Gyurkity Péter

Hosszabb életet jelent a zsírszegény tej

Erre hívja fel a figyelmet egy tanulmány, az összkép azonban korántsem ennyire egyértelmű.

Még az ősz folyamán jelent meg a világhálón egy új tanulmány, amely az amerikai Brigham Young Egyetem professzorának munkája, annak eredményei alapján készült el. Ebben több ezer tengerentúli felnőtt bevonása és vizsgálata alapján azt a fő következtetést vonták le, hogy a zsírszegény tej gyakori fogyasztása egyben hosszabb életet eredményez, azt viszont ők is elismerik, hogy ezzel a témán belül tovább folytatódik a vita és az eltérő vélemények állandó ütköztetése.

A kísérlet során csaknem 6 ezer amerikai felnőtt telomereit, azok hosszát vizsgálták meg, amely egyben a biológiai öregedés folyamatát, ennek előrehaladását jelzi számunkra, ezen adatokat pedig összevetették az illetők tejivási szokásaival, elsősorban azt jegyezve fel, hogy milyen gyakran és milyen tejet fogyasztanak. Az összesített adatok alapján úgy tűnik, hogy a legjobban azok járnak, akik 0, illetve 1 százalékos tejet fogyasztanak viszonylag gyakran, míg azon személyek, akik 2 százalékos vagy teljes tejet isznak, gyorsabban öregednek. A zsírtartalom növelése tehát felgyorsítja a biológiai óránkat, mivel a telomerek rövidülését okozza, ez pedig minden egyes százalék zsírtartalom után 69 bázispár elvesztését jelentette, amely nagyjából 4 évnek felel meg – a teljes, valamint a 0 százalékos tejet fogyasztók között már 145 bázispár volt a különbség, itt viszont a kép nem teljesen egyértelmű.

A tanulmányban résztvevő személyek mintegy fele naponta fogyaszt tejet, egynegyedük hetente teszi ezt meg. Egyharmad választja a teljes tejet, további 30 százalék a 2 százalékost részesíti előnyben, 10 százalék az 1 százalékos, 17 százalék pedig a 0 százalékos tej mellett teszi le voksát – 13 százalék egyáltalán nem fogyaszt tehéntejet. Ezzel kapcsolatban maga a professzor is megjegyezi, hogy a tejfogyasztás kérdése továbbra is erősen megosztja az embereket, itt pedig ő is mindkét ellentétes pont előnyeiről gyorsan 1 órás prezentációt tudni összedobni. Emiatt több figyelmet kellene fordítanunk a témára, viszont azt gyorsan hozzátette, hogy a tanulmány szerint a tejet teljes mértékben kerülők szintén gyorsabban öregednek, vagyis a zsírszegény változatok fogyasztása tűnik a legjobb választásnak.

Maga a tejfogyasztás tehát szerinte is erősen javallott, itt azonban óvatosabban kell választanunk a különböző fajták között.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • wraithLord #36
    Persze, igaz.
  • Sequoyah #34
    Másrészt pedig a túlélésben az egyetlen fegyvere az esze volt.

    A temahoz ugyan nem sok koze van, de az ember tuleleseben meg volt egy az eszetol teljesen fuggetlen* dolog. Az ember a legjobb hosszutavfuto az ismert elovilagban, es ez az evolucionkat es testfelepitesunket alapvetoen meghatarozza.

    *- Mondanam meg a szembefordulo huvelykujjat is, de ez nem biztos hogy fuggetlen az eszkozhasznalattol, es igy az esztol. Nem tudom melyik volt elobb, vegulis egyes majmoknak is van ilyen...
  • Sequoyah #33
    A fott etel megjelenesenek kozvetlen kovetkezmenye volt az agymeret novekedese, es az allkapocs meretenek a csokkenese. A fozes/sutes megjelenese UTAN jelent meg a Homo Sapiens.

