor kell, pont akkor nem lehet a legtöbbet használni.
    Télen ködben havas utón éjszaka egy alsóbbrendö uton ahol nincs felfestés, kb csak a füldradarod marad a többi érzékelö kilöve, és ha nincs az adatbázis naprakész az utfelujitásokrol akkor a kocsi megáll és nem megy sehova, vagy belevezet a munkagödörbe, mert egy honapja még jó volt az ut.

    Nemrég történt, hogy GPS-el akartam menni egy nem is olyan eldugott helyen és az ujonnan átadott elkerülö nem vont benne az adatbázisban ami kb már 1 éve használatban volt, igy a GPS csak z ures szántóföldön mutatta a poziciomat.


    Jó lenne a szenzórfuzio, de egy olyan AI-val ami képes olyan döntéseket hozni, ami az adott pillanatra vonatklozik és nem a központi adatbázisra hagyatkozik. ezért mondtam, hogy egy olyan kell mint a mostani ember, aki képbe van, hogy most hol van és hogyan jut el a céljához. egy olyan rendszer kell ami egy esetleges hálozati probléma esetén se okoz káoszt az utakon. egy offline rendszer kell

    De ezen nem segit az sem, hogy ahány gyártó és ahány cég annyi féle megoldás. egy Google maps és egy Bing here , térkép is teljesen más , csak ugy mint ha egy waze vagy más GPS progit használnál. máshogy tervezi az utat más más utak vannak meg neki.

    És mégcsak azt sem mondhatjuk, hogy naprakésszen lehet tartani, mert még egy garanciális autonál sem ingyenes se nem gyakori a térképek frissitése, föleg egy használt autónál .


    Ezért nem csak az autókba de az utak mentén is kellene lennie szenzoroknak, amik tájékoztatjhák a kocsit a várható dolgokrol.
    Akár egy kereszteződésbe elhelyezett hkamera vagy radar tudja jelezni, hogy várható e autó a kereszteződésbe vagy gyalogos.
    Vagy az utakba épitett szenzor ami a segiti a kocsit pozicionálni vagy beazonositani, hogy melyik sávban van.
  • And37 #5
    "nem értem a fejlesztőket, hogy miért olyan irányba indulnak el az önvezetéssel, hogy egy központi adatbázisosba tárolt információ kell az autónak, hogy tájékozódni tudjon. vagy olyan ami ha megváltozik akkor megáll a tudománya. "

    Ez így túl általános problémafelvetés. Nyilván kellenek a helyben szerzett ismeretek, ami alapján kitalálja, hol van. És nyilván kell valami közös tudás, ami alapján kitalálja, onnan hogyan jut bizonyos helyre. Hogy ez most a fedélzeti számítógépben tárolt infó vagy online elérhető adatbázis, az technikai részletkérdés, egyelőre nem ez a legnagyobb rákfenéje a rendszernek.

    "ÉS lássuk be nem is nagyon elvárható, hogy a legkisebb eldugott porfészekre vezető utrol legyen adat. "

    De. Ha most neked annyit nyögnék, Dorozsmán a Tóth János dűlőbe kellene elnavigálnod, tuti a gugli mapet vagy valamelyik hasonlót kapnád elő, és nem egy Magyarország-térképet (ha csak nem helyi vagy). Miért? Mert az aktuális fejlettségi szinten ez a leghatékonyabb. Ötven év múlva az agyi implantod lekérdezés nélkül tudni fogja a világ összes rejtett kis zugát, és akkor fel sem merül majd a kérdés, hogy miért központi adatbázis. (Vagy sem, de ez már filozófia.)
    És ha oda kell jutnod, és az egyik megoldással széttárod a kezed, a másikkal meg megoldod a feladatot, akkor nyilván a másodikat fogod tudni eladni. (Gondolom itt a részletes útviszonyokra gondolsz amúgy, de az hasonló: pl. ha 10 tonnás kamion vezetője teszi fel a kérdést, arra már a guglimap se ad választ, hogy teszem azt az átvezető 5m széles híd elbírja-e, vagy majd tolatnia kell fél kilométert.)

    "Ez a füld alá radarozás megint csak időpocékolás mert egy csötörés vagy utkarbantartás után , lehet frissiteni az adatbázist, ennél még a GPS is jobb, mert ott ha a nyomvonal nem változik akkor bármit csinálhatnak az uttal meg tudja mutatni, hogy merre van a cél."