    350ezer ev evolucioja pont eleg volt arra, hogy fozes nelkul ma mar fizikailag eletkeptelenek lennenk. Es ne abbol indulj ki hogy a Tescoban milyen nyersen is fogyaszthato dolgokat tudsz osszevasarolni...
    Anno nagyon rossz helyen olvastal, mert erre a "legrosszabb dolog ami tortenhet" dologra semmifele tudomanyos forrast nem talalni, az ellenkezojere viszont annal tobbet.
    Esetleg a letelepedessel es mezogazdasaggal kevered a dolgot, mert ez utobbira valoban illik a kritika. A mezogazdasaggal ugy beszukult az elelem valtozatossaga, a taplalkozasunk minosege kb csak a szupermarketek megjelenese ota erte el az oskozossegek szintjet...
  • wraithLord #32
    Eléggé logikátlan észrevétel, mert egyrészt az ember nem lett megalkotva semmiért sem, csak van, és kész. Másrészt pedig a túlélésben az egyetlen fegyvere az esze volt. Nyilván a Homo erectus nem azért tanult meg főzni, mert nyersen enni az élelmet sokkal eredményesebb, vagy azért, mert mindenáron "ellent akart mondani a megalkotójának".
    (Igen, jelenlegi tudásunk szerint a Homo erectus volt az első emberfaj, ami/aki nem nyersen ette az élelmet, nem a Homo sapiens sapiens.)

    Kémiai, biokémiai tény, hogy a hőkezelt élelmet könnyebb hasznosítani, mert hús esetén pl. fehérjék konformációja úgy változik meg, hogy az enzimek számára könnyebben hozzáférhetőek a kötések, illetve növények esetén a poliszacharidok kötései felbomlanak. Pl. a sejtfal alkotója, a cellulóz poliszacharid, ezáltal a növényi származékokból (gyümölcs, gumó, hagyma, friss hajtás stb.) sokkal többet tudunk hasznosítani, mert hő hatására felbomlanak a növényi sejtek. De pl. az amúgy emészthető poliszacharidok, pl. a keményítők nagyobb hányada tud hasznosulni ilyen módon.

    A túlsütés miatt viszont pl. válhat a hús nehezebben emészhetővé, és/vagy egészségtelen égéstermékek is keletkezhetnek - utóbbi növényi származékok esetén is.

    Egyébként 350ezer év alatt történt pár dolog az ember étkezésében, megjelent a mezőgazdaság, később az élelmiszeripar. Hogy az utóbbi pár(tíz)ezer (mezőgazdaság), illetve párszáz (élelmiszeripar) év táplálkozására vonatkozóan milyen következtetéseket vontak le, az más kérdés. De egy dolog biztos... az élelmiszeripar legnagyobb hibája az, ami az előnye: a mai élelmiszerekben az egységnyi térfogatra jutó energiasűrűség túlságosan nagy, ennyi energiára a mai nyugati emberek többségének nincs szüksége.
  • Steel #31
    Én nem találtam olyan anyagot, ami kimondaná, hogy a kokalevél rágcsálása tényleges addikciót vált ki...
    Pszichés elvonási tünetet nem jegyeztek fel, de még az akut fáradtságot vagy levertséget sem olvastam sehol.

    Amit írnak róla, hogy a levélnek 10 vagy annál is kevesebb százalékát teszi ki a hatóanyag, ami élénkít.
    Összevetik még a hatását a kávé és a nikotin hatásával, melyekhez képest, addikciós szempontból "ártalmatlannak" minősítik.
    Olyan addikcióra tudok csak gondolni, mint a cigizésnél a mozdulat, vagy a rágóguminál is rágcsálás hiánya.
    Ezek pedig az általad írtakhoz képest valóban elhanyagolhatónak tűnik. Lehet ezért nem is foglalkoztak vele komolyabban, mert nincs mit tárgyalni. Kokalevéltől függővé vált túristákról se nagyon hallani.

    Kicsit visszatérve a cukorra: 10 gramm cukor nem hangzik soknak, de a biokémiai hatása már nagyon is észrevehető.
    S persze a kérdés (a mérték, amiben xrt-nek végülis igaza van), hogy mennyi élelmiszerbe osztjuk szét a 10 grammot.
    Egy BicMac-et azért mindenki megeszik 5-10 perc alatt. 2 dl kólát is hamar meg lehet inni.

    Dennis Pollock-nak van egy csatornája, ahol különböző élelmiszereket tesztel, mégpedig, hogy mennyire dobja meg a vércukrot.
    Itt teszteli a kólát is, érdemes megnézni. Aztán kicsit beszél még a gyorsétteremről is, hogy általában a kóla persze hamburgerrel párosúl.

  • Macropus Rufus #30
    "Jelen tudásunk szerint a kokalevél rágcsálása nem tud sem pszichikai, sem fizika függőséget kialakítani."
    hát ez így nem teljesen fedi a valóságot. Az Andokban élő emberkéknek mondjuk úgy alap, hogy koka levelet rágnak all of day. Ez nekik olyan mint nekünk kb. a cigi. Viszont ha elvonják tőlük a koka rágásának a lehetőségét, akkor jönnek az elvonási tünetek: első körben olyan szinten belassulnak, hogy azt elképzelni nem lehet. Miért? Met a cuccos ha csak kis mértékben is, de stimulálja az idegrendszert, ezért az ilyen ember élénkebb némileg. Ha kokain formájában tolja akkor ez a stimulálás eléggé durván látható is lesz. Tehát elvonjuk az emberkétől a stimuláló szerét amit kb. kissrác kora óta minden nap rág. Már jön is az elvonási tünet.
    Nem értem miből jött, hogy nem okozz függőséget. Minden függőséget okozz ami a szervezetnek jó. Ez lehet akár fagyi is. Meg a legdurvább cucc is. A thc is függőséget okozz, csak nem olyan brutált mint a kokó és/vagy heroin. A thc elvonás tipikus tünete: izzadás állat módra a legkisebb erőfeszítés miatt, ingerlékenység, alvás problémák.
    Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2020.02.10. 17:02:59
  • Macropus Rufus #29
    "Te képben vagy mennyi az a 10 gramm cukor? Annyi van benne, mint pl. az édes süteményekben só. Szükség van ízesítésként, de csak minimális."
    a sima tejben meg több mint 30g van. Ami azért szörnyű mert igazából ezzel nagyon sokan nincsenek tisztában, és ugye a tej élet erő egészség a kóla meg egy cukros izé. Hát úgy is lehet mondani, hogy ami 1 liter kólában van annak az ~40%-a benne van egy átlagos tejben. (ha laktóz mentes akkor ennél jelentősen több van benne)
  • Macropus Rufus #28
    "Tényleg nincs a hamburgerben cukor, általában, csak úgy az összesben... McDonalds Bic Mac-ben csak 10 gr cukor van, és maga az üres zsemle is tartalmaz finomított cukrot."

    Azért az a 10g nem olyan sok. 1 liter kólában 56g de egy liter átlagos tejben is több mint 30g van...




    Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2020.02.10. 16:48:50
  • Macropus Rufus #27
    " Volt egy cikk ahol hűtés nélkül, többfajta hamburgert tároltak, a mcdonalds hamburger még hónapokkal később sem kezdett penészedni. És tuti nem a cukortól..."
    ennek se a cukorhoz se a tartósító szerekhez nincs köze. Egy speciális eljárással gyak. csíramentesítik az ételt. Ezek után igazából nincs mi elindítsa benne a romlás folyamatát. Ezt nem a gyorséttermek találták ki: az amerikai hadsereg már az 50-es években kidolgozott egy késztési eljárást aminek az eredménye képen az így készült ételek 45-50 évig simán ehetőek lettek. Ezt a technológiát akalmaza sok gyorsétterem lánc is.
  • Macropus Rufus #26
    "egy vörös festékanyagot egy tenyésztett pajzstetű testéből vonják ki."
    egészen pontosan a bíbortetűből.