    Ha leszakadt a hó, és egy bénán betanított AI-től várjuk el hogy navigáljon (az emberiség legképzettebb részéből rengetegen ezzel foglalkoznak évek óta, ennyire futja egyelőre), az a minimum hogy az összes lehetséges mankót a kezébe nyomjuk, hogy lehetőleg ne az árokba pottyant, épp félig hóba temetett óvodásra rántsa csúszós úton a kormányt, mikor szemből egy motoros megcsúszik, és az út széle meg az árok kezdete történetesen egyáltalán nem látszik a hótól.

    Szerintem érdemes minél többféle technológiát kipróbálni és kihasználni, mert ha a pl. a műholdakat kilövi egy napkitörés, az a talajszerkezetben nem sok változást okoz. Míg pl. magas épületek között a GPS 5-10 méter hibát simán begyűjt, ha friss térképpel a GPS infót kiegészítve a csatornafedők és egyebek alapján elég pontosan (mondjuk 10 cm pontossággal) meg tudják mondani, hogy hol vagy, és így mondjuk nagyon havas úton is tudná tartani a sávot az autód anélkül, hogy látszanának a felfestések, annak van előnye.
    Egy normálisan megcsinált rendszert fel lehet rá készíteni, hogy ha az előző 100 méteren teljesen jó volt a térkép, akkor egy 5 méteres eltérés esetén a többi rendszerre támaszkodjon, és jelentse a központnak a diffit.

    Hogy a gyakorlatban ez a technológia beválik-e, azt majd az idő eldönti. Ugyanúgy, mint azt is, hogy az autonóm járművek elterjednek-e belátható időn belül a normál forgalomban, vagy sem.


  • repvez #4
    nem értem a fejlesztőket, hogy miért olyan irányba indulnak el az önvezetéssel, hogy egy központi adatbázisosba tárolt információ kell az autónak, hogy tájékozódni tudjon. vagy olyan ami ha megváltozik akkor megáll a tudománya.

    A GPS-nél is ez a probléma, ha nem frissitik a térképet akkor nem tud navigálni az újonnan elkészült útszakaszon.
    ÉS lássuk be nem is nagyon elvárható, hogy a legkisebb eldugott porfészekre vezető utrol legyen adat.
    Az optikai érzékelők, meg este rossz látási viszonyok között kilöve.
    A lidar szintén ködbe nem az igazi.
    Az összes ilyen vezetés segitő pont akkor nem tud segiteni amikor a legjobban kellene a sofőrnek, éjszaka és rossz látási viszonyok között.

    És mikor majd önvezető lesz akkor azért elvárható lenne, hogy ne csak ott találjon el ahol van felfestés tábla meg hasonló dolgok, hanem ugy mint egy átlagos ember, hogy mindig tudja, hogy hol van hova akar eljutni és oda hogyan tud eljutni és az uton maradni, függetlenül, a kocsi gyártójhátol az adatbázis frissitésétpé vagy a környezettől.

    Ez a füld alá radarozás megint csak időpocékolás mert egy csötörés vagy utkarbantartás után , lehet frissiteni az adatbázist, ennél még a GPS is jobb, mert ott ha a nyomvonal nem változik akkor bármit csinálhatnak az uttal meg tudja mutatni, hogy merre van a cél.
  • nlght #3
    Ha minden technológiai akadály elhárulna, akkor is hülyék lennének váltani az emberek.
    Jelenleg se a biztosító, se a gyártó nem akarja vállalni a felelősséget, ha az algoritmus kárt okozott. Mostanában volt a totalcaron egy cikk erről. A friss bmw-t felkente a szalagkorlátra a sávtartó "AI", szuper időjárási körülmények között -> szerencsére "csak" gazdasági totálkár lett. A bmw mossa kezeit, sőt a legviccesebb hogy a logok szerint nyoma sincs rossz döntésnek -> a tulaj hibája. Erre a tulaj vett egy ugyanolyan bmw-t és ugyanott ugyanolyan hülye döntést hozott az sávtartó AI, de a tulaj már rákészült és elrántotta a kormányt, csak közben felvette a helyzetet. De a bmw azóta sem fizetett semmit.

    Na már most: ki az a hülye aki átvált automata AI irányította autóra ha ráhúzzák a vizes lepedőt a tulajra a biztosítók és a gyártók kézen fogva. A logokból meg eltűntetik a nyomokat.
    Utoljára szerkesztette: nlght, 2020.12.12. 02:07:11
  • NEXUS6 #1
    Jó ötletnek tűnik. Viszont még egy bonyolult rendszert jelent, amely eladhatatlanul drágává teszi a kocsikat és még egy adatbázis, amit fel kell dolgozni, amihez még nagyobb teljesítményű, még bonyolultabb, még drágább számtek háttér is kell